2021. szeptember 20., hétfőMa Friderika napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
2021.09.20. Friderika Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Eljött az idő, amikor már nem kell Ázsiába vinni a gyárat

Hirdetés

Eljött az idő, amikor már nem kell Ázsiába vinni a gyárat

Kedd délelőtt beszélgetünk, néhány órája kijött a második negyedév es GDP-adat első becslése, a nyers adatok alapján az elemzői várakozásokat meghaladóan, 17,9 százalékkal nőtt a tavalyi második negyedévhez képest a bruttó össztermék. Hogy látja a Siemens vezérigazgatói székéből, olyan fényes a magyar gazdaság jövője, ahogy a KSH látja?

A 17 százalék körüli érték várható volt az alacsony bázis miatt, amit a Covid-válság okozott, de így is nagy ugrásról van szó. Ha többéves távlatban nézzük a magyar GDP-t, akkor szép emelkedést látunk, ami nem extra magas, de nem is alacsony, beleillik egy pozitív folyamatba. Külön öröm viszont, hogy gyorsan sikerült kimászni a gödörből, ami világpiaci tendencia, nem magyar sajátosság. Örülhetünk, hogy nyitott a gazdaságunk, és sok külföldi beruházás jön, fontos beruházási célpont Magyarország.

A Siemens idén már háromszor is emelte a várakozásait, 500– 600 millió euróval magasabb összeget vár az eredetileg belőtt, 5,7– 6,2 milliárd eurós idei nettó eredménynél. A magyarországi leány kilátásai is hasonlóan fényesek?

Mi is pozitívan látjuk a jövőt, de konkrétumokat a szeptember végén záródó pénzügyi év után mondanék.

Hirdetés

Az alapanyaghiány, a beszállítói hiány vagy az ellátási láncolat szétesése mind-mind megviselte a világcégeket a Covid nyomán. A Siemensnél mi okozta a legnagyobb bajt ?

Nálunk a kihívás a csipek hiányával indult, ugyanis ezek az általunk gyártott gépek, eszközök már szinte mindegyikében megtalálhatók. Elsők között az autóipart érintette, amivel párhuzamosan az elektronikai szektorba is begyűrűzött, és komoly kihívást generált, hiszen például rengetegen home office-ba vonultak, amihez sokkal több laptop kellett világszerte. (A kecskeméti Mercedes-gyárban július végétől állt le a termelés csiphiány miatt  a szerk.) Aztán – mivel sokkal többet voltunk otthon – több tévére, kütyüre, játékkonzolra volt igény, így az elektronikai szórakoztatóipar szükséglete még jobban ráerősített a negatív tendenciára, és szívta fel az egyre szűkösebbé váló csipkínálatot. Aztán sorra hiánycikk lett a műanyag és a fém is, alapanyaghiány alakult ki, megjelent a dominóhatás.

P  7905

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Középtávon ez mit fog okozni?

Továbbra is hatalmas a kereslet szinte minden iparágban. A döntéshozók, a beruházások elindítói most már viszont tisztában vannak azzal, hogy a korábbi, jellemzően nagyon gyors szállítási idők egyszerűen nem tarthatóak ilyen körülmények között. A beszerzők – extra energiákat mozgósítva – egy ideig rohangáltak fűhöz-fához, hogy teljesíteni tudják a teljesíthetetlen határidőket. Mára rájöttek, hogy ez lehetetlen, inkább arra kell összpontosítaniuk, hogy a cégen belüli döntéseket, folyamatokat felgyorsítsák.

A Covid előtti, ma megrendelem, holnap elkészül, harmadnap a polcon a termék típusú teljesítés sokszor már nem reális, és erre hosszú távon fel kell készülni.

Mekkora csúszást kell elképzelni?

