Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Megvédjük a munkahelyeket, és a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban. 2026. június 1-től további intézkedésig megtiltjuk az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát. Nem engedjük, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket” – emlékeztetett cikkében az Economix a Tisza Párt hivatalos választási programjában tett ígéretére.
Azonban június 1-jén – egyelőre – nem született kormányzati döntés az ügyben. A lap megkereste a Miniszterelnökséget, amely közölte, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatos megkeresésükre egyelőre nincs érdemi válasz. A kormányzati kommunikációért felelős tárca azt ígérte, amint lesz konkrétum, keresni fogja a portált.
A gazdasági szereplők aggódnak
A kormány május közepén jelezte, hogy felülvizsgálja a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, és akár korlátozásokat is bevezethet. Köböl Anita kormányszóvivő szerint a cél az, hogy a foglalkoztatáspolitika elsősorban a magyar munkavállalók érdekeit szolgálja, és ne alakuljon ki külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell. A kabinet több minisztérium bevonásával kezdte meg a szabályozás áttekintését, amelynek szükségességét még aznap kormányhatározat is rögzítette.
A tervezett szigorítás ugyanakkor aggodalmat váltott ki a gazdasági szereplők körében. Egy, a WHC Csoport által végzett felmérés szerint
a megkérdezett vállalatok több mint 71 százaléka nem tartja reálisnak, hogy munkaerőigényét kizárólag magyar dolgozókkal fedezze.
A munkaadói érdekképviseletek, köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), elismerik a munkaerőpiac védelmének fontosságát, de úgy vélik, hogy egy hirtelen tiltás termelési fennakadásokat és munkahelyek veszélyeztetését okozhatná. Ezért inkább fokozatos, átmeneti szabályozást és célzott szigorítást javasolnak.
Olyan munkakörökben dolgoznak, amelyekre nincs magyar jelentkező
A szakértők szerint
a külföldi munkaerő alkalmazása nem magyar sajátosság, hanem egész Európában bevett gyakorlat a munkaerőhiány kezelésére.
Horváth Tamás, a Menton Jobs vezetője rámutatott, hogy Magyarországon a vendégmunkások aránya körülbelül 2 százalék, ami alacsonyabb a régiós és nyugat-európai példáknál. Szerinte a külföldi dolgozók nemcsak nagy ipari üzemekben, hanem magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál, mezőgazdasági telepeken, élelmiszer-feldolgozó üzemekben és a szállodaiparban is fontos szerepet töltenek be, gyakran olyan munkakörökben, amelyekre kevés hazai jelentkező akad.
Bár gyakran felmerül, hogy a magyar munkaerő-tartalék kiválthatná a vendégmunkásokat, a statisztikák árnyaltabb képet mutatnak. A KSH adatai szerint az inaktív népesség túlnyomó része nem kíván munkát vállalni, míg a munkára nyitott csoport viszonylag szűk. Emellett jelentős a képzettségi eltérés is: az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaságot továbbra is fékezi a szakképzett munkaerő hiánya és az elégtelen készségszint. Jelenleg mintegy 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon, többségük ázsiai, kisebb részük ukrán vagy szerb állampolgár.
(Borítókép: Shutterstock)
<g […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!