Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
A HungaroMet csapadéktérképét böngészve az ország egészében legalább 30 milliméter eső esett, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig ennek akár két-háromszorosa is lehullott rövid idő alatt. A csapadék a késő nyári haszonnövények számára már későn jött, hiszen a napraforgó és a kukorica is már aratás alatt áll, így ezek várható hozamán már nem segíthet a nagy mennyiségű eső.
Mint arról a HVG is beszámolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember 8-án lefelé módosította a kukorica és a napraforgó várható hozamát, és jelezte:
Az elmúlt 15 év harmadik legrosszabb termése várható (2012 és 2022 után) kukoricából, igaz, a belső felhasználási igényeket még ez is fedezni fogja.
A hektáronkénti hozam alakulása mindenképpen szélsőségesen alakul az ország egyes régiói között: a legalacsonyabb termésátlag Csongrád-Csanád megyében várható (4,1 tonna/hektár), míg a legtöbb Vas megyében (8,3 tonna/hektár).
Országosan a 874 ezer hektár kukoricaterületből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, a napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után – csak a Dél-Alföldön 160 ezer hektárt érintett a szárazság.
Tehát bár a 2024-es termés megszenvedte a különösen meleg és száraz nyarat – még ha nem is annyira rossz a helyzet, mint két évvel ezelőtt –, az őszi vetés jövője szempontjából még pont jókor jött a nagy mennyiségű eső.
„Összességében mindenképpen inkább pozitívumként kell említenünk az elmúlt napok esőzéseit” – mondja a HVG-nek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Az őszi betakarítás néhány helyen csúszhat pár napot az esőzések miatt, de figyelembe kell venni azt is, hogy a betakarítás több héttel korábban kezdődött az esős időszakot megelőző súlyos aszályos időjárás miatt, volt olyan terület, ahol közel két hónapig egy csepp eső sem esett.
„A múlt hét kiadós esőzései jellemzően inkább áztató esők voltak, mintsem hirtelen nagy mennyiségű felhőszakadások” – teszi hozzá a tanácsos. Az osztrák határ közelében és a Balatontól északra több mint egy hét alatt 100 milliméter esett, de az aszályos alföldi részeken ez a mennyiség inkább csak a fele volt. Az Alföld egy részén a talaj felső 1 méterében már csaknem 200 milliméter volt a vízhiány, így a csapadék itt inkább csak enyhülést hozott, noha ezek a területek vannak leginkább kitéve a belvíz veszélyének.
„Olyan nagy mértékű volt a csapadékhiány, hogy attól függetlenül, hogy az országban nagy terület belvízzel veszélyeztetett besorolású, ennyi csapadék ilyen intenzitás mellett és időintervallumban csak elenyésző és rossz vízgazdálkodású területen okozhat rövidebb ideig gondot” – magyarázza Csősz. A napokban lehullott csapadékmennyiség a mezőgazdasági területeken gyakorlatilag azonnal vagy egy-két nap alatt el is szivárgott, még ha a lakott területeken okozott is esetleg beázást vagy kisebb áradást a front – teszi hozzá.
A HungaroMet térképein is jól látható, hogy
a sok eső egyelőre csak a legfelső talajréteget tudta átitatni az Alföldön: a felső félméteres sávban 30-60 milliméter eső hiányzik a földből, míg a Dunántúlon és Észak-Északkelet-Magyarországon már víztöbblet található.
Még drámaibb a helyzet, ha a felső 100 centimétert vizsgáljuk, mert így már az ország egészében komoly hiány mutatkozik vízből. A mélyebb rétegben (az 50 és 100 centiméter közötti sávban) a talajnedvesség szintje a hasznosítható víztartalom arányában szinte az egész országban kritikus, és alig éri el a 25 százalékot. A felső 20-50 centiméteren felhalmozódott víz tehát egy újabb száraz, frontmentes hosszú periódus során hamar elpárologna, az aszályhelyzet így nem is enyhülne érdemben.
Ugyanakkor az biztos, hogy a mezőgazdaság jövő évi kilátásain némileg javított a mostani csapadék. „Az őszi vetéseknek ez abszolút jól jött, mind azoknak, akik már korábban, még a száraz magágyba vetettek, mint néhány repcetermelő, és azoknak is, akik most nedves magágyba tudják vetni a búzát, amihez ez a mostani időjárás igen kedvező lehet” – magyarázza Csősz Tibor.