Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Az elmúlt év sok szektort komolyan érintette a válság, ám a biztosítási szektor nem tartozott közéjük” – mondta Kovács Zsolt. A gazdaságfejlesztési miniszter nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosa a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján arra emlékeztetett, hogy a válság hónapjaiban a biztosítási piac egészségesen nőtt tovább, ami a díjbevételben változást jelentett, az az egyszeri díjas biztosítások eltűnése volt, amelyeket az extraprofitadó bevezetése után lényegében nem éri meg értékesíteni a biztosítóknak. A nem-életbiztosítási piac az inflációval megfelelő mértékű díjnövekedést ért el, amit érdemes azzal összehasonlítani, hogy a korábbi években az üzletági díjbevétel az akkori – szerényebb – infláció mértéke mellett sem tudott bővülni. Ehhez az kellett, hogy a biztosítók a szerződések komolyabb mértékű visszaesése nélkül tudták érvényesíteni az infláció miatt a korábbi évekhez képest számottevő díjindexálást – vélekedett Kovács Zsolt.
Az infláció zárójelbe tette a növekedést
Ugyanakkor azt, hogy gondok vannak az új biztosításokkal, mindennél jobban mutatja, hogy a biztosítási díjak GDP-hez mért arányában (a biztosítási penetrációban) tavaly nemhogy közelítettünk volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elvárt 3, vagy az EU 3,2 százalékos arányához, hanem a 2021-es 2,22 százalékról 2,15 százalékra csökkent a penetráció.
Az elmúlt 2 év inflációja 8 évnyi reálnövekedést tört le – szállt vitába Kovács Zsolttal Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke. A szakember szerint a 2000-es árakon számolva a 2021-es 568 milliárd forintról az idei év végére 453 milliárd forintra csökkenhet a szektor egyébként 1561 milliárdra várt díjbevétele – emlékeztetett a szakember. Erdős Mihály szerint a díjbevétel/GDP inflációs időkben nem mutatja túl jól a piaci folyamatokat. Szerinte igenis
eredményként kell elkönyvelni, hogy a szerződésállomány a tavalyi 13,363 millióról 13,433 millióra emelkedett az első félévben, az állománydíj növekedése pedig töretlen, az első félévben 7 százalékkal 1285 milliérd forintra nőtt ennek összege.
Ugyanakkor önkritikusan hozzátette, hogy a korábbi évekkel ellentétben, amikor az új szerződések száma emelte az állománydíj mértékét, az elmúlt hónapokban a növekedés lényegében csak a díjak indexálásának volt köszönhető.
Toperedményt zúz le az extraprofit adó
Kovács Zsolt szerint a fentiekkel áll szemben, hogy a biztosítási szektor profitja kilőtt:
az elmúlt 5–10 év átlagos eredményéhez képest a szektor nyeresége 4–5-szörösére emelkedett, az idei első féléves nyereség pedig a 2022-es időarányos profit duplája.
Igaz, az első félévi 121,3 milliárdos nyereségből jelentékeny összeget extraprofitként elvont az állam, és így már csak 25,4 milliárd forint marad, ami ugyanakkor kevesebb, mint fele a tavalyi 57,7 milliárd forintnak. Év végére Kovács Zsolt szerint a szektor az adóval együtt is bőven 50 milliárd forint feletti adózott nyereséggel zárhat – ez azt jelenti, hogy
extraprofitadó nélkül a biztosítók az elmúlt 15 év legmagasabb nyereségét realizálnák 2023-ban.
Erdős Mihály szerint a biztosítók esetében nem feltétlenül érdemes szektorszintű eredményben gondolkodni, hiszen a piacon működő 1-2 profitgyár mellett számos társaság csak veszteséggel képes kigazdálkodni a különadó terhét, ráadásul abban sem egységes a szektor, hogy a kirótt extra terhet hol számolja el – van olyan piaci szereplő, ahol a különadót az anyacég könyveiben írják le. A másik fontos dolog, amit a Mabisz elnöke a szektor nyereségével kapcsolatban fontosnak tartott hangsúlyozni, hogy az idei profiton belül megduplázódott a pénzügyi eredmény hatása, azaz a magas inflációs környezetben elérhető többlethozamok hatása. Ugyanakkor erre hosszú távon nem lehet üzletet alapozni – főleg a nem életbiztosítási fókusszal rendelkező társaságoknál, ahol nem lehet hosszú távon fialtatni az ügyfélvagyont.
Az alkuszoknak is jól ment
A válságállóságot az is bizonyítja, hogy a biztosítók ügyfélmegtartása jelentősen javult – azt, hogy nem voltak komolyabb szerződésbontások, abban komoly szerepe van az alkuszoknak is – jelezte a Kovács Zsolt. A sikeresség természetesen a biztosítási alkuszok eredményességében is visszatükröződik. A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a top 20 alkuszcég értékesítési árbevétel-növekedésének átlaga 2021–2022 között 14,1 százalék volt. A szektor jutalék- és közvetített díjazása egy év alatt 103,7 milliárd forintról 111,7 milliárd forintra emelkedett, 9 társaság […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
