Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Interjúnk apropója egy frissen lezárult japán mérési kampány volt, ahonnan a rektorhelyettes nem sokkal korábban tért haza. Sugár Viktória több mint egy tucatszor járt az Oszaka–Kiotó térségben, ahol doktori fokozatát is megvédte, így kollégái szerint szinte párhuzamos élete van odakint.
Az idei út azonban minden eddiginél bonyolultabbnak bizonyult: tízfős delegációval és egy sor mérőműszerrel utaztak, az eszközöket pedig külön kellett kivinni, ami komoly logisztikai feladatot jelentett. A kampány során a szabadban mértek mikroklíma- és időjárási adatokat, emellett egy japán- magyar–lengyel részvételű nemzetközi workshopot is tartottak.
Az utazás a GreenQual nevű nemzetközi projekt része volt, amelynek Sugár Viktória a konzorciumvezetője. A kutatásban az Oszakai Egyetem, a Krakkói Mezőgazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem és a F4ster Zrt., vesz részt. Korábban már lezajlott a budapesti és a krakkói mérési kampány is, így a japán szakasszal a projekt egyik utolsó terepi fázisa zárult le.
A rektorhelyettessel az Ybl Miklós Építéstudományi Kar munkatársai tartottak, sokuk először járt Japánban. A városkép és az építészet megőrzésének kérdése egyébként visszatérő téma a kutatásaiban: erről korábbi interjúnkban is részletesen beszélt.
Amikor egy fasor a mikroklímát írja át
A projekt lényege, hogy a városi zöldfelületek mennyiségének, minőségének és szintezettségének növelése javíthatja a helyi mikroklímát, különösen a nyári hőhullámok idején.
A kutatók először felmérik a jelenlegi állapotot, a mért adatok segítségével ellenőrzik és finomhangolják a szimulációs modellt, majd digitálisan megvizsgálják, hogy különböző zöldfelületi fejlesztések milyen hatást gyakorolnának a mikroklímára
– magyarázta Sugár Viktória, majd hozzátette: „Ez a módszer segít megbecsülni, hogy egy adott zöldfelületi fejlesztés milyen hatással lehet a városi mikroklímára egy hőhullám idején, illetve milyen mértékben járulhat hozzá a levegőminőség javításához. Bár a mérésekre épülő szimulációk önmagukban nem számítanak ritkaságnak, a projekt különlegessége, hogy három országban, összehasonlítható módon gyűjtött terepi adatokra építve vizsgálja a történeti városszövetek klímaadaptációs lehetőségeit.”
A kutatók szándékosan a sűrűn beépített, történelmi városszövetet választották mintaterületnek, mert ott a legnehezebb a beavatkozás: szűkösek a terek, sok a műszaki korlát, és számos örökségvédelmi szabály köti meg a tervezők kezét.
Tipizálniuk kellett, így minden városból olyan jellegzetes elemeket emeltek ki – egy szűk, történelmi utcát és egy városi teret –, amelyek szinte mindenhol megtalálhatók. Az elképzelés, hogy ha ezeket a megoldásokat a városok más pontjain is megismétlik, akkor – egyelőre elméletben – megbecsülhető, mekkora hatást gyakorolnának a városi klíma egészére.
A hőség leginkább a sérülékeny csoportokat veszélyezteti
A rektorhelyettes szerint a mérések nem csupán technikai adatsorok: segítségükkel jobban megérthető, hogyan lehet csökkenteni a városi hőterhelést. Számos kutatás igazolja, hogy a hőhullámok és az azokkal együtt jelentkező hőstressz fokozott terhelést jelentenek a szív- és érrendszer számára, különösen az idősek és más sérülékeny csoportok esetében. Arra a kérdésre, hogy mindez tényleg életeket menthet-e, óvatosan, de határozottan felelt:
Nem az én feladatom megmondani, hány embert menthet meg a zöldfelületek bővítése, ugyanakkor a hőterhelés mérséklése együtt járhat az egészségügyi kockázatok csökkenésével – főleg az idős vagy gyenge szervezetű embereknél, akiknek szív- és érrendszeri panaszok esetén egy kánikulai napon a hőségben való hosszasabb tartózkodást sem javasolják.
A legsúlyosabb hőstressz-pontok a városban gyakran a be nem árnyékolt, fásítatlan helyeken, akár utcakereszteződésekben alakulnak ki.
