Látványos fordulat látszik az üzemanyagpiacon. Míg április első napjaiban még a 700 forintos szint közelében mozgott a benzin ára, a gázolaj pedig jóval 800 forint felett járt, június elejére mindkét üzemanyagtípus esetében jelentős árcsökkenés következett be. Az átlagárak alapján a 95-ös benzin literenkénti ára április 10., tehát a választás óta és június 2. között 697 forintról 641 forintra mérséklődött, ami 56 forintos visszaesést jelent.
Ugyanakkor ennél is nagyobb mértékben csökkent a gázolaj ára, a literenkénti 810 forintos szintről 661 forintra esett, vagyis 149 forinttal lett olcsóbb a dízel üzemanyag
a holtankoljak.hu adatai szerint. A változás azért is figyelemre méltó, mert a piaci árak már kezdik megközelíteni a korábban meghatározott védett árszinteket. A 95-ös benzin és gázolaj átlagára 46 forinttal haladja meg a védett árat. Az árcsökkenés mögött több, egymást erősítő piaci folyamat húzódik meg. Az egyik legfontosabb tényező a nyersolaj világpiaci árának esése. Március utolsó napja óta a kőolaj hordónkénti ára mintegy 20 dollárral, vagyis több mint 17 százalékkal mérséklődött. Ez önmagában jelentős költségcsökkentést jelent a finomítók és az üzemanyagpiac szereplői számára.
A hazai árak alakulását ugyanakkor nem csak az olajpiac befolyásolja. Az elmúlt időszakban a forint is számottevően erősödött a dollárral szemben, az amerikai devizáért jelenleg 32 forinttal kevesebbet kell fizetni, mint március 31-én. Mivel a nemzetközi olajkereskedelem dollárban zajlik, az árfolyammozgás közvetlenül javítja a magyar importőrök pozícióját, ami szintén lefelé húzza a hazai üzemanyagárakat. Mielőtt belemennénk a részletekbe, fontos kiemelni, a teljes képet tovább javítja, hogy a Barátság kőolajvezetéken ismét érkezik orosz nyersolaj. Így az ellátási kockázatok enyhülése és a stabil nyersanyag-utánpótlás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy az üzemanyagpiacon egyre erősebb lefelé mutató árnyomás érvényesüljön.
Stabil a hazai üzemanyag-ellátás
A jelentős árcsökkenés ellenére az üzemanyagpiac helyzetét nem lehet kizárólag az árak oldaláról értékelni. Legalább ennyire fontos kérdés az ellátásbiztonság, amely az elmúlt hónapokban többször is a figyelem középpontjába került. A jelenlegi helyzet alapján ugyanakkor az ellátási oldalon nem látszik fennakadás. A magyarországi finomítók alapanyag-ellátása biztosítva van, mivel – ahogy említettük – mind az Adria-, mind a Barátság kőolajvezeték folyamatosan üzemel. Bár a vezetékeken érkező nyersolaj mennyiségéről és összetételéről nem rendelkezünk teljes körű információval, az biztosnak tűnik, hogy a kőolajellátás zavartalan.
A rendszer ugyanakkor továbbra sem működik teljes kapacitáson, Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek most kiemelte, a hazai finomító körülbelül 60 százalékos kihasználtsággal termel, ugyanakkor a gázolaj esetében szükség van importra ahhoz, hogy az ellátás stabil maradjon. A töltőállomások kiszolgálása folyamatos, üzemanyaghiányról vagy ellátási korlátozásról jelenleg nem beszélhetünk. Miközben az ellátási kérdések megnyugtató képet mutatnak, az árak alakulása jóval összetettebb folyamatokat tükröz.
Június 30-ig továbbra is érvényben marad a meghosszabbított védett áras rendszer, amely a magyar rendszámú járművek számára változatlan feltételek mellett biztosítja a 95-ös benzin esetében az 595 forintos, a gázolajnál pedig a 615 forintos literenkénti árat. A rendszer működésének alapját továbbra is a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) készleteiből biztosított mennyiségek adják. A szabályozás a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árréseket is meghatározza annak érdekében, hogy a töltőállomások a rögzített végfelhasználói árakon tudják értékesíteni az üzemanyagot.

A jelenlegi árszabályozási rendszer egyik kevésbé ismert sajátossága, hogy nem csupán a kutakon megjelenő végfelhasználói árakat rögzíti, hanem gyakorlatilag az ellátási lánc teljes hosszát is lefedi. A hatályos rendelet alapján az állami készletekből felszabadított üzemanyagok már a rendszer első pontján meghatározott áron kerülnek a piacra. A 95-ös benzin esetében ez nettó 251 forintos, míg a gázolajnál nettó 280 forintos literenkénti árat jelent. A szabályozás ezt követően a nagykereskedelmi szintre is kiterjed. A nagykereskedők a viszonteladók számára legfeljebb nettó 286 forintos literenkénti áron értékesíthetik a 95-ös motorbenzint, míg a B7-es dízelgázolaj esetében a felső határ nettó 315 forint literenként.
A lánc végén a kiskereskedelmi árakra is ársapka vonatkozik. Ennek értelmében a 95-ös benzin legfeljebb bruttó 595 forintért, a gázolaj pedig legfeljebb 615 forintért kerülhet a magyar autósokhoz. A rendszer logikája tehát nem kizárólag a fogyasztók védelmére épül. A szabályozás három különböző ponton avatkozik be az árképzésbe annak érdekében, hogy a védett ár végigkísérje az üzemanyag útját az állami készletektől egészen a töltőpisztolyig. Ez azért lényeges, mert így nem csupán a végső ár van rögzítve, hanem az ellátási lánc szereplői számára is előre meghatározott keretek között zajlik a kereskedelem.
A legnagyobb különbség április elején alakult ki, amikor a gázolaj nagykereskedelmi ára megközelítette a 600 forintos szintet. Azóta azonban a dízel ára jelentős korrekción ment keresztül, és mára már csak jóval kevesebb eltérés mutatkozik a szabadpiaci és a védett áras ellátási láncban alkalmazott árszintek között. Ez első látásra kedvező fejleménynek tűnhet, a rendszer fenntarthatósága szempontjából azonban továbbra is maradtak kérdőjelek.
A piaci szereplők régóta arra figyelmeztetnek, hogy a jogszabályban rögzített árrések szűkösek. Különösen igaz ez a kiskereskedelmi oldalra, ahol az előírt árrésből nemcsak a működési költségeket, hanem számos adó- és egyéb közterhet is finanszírozni kell. Ennek következtében számos kisebb töltőállomás továbbra is minimális nyereséggel vagy akár veszteségesen működik.
Miközben tehát a nagykereskedelmi árak egyre közelebb kerülnek a védett áras rendszerben alkalmazott szintekhez, a kérdés már nem elsősorban az, hogy rendelkezésre áll-e elegendő üzemanyag, hanem az, hogy a jelenlegi árrésstruktúra mellett meddig maradhat gazdaságosan fenntartható a teljes ellátási lánc. Tehát a szabályozás nem egyetlen árszintet, hanem egy teljes, egymásra épülő árstruktúrát rögzít, amelynek minden eleme egyszerre befolyásolja a piac működését, éppen ez az oka annak, hogy a piaci árak és a védett árak közeledése önmagában még nem jelenti a rendszer automatikus kifutását.
Meddig marad ilyen kedvező a nemzetközi környezet?
Egyébként az árcsökkenés ellenére továbbra is jelentős […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!