Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Van olyan budapesti kerület, ahol már nem az a kérdés, szigorítani kell-e az Airbnb-t, hanem az, hogy meddig maradhat egyáltalán életben. Most úgy tűnik, újabb városrész lépett erre az útra: Budapest I. kerületében is napirendre került a rövid távú lakáskiadás korlátozása, akár a teljes tiltás lehetősége is. A vita nem a levegőben lóg. A VI. kerületben már megszületett a döntés, és az első piaci adatok szerint a hatás gyorsabban jelentkezett, mint sokan várták: nőtt az albérlet- és eladólakás-kínálat, miközben a bérleti díjak emelkedése is lassulni kezdett. Ez az a tapasztalat, amely most Budaváron is elgondolkodtatja a döntéshozókat.
Az I. kerület vezetése szerint a kérdés nem csupán lakáspolitikai, hanem élhetőségi ügy is. Fazekas Csilla alpolgármester és a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje az 1. választókerületben a napokban egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy párbeszédet indítana a környező kerületek vezetőivel, és egységes szabályozást szeretne. Elsősorban az ott élők érdekeit szem előtt tartva. A háttérben pedig egyre többen teszik fel a kérdést: Budapest belső kerületeiben valóban van-e még helye a tömeges lakásturizmusnak? Tehát innen indul a történet. Az ügyben az Index most megkereste Fazekas Csillát, aki levelet írt az V., VI., VII. és XI. kerület városvezetőinek a héten, párbeszédet kezdeményezve egy összehangolt, egységesebb szabályozásról.
Tiltás nélkül is szorul az Airbnb, de mit mutat a piac?
Mielőtt azonban rátérnénk Fazekas Csilla kezdeményezésének részleteire, érdemes egy lépést hátralépni és megnézni, mit mutatnak a számok. Az Airbnb körüli vita ugyanis nemcsak politikai vagy lakóközösségi kérdés, hanem nagyon is kézzelfogható gazdasági hatásokkal is jár. A témában az ingatlan.com készített részletes elemzést. A fordulópontot pedig egyértelműen a VI. kerület hozta el. Terézváros volt az első kerület Budapesten, ahol tényleges tiltás született a rövid távú lakáskiadásról. A 2024 nyarán tartott, véleményformáló népszavazás eredményére hivatkozva a kerület vezetése úgy döntött: 2026 januárjától nem működhetnek tovább a lakáshotelek.
Fontos kiemelni, Budapesten jelenleg nem teljes a stop. A fővárosban 2026 végéig érvényben van az úgynevezett Airbnb-moratórium, amely már most is erősen behatárolja a piac mozgásterét. Ennek értelmében 2025 januárja óta nem lehet új engedélyt szerezni rövid távú lakáskiadásra, vagyis új szereplők nem léphetnek be a rendszerbe. Ez azonban nem jelent teljes tiltást. Azok a lakások, amelyek már korábban megszerezték az engedélyt, továbbra is kiadhatók rövid távra, akár belföldi, akár külföldi turistáknak.
ez azt jelenti, a kínálat nem bővül, de a meglévő Airbnb-lakások zavartalanul működhetnek – legalábbis addig, amíg egy-egy kerület nem dönt ennél is szigorúbb szabályozás mellett.
A számok alapján már nem csupán érzésről, hanem kézzelfogható piaci elmozdulásról beszélhetünk. A legfrissebb, januári adatok szerint a VI. kerületben tavaly év eleje óta láthatóan átrendeződött az albérletpiac. 2026 januárjában Terézvárosban a kiadó, használt társasházi lakások havi bérleti díjának középértéke 282,5 ezer forint volt, ami 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez önmagában nem tűnik drámai változásnak, a háttérben zajló folyamatok azonban annál beszédesebbek.
A VI. kerületben ugyanis az albérletkínálat közel 1250 lakásra nőtt, ami 28 százalékos bővülést jelent 2025 januárjához képest. Mindez úgy történt, hogy Budapest egészében ugyanebben az időszakban szűkült a kínálat: a kiadó társasházi lakások száma 0,6 százalékkal 9516-ra csökkent. A jelenség mögött több hatás egyszerre dolgozik. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a terézvárosi albérletpiacot nem kizárólag az Airbnb-tiltás híre formálta az elmúlt egy évben. Ebben érdemi szerepe volt az Otthon Start Programnak is, a fix 3 százalékos kamatozású hitel sok bérlőt ösztönzött arra, hogy első lakását megvásárolja, ami csökkentette az albérletek iránti keresletet.
