A magyarok szeretik készpénzben tartani a vagyonukat, ezt nagyon jól mutatja, hogy egyre több készpénz van a hazai gazdaságban. Ezt a trendet a 2022 ősze és 2023 nyara között látott magas inflációs környezet törte meg, de azóta újra növekedésnek indult. A 2024 júliusi 8575,8 milliárd forintos állomány már bőven meghaladja a dinamikus áremelkedés előtt látott szintet – írja a Bankmonitor.
Pedig igen jelentős ára van annak, hogy ennyi készpénzt tartunk, hiszen ez a pénz önmagában nem termel hozamot, ugyanakkor az infláció jelentősen csökkentheti annak vásárlóerejét. A Bankmonitor számításai alapján az elmúlt egy évben tartott készpénzállomány mintegy 344 milliárd forintot veszített az értékéből, ezt tekinthetjük a készpénztartás költségének is. 2024-ben a KSH adatai alapján 9 millió 585 ezer ember él Magyarországon, vagyis a készpénztartás költségéből minden magyarra 35 928 forint jut. (A Bankmonitor a számítás során az adott hónap készpénzállományának vásárlóerejét az adott hónapban mért havi árváltozással korrigálta. Az így kapott havi értékvesztést összeadva jött ki a 344 milliárd forintos érték.)
Ez az átlag jól szemlélteti a készpénztartás óriási költségét, de természetesen egyéni szinten komoly eltérések lehetnek. Az MNB tanulmánya alapján készpénzt inkább az alacsony jövedelműek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek tartanak. Ugyanakkor nem látni településméretre, életkorra vonatkozó szignifikáns eltérést. Vagyis megbukni látszik az a vélemény, hogy az idősebbek és a kisebb településen élők több készpénzt tartanak.
Természetesen számos oka lehet annak, hogy készpénzt tartanak a magyarok. De az egyértelműen látható, hogy az ide vonatkozó alaptétel megbukik: a magas infláció és hozamkörnyezet a készpénzállományt tartósan csökkentheti. Hazánkban ugyanis a visszaesés nem volt se jelentős, se tartós.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyarok körében kialakult egy bizalmatlanság a bankok, pénzintézetek irányába. Illetve az MNB kutatása alapján a hazai pénzügyi szolgáltatások költségei is drasztikusan emelkedtek. (2001 és 2024 áprilisa között 280,1 százalékkal nőttek a díjak, ugyanez az emelkedés az euróövezetben 59,3 százalék volt.)