A rektorhelyettes egy hétköznapi képpel érzékeltette a problémát:
Gondoljunk egy árnyék nélküli kereszteződésre egy forró nyári napon: a gyalogosok akár percekig várakozhatnak közvetlen napsütésben, miközben a burkolatok is jelentősen felmelegszenek. Ezek azok a pontok, ahol a városi hőterhelés a mindennapokban is érzékelhető, ezért a jövő városfejlesztéseinek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk rájuk.
A főváros klímakitettsége egyébként jól dokumentált: egyes előrejelzések szerint a 30 Celsius-fokot elérő és afeletti napok száma drámaian megnőhet a század végére.
Petpalack helyett kulacs – mit jelent a fenntarthatóság egy egyetemen?
Az egyetemi szerepéről szólva Sugár Viktória így fogalmazott: az Óbudai Egyetem az elmúlt években jelentős lépéseket tett a fenntarthatóság intézményi szintű megerősítése érdekében, ugyanakkor számos hazai és nemzetközi jó gyakorlatból továbbra is lehet tanulni – a hazai rangsorban például a Pécsi Tudományegyetemet emelte ki.
A korábban szigetszerűen, jól működő kezdeményezéseket most egy belső rendszerbe igyekeznek egyesíteni, hogy a fenntarthatóság ne pontszerű esemény legyen, hanem beépüljön az intézmény működésébe. A fenntarthatóság intézményi jelentőségét jelzi, hogy a terület felsővezetői szintre került, és önálló rektorhelyettesi felelősségi körként jelenik meg az egyetem irányításában.
Az eredményt jelzi, hogy a QS Sustainability rangsorban egy év alatt száz helyet léptek előre.
A fenntarthatósági eredmények méréséhez az egyetem az ESG-keretrendszert választotta, amely egyelőre nem kötelező számukra, de már elkészült az ESG-stratégiájuk, meghatározták a kulcsmutatókat (KPI), és hamarosan napvilágot lát a 2025-ös évről szóló első jelentésük is.
Az idei év első nagyobb programjai között szerepel a petpalackok visszaszorítása: a karokon úgynevezett komfortpontokat alakítanak ki, ahol vízadagoló, palackvisszagyűjtő és mikrohullámú sütő is lesz.
A hallgatók és munkavállalók saját pohárral vagy kulaccsal tölthetnek hideg, meleg vagy szódavizet, így nem kell megvenniük a palackozott vagy cukros italokat. A tervek szerint az első hullám szeptemberre valósulhat meg, kampánnyal és nyerhető egyetemi kulacsokkal kísérve. Egy másik, egyszerű, de hatásos lépés a perlátorok felszerelése a csapokra, ami gyors és jelentős vízmegtakarítást hoz a campusokon.
Building passport: útlevél a százéves bérházak felújításához
A fenntarthatóság és a kiemelt fejlesztések egy kézben tartása a rektorhelyettes szerint nem ellentmondás, hanem előny. Mivel építészmérnökként elsősorban az építési és felújítási ügyek tartoznak hozzá, az a tény, hogy ezek nála futnak össze, segít abban, hogy a fenntarthatóság már a beruházások elején beépüljön a megoldásokba – az épített környezet ugyanis nemcsak energiafelhasználás, hanem a hallgatói és munkavállalói jóllét kérdése is. Ezt a szemléletet a beszerzésekbe is igyekeznek beépíteni, előnyben részesítve például a fenntartható forrásból érkező termékeket és csomagolásokat.
Az egyetem épületállományának jelentős része századfordulós, 1800-as évek végi, 1900-as évek eleji épület, amelyekhez nehéz hozzányúlni.
A megoldás a rektorhelyettes szerint az úgynevezett building passportok, vagyis épületkönyvek kialakítása, amelyekbe egyfajta felújítási útlevél is bekerül – ezzel elkerülhető, hogy az egymásra nem épülő, ad hoc felújítások megdrágítsák a későbbi munkákat.
Konkrét sikerként említette az Ybl Miklós Építéstudományi Kar 1901-ben épült épületének ablakfelújítását: a nagy, fából készült, kétrétegű ablakokat úgy kellett korszerűsíteni, hogy egyszerre legyenek energiahatékonyak és feleljenek meg az örökségvédelemnek. A fejlesztésekről több testület is dönt, köztük a hetente-kéthetente ülésező Építésügyi Bizottság és az egyetem összes szervezeti egységét képviselő Fenntarthatósági Tanács.
A nagyapa öröksége és a tovagyűrűző […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/06/13/zold-fenntarthatosag-sugar-viktoria-budapest-hoseg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!