Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amikor a baktériumrezisztencia veszélyéről kérdeztük Bácskay Ildikót, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánját, egyből leszögezte: ez nemcsak a jövő, hanem a múlt zenéje is. Ugyanis a WHO már régen kongatja a vészharangot, mert főként nozokomiális, azaz kórházi fertőzések formájában kitermelődtek multirezisztens kórokozók, amelyek olyan fertőzéseket okoznak, hogy kezelésük jelentős nehézségeket és egyben gazdasági terhet jelent.
A WHO ezért hozta létre a One Health koncepciót, amely az állat- és embergyógyászatot összekapcsolja. Sok antibiotikumot használtak prevenciós céllal az állattenyésztésben, túlhasználták az antibiotikumokat az embergyógyászatban, így megkezdődött a multirezisztens baktériumok kitermelődése, és ezek átadják az információt egymásnak. A dékán szerint a baktériumok és vírusok zseniális élőlények: mutálódnak, rezisztenssé válnak, és már nagyon kevés az olyan antibiotikum, amely hatékony lehet ellenük.
Kihalási szintű probléma? A bakteriofágok reneszánsza
Azt is megkérdeztük, hogy kihalási szintű problémáról van-e szó. Bácskay azonban nem látja ennyire sötéten a helyzetet. Elmondta: amíg nem volt penicillin, bakteriofágokkal gyógyítottak, aztán jött az antibiotikumok aranykora – zseniális kutatók dolgoztak az antibiotikumfejlesztésben, kifejlesztve széles spektrumú szerkezeteket. Szükségszerű volt, hogy kialakul a rezisztencia.
Most visszakanyarodunk a startpontra, vagy ha úgy tetszik, a szinuszgörbének a tetejére, most majd jönnek a bakteriofágok
– fogalmazott, megjegyezve, hogy bakteriofágok területén innovatívvá kell válni, elmélyíteni a kutatásukat, és meg kell szerezni azt a tudást, ami hozzájuk kapcsolódik. Az egészen biztos, hogy ez egyénre szabott gyógyításhoz kapcsolódik, hiszen sok esetben egy adott város szennyvizéből kitenyésztett bakteriofágkoktél fog gyógyulást hozni a városlakók számára – ez földrajzilag csak ott fog működni, máshol nem. A beteget egy kórteremben, egyénre szabottan, a multirezisztens kórokozója elleni fággal lehet majd gyógyítani. A szabályozói rész is próbál felzárkózni, hogy ezeket engedélyezze.
Csőre töltve: készenlét a következő járványra
A bakteriofágkutatás mellett a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának másik fókusza a vakcinafejlesztés. Amikor azt kérdeztük, hogy ha most jönne egy veszélyes Covid-variáns, készen állnának-e rá, a dékán határozottan válaszolt:
Csőre van töltve a fegyver. Igen, képesek vagyunk arra, hogy akár vakcinát is rövid időn belül fejlesszünk.
Az elmúlt öt évben kialakítottak egy jól működő együttműködési hálót a vakcinafejlesztésben részt vevő hatósági és ipari partnerekkel. Tudják, hogy veszélyhelyzetben melyek az egyes szereplők feladatai, ismerik a kommunikációs és hivatali utakat, valamint a gyártástechnológiai folyamatokat.
Bár az elmélet mindig rendelkezésre állt az egyetemeken, az elmúlt öt évben olyan gyakorlati, tudományos alapú tudásra tettek szert, amelyen maguk is csodálkoztak. Látták, hogyan tud együttműködni egy valódi gyógyszeripari gyártó az egyetemekkel és a hatósággal.
Az orvostudomány forradalma: immunterápia és nanotechnológia
A dékán egy másik kalapjában az Európai Gyógyszerésztudományi Társaság (EUFEPS) alelnökeként is dolgozik. A szervezet 2025-ös bécsi konferenciáján azonosított fő trendekről beszélve Bácskay kiemelte:
a gyógyszeripar legfontosabb területei ma az immunterápia és a biológiai gyógyszerek.
A biotechnológiai úton előállított gyógyszerek fantasztikus áttörést hoztak a terápiában – olyan betegségek szelídültek jól kezelhetővé, amelyek korábban rövid időn belül halálhoz vezettek. Érdekes fejlemény, hogy amit öt évvel ezelőtt a tíz leginnovatívabb eljárásnak minősítettek – mint például a 3D nyomtatást, amivel a Gyógyszerésztudományi Kar 2012-ben kezdett foglalkozni –, mára olyan szinten beépült a gyakorlatba, hogy az már a dékán szerint is „hátborzongató”.
A nanotechnológiai eljárások alkalmazása szintén forró pont maradt. Ami a társadalom egészét érinti, az az immunterápiás készítményekkel történő terápia kialakítása, a tanácsadás, és az ehhez kapcsolódó, egyénre szabott diagnosztikus eljárások fejlesztése.
A gazdagok kiváltsága lesz a gyógyulás?
Amikor a személyre szabott gyógyászat árát firtattuk, és hogy ez mennyire fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket, kialakulhat-e a gazdagok egészségügye, a dékán óvatosan fogalmazott. „Maga az eljárás is drága, és komoly költségekkel kell számolni. Érdekes módon a konzekvencia az lett, hogy próbálnak olyan kis molekulákat találni, amelyek előállítási költsége alacsony, de hatékonyak.”
Az elmúlt években a szakma főleg az immunterápia, biotechnológia és bioszimilaritás kutatására koncentrált, és „elfeledkeztek az origóról, a kis molekulákról”. Most visszakanyarodnak hozzájuk, hiszen ezek olcsó, könnyen és gyorsan elérhető termékek lehetnek. Sok ország átgondolta emiatt a finanszírozást.
A kismolekulás kutatás felértékelődött, miközben korszerű, innovatív módszerekkel – nagy áteresztőképességű analízis, mesterséges intelligencia – gyorsan ki tudják válogatni a potenciális hatóanyagokat. Az AI molekulaszerkezeteket tervez, a big data szűri az adatokat, és gépi tanulás segítségével, „mikrogrammnyi mennyiségben szintetizálják a jelölteket”. Amit korábban három évig kutattak, most akár egy hét alatt eldől: melyik az a három hatóanyagjelölt, amivel érdemes foglalkozni a százezerből.
Klímaválság a gyógyszertárban
A gyógyszerészek világnapjának fókusztémája a klímaváltozás hatása volt a gyógyszerellátásra – amikor ezt feszegettük, Bácskay egy egyszerű példával világított rá a problémára. A gyógyszerészetben van egy tárolási körülmény, amit szobahőmérsékletnek neveznek: 15–25 fok. A klímaváltozás azonban mindent átír.
A klímaváltozás a stabilitási körülményeket és a gyógyszerszállítási útvonalakat mindenképpen átrajzolja
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!