A globális folyamat több iparágat is érint. Korábban bizonyos alkatrészeket 1-2 héten belül be lehetett szerezni, ma ez akár fél évig is tarthat. Az autóiparban, építőiparban olyan vállalásokat is lehet látni, hogy csak 2022-re ígérnek kapacitást a beszállítók. Azokban a szektorokban, ahol a Siemens is jelen van, a pár napos határidők akár pár hétre, hónapra is növekedhetnek.

Az egy-két napos szállítási határidőknek akkor búcsút mondhatunk?

Igen, hiszen a gyártásban összetett rendszerekről beszélünk, ha egy alapanyag szállítása csúszik, akkor a végtermék előállítása is csúszik. Tovább terheli az ellátási láncot, hogy a megrendelők felismerték, előrébb kell tervezni, és sokkal korábban berendelnek mindent a gyártóktól. Kérdés, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya mikor fog visszaállni. A Siemens egyik erőssége, hogy a magas fokú digitalizáltságának köszönhetően gyorsan tud pluszkapacitásokat beiktatni és terméket váltani a gyáraiban. Ezért volt jó döntés az ipar 4.0-ra összpontosítani.

Öntől idézek, egy interjúban azt mondta, a járvány miatt „át kell alakítani a globalizációra építő stratégiákat”. Itt az egyedi megrendelői igények fokozódó jelentőségére vagy a most is említett ipar 4.0-ra célzott, esetleg másra?

A gazdasági szereplők számára kiemelten fontos az ázsiai jelenlét, elsősorban az óriási piac és a kedvező termelési költségek miatt. Ám ennek onnantól kezdve kockázata van, hogy bizonyos országok például elkezdték korlátozni egyes alapanyagok külföldre szállítását…

..mint például Magyarország az építőipari alapanyagokét.

Ezek sokszor jogos, észszerű döntések. Ezért fontos az új stratégia, amire utaltam, hiszen egy automatizált üzemeltetésű gyárat már nem szükséges elvinni Ázsiába. A másik szükséges elem a diverzifikálás: az egy-két csatornás beszerzés olyan váratlan esemény alatt, mint a Covid, visszaüt. Ezt is biztosan újra fogják gondolni a vállalatok. A pandémia többek közt rámutatott, hogy az ipar 4.0 eszköztára megkerülhetetlen tényezővé nőtt, nemcsak a cégek, hanem a térségek versenyképessége szempontjából egyaránt. Az „új normalitásban” a hazai cégeknek szintén fel kell ismerni, és helyesen kiválasztani, hogy milyen új technológiák segítik a versenyképességük növelését.

P  7872

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Úgy látja, hogy vannak olyan vállalatok itthon, amelyek nem a hozzájuk leginkább passzoló utat választják ebben a negyedik forradalomban?

Inkább a köztudatban van egy olyan kép, hogy az ipar 4.0 egyet jelent a „dark factory”-val, a sötétben működő, csak robotok által benépesített üzemmel. A valóság az, hogy ha van például egy gyártósorom, akkor azt kell megnéznem, hogy inkább az alapanyag-beszerzésnél vagy a késztermék-raktározásnál, esetleg az energiafelhasználásnál, netán az értékesítésnél tudok hatékonyságot növelni valamilyen új technológia segítségével. Minden részletre kiterjedő technológiai fejlesztést egyszerre nem reális megvalósítani, már csak pénzügyi oldalról sem.

Ezért is alaptalan az, hogy „majd jönnek a robotok, mindent automatizálva működtetnek, elveszik a munkát, és mindezt a tulaj Hawaiin ellenőrzi a telefonján”.

Ön saját céget is épített korábban, így talán van arra rálátása: a magyar kis- és középvállalkozások bátran be mernek lépni az ipar 4.0-ba?

Vannak, akik igen, járják a világot, akár online is, tanulnak, fejlesztenek. Akik pedig […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/08/23/siemens-vezerigazgato-interju-jeranek-tamas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

4,2 milliárd forintot spórolt 105 ezer magyar első házas

Soha nem vették még igénybe olyan sokan az Európai Unióban egyedülálló magyar adókedvezményt, amely az …