Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Erste Bank friss elemzése szerint a választások eredménye érdemi fordulat, 180 fokos fordulat lehetőségét nyitotta meg a magyar gazdaság előtt. A bank szakértői úgy látják, a májusban hivatalba lépő új kormány tervezett intézkedései nemcsak az uniós források felszabadítását gyorsíthatják fel, hanem egy növekedésbarát gazdasági környezet kialakításához is hozzájárulhatnak – szúrta ki a Portfolio.
A Tisza Párt egyik kulcsígérete az uniós források „hazahozatala” volt, a párt a mintegy 8000 milliárd forintos kerettől a gazdaság érdemi élénkülését várja. Ez az összeg – amely jelenleg részben befagyasztva várakozik – a beruházásokon és állami programokon keresztül közvetlenül is képes lenne felpörgetni a növekedést. A Erste Bank friss elemzése viszont arra figyelmeztet: a források tényleges felszabadítása nem automatikus.
Versenyfutás az uniós pénzekért: gyors reformokat vár a piac
A májusban hivatalba lépő új kormánynak gyors és célzott reformlépéseket kell végrehajtania ahhoz, hogy valóban hozzáférjen ezekhez a pénzekhez. A bank szakértői szerint a kétharmados parlamenti többség erős felhatalmazást adhat ehhez, ugyanakkor ezzel párhuzamosan jelentős piaci elvárásokat is teremt: a befektetők rövid időn belül kézzelfogható eredményeket várnak.
Az Erste Bank elemzői szerint több olyan lépés is van, amely viszonylag gyorsan kézzelfogható eredményt hozhat. Ilyen például az igazságügyi reform, illetve az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, amelyeket a szakértők úgynevezett „alacsonyan lógó gyümölcsökként” említenek – vagyis olyan intézkedésekként, amelyek politikai döntés esetén gyorsan megvalósíthatók.
Ezek nemcsak a brüsszeli forrásokhoz való hozzáférést gyorsíthatnák fel, hanem rövid időn belül erős jelzést is küldenének a piacoknak a kormány reformszándékáról. Hosszú távon a Tisza Párt egyértelmű célként jelölte meg az euró bevezetését. Az Erste Bank elemzői szerint ennek egyik első, akár rövid távon is megvalósítható lépése lehet a bankunióhoz való csatlakozás, amely közelebb vinné Magyarországot az eurózónához, és egyben erősítené a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat is.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés ugyanakkor továbbra is komoly kihívásokat tartogat. A helyreállítási alap (RRF) mintegy 10 milliárd eurós keretének lehívásához például mind a 27 úgynevezett „szuper mérföldkövet” teljesíteni kellene. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az augusztus végi lehívási határidő miatt az idő is szűkös. A befagyasztott kohéziós források esetében nincs ilyen szoros időnyomás, de itt is jelentős feltételeknek kell megfelelni a pénzek felszabadításához.
Az új kormánynak a hosszú távú, strukturális problémákat is kezelnie kell – ezek közül az egyik legfontosabb a munkaerő termelékenysége. Ezen a téren a hazai kis- és középvállalkozások jelentős lemaradásban vannak:
teljesítményük az uniós átlag mindössze 54,4 százalékát éri el, ami még a nagyvállalatok körében mért, nagyjából 60 százalékos szinttől is elmarad.
Ez a különbség nemcsak a vállalatméretből fakad, hanem abból a kettősségből is, amely a hazai és a nemzetközi tulajdonú cégek között rajzolódik ki. Az Erste Bank elemzése a termelékenység kapcsán a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozik, amelyek szerint a legnagyobb hozzáadott értéket a feldolgozóipar termeli meg.
Innováció nélkül beragad a magyar gazdaság
Ezt követi a turizmus és a logisztika, valamint a tudományos és üzleti szolgáltatások köre. Ezek a szektorok együttesen a GDP mintegy felét adják, így teljesítményük közvetlenül meghatározza a gazdaság egészének pályáját. A kép ugyanakkor nem egyértelműen pozitív: a termelékenység növekedése az elmúlt években érezhetően lelassult. Ez arra utal, hogy a rövid távú ösztönzők önmagukban nem lesznek elegendők, és a következő időszakban a mélyebb, szerkezeti reformok szerepe is felértékelődik.
A vállalati működés egyik visszatérő gyengesége nemcsak Magyarországon, hanem a teljes közép-kelet-európai régióban is jól látható, az innovációs hajlandóság érdemben elmarad az uniós átlagtól és az amerikai szinttől. A helyzeten belül is külön figyelmet érdemel, hogy Magyarországon kifejezetten magas azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem terveznek innovációt – ezzel a régióban a második helyen állunk.
Az elemzők szerint a hazai vállalatok többsége továbbra is költségalapon versenyez, vagyis az alacsonyabb árakkal próbál előnyt szerezni, nem pedig a termékek vagy szolgáltatások fejlesztésével.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!