Ennek hatása a statisztikákban is visszaköszön. A KSH–ingatlan.com lakbérindexértéke Budapesten szeptember és december között több mint 1 százalékkal csökkent, éves összevetésben pedig 5,6 százalékra lassult a lakbéremelkedés üteme. Nemcsak a bérleti, hanem az eladási oldalon is megmozdult a piac.
Terézvárosban az eladó lakások kínálata tavaly január óta 33 százalékkal bővült, közel 2400 ingatlanra. Közben Budapesten 53 százalékkal több társasházi lakásból válogathatnak a vevők, mint egy évvel korábban.
Bár a fővárosi kínálat nagyságrendekkel nagyobb, a belső pesti kerületek közül a VI. kerületben található jelenleg a legtöbb eladó lakás, ami újabb jelzés arra, hogy a terézvárosi döntés nem maradt következmények nélkül.
Budavár egyelőre más gazdasági pályán mozog. 2026 januárjában az I. kerületben a kiadó, használt társasházi lakások havi bérleti díjának középértéke 300 ezer forint volt, ami 4 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A használt lakások medián négyzetméterára 15 százalékkal közel 1,9 millió forintra emelkedett. A számok alapján tehát egyelőre nincs szó megtorpanásról. Balogh László szerint ugyanakkor fontos látni, hogy az I. kerületben az airbnb-zés lehetősége rövid távon eleve „befagyasztott” állapotban van az új belépők szempontjából.
Hiszen a fővárosi moratórium miatt új engedélyeket nem lehet kiadni. Egy esetleges kerületi szintű szigorítás így nem a piac egészét forgatná fel egyik napról a másikra. A hatás elsősorban a jelenlegi lakáshotel-üzemeltetőknél és -tulajdonosoknál jelentkezne. Náluk dőlne el, hogy hosszú távú bérbeadásra váltanak, eladják az ingatlant, vagy más hasznosítási formát keresnek. Vagyis ha Budavár valóban szigorít, az inkább lassú, de érezhető átrendeződést indíthat el – hasonlót ahhoz, amit Terézvárosban már most látni.
Egységes belvárosi szabályozás jöhet az Airbnb ellen?
„Budapest belvárosa nem fogadó, hanem otthon” – mondta az Indexnek Fazekas Csilla. Szerinte a választókerületben élők visszajelzései alapján a belváros otthonosságát csak szigorúbb szabályokkal, akár a rövid távú lakáskiadás teljes tiltásával lehetne megőrizni. Úgy látja, az Airbnb sok esetben panzióvá alakítja a társasházakat, és fokozatosan kiszorítja azokat, akiknek ezek az ingatlanok valóban az otthonukat jelentik. Az alpolgármester hangsúlyozta: ezért kezdeményezett egyeztetéseket nemcsak az I. kerület lakóival, hanem a választókerületen belüli szomszédos önkormányzatok vezetőivel is.
A cél a tapasztalatok és álláspontok megosztása, valamint egy közös, belvárosi szintű szabályozás előkészítése. Jelenleg több eszköz is rendelkezésre áll a rövid távú lakáskiadás szabályozására:
- korlátozható a kiadható napok száma,
- társasházi engedélyhez köthető az airbnb-zés,
- megszabható az ilyen lakások aránya egy-egy házon belül,
- vagy akár településképi bejelentéshez is lehet kötni a tevékenységet.
A budapesti gyakorlat már most is eltérő képet mutat. Az V. kerület 2020-ban elsőként vezetett be korlátozásokat: lakóövezetben egy társasházon belül legfeljebb 5 százalékban működhet rövid távú lakáskiadás. A VI. kerületben idén teljes tiltás lépett életbe, míg a VII. kerületben – ahol a legtöbb Airbnb működik – a hírek szerint további szigorítás készül.
Fazekas Csilla szerint a nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak. Európa-szerte szigorodnak a szabályok. Koppenhágában – amely tavaly a legélhetőbb város címet kapta – a tulajdonosoknak igazolniuk kell, hogy a kiadott lakás az elsődleges lakóhelyük, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!