Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Néhány év alatt alapvető szolgáltatássá vált az online ételrendelés Magyarországon. Pár kattintás, és megérkezik az ebéd. A gyors növekedés azonban nemcsak kényelmet hozott, hanem egyre több panaszt is. Késéseket, félrecsúszott rendeléseket és átláthatatlan díjakat. Ezért a kormány beavatkozott. A 2025-ben létrejött NKFH részvételével vizsgálatok indultak, százmilliós bírságok születtek, a napokban pedig sor került az állam és a piac két legnagyobb szereplője, a Wolt és a Foodora közötti konzultációra is.
Tehát az online ételrendelés és kiszállítás az elmúlt években a mindennapi fogyasztás meghatározó részévé vált Magyarországon. A növekvő platformgazdaság új fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági kihívásokat is felvetett, amelyekre a hatóságoknak reagálniuk kellett. A kérdés most az, hogy a kényelem mellé valódi biztonság és átláthatóság is társul-e. Erről kérdeztük Gerlaki Bencét, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkárát.
Százmilliós bírságok után új szakaszba lépett az ételkiszállítók ellenőrzése
Az elmúlt hónapokban több átfogó vizsgálat indult az ételkiszállítással foglalkozó cégeknél. Az ellenőrzéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság végezte, a Budapest Főváros Kormányhivatala közreműködésével. A tapasztalatok nem maradtak következmények nélkül. A feltárt problémák indokolttá tették a szakmai párbeszéd megerősítését. És azt is, hogy a hatóságok fokozott figyelemmel kövessék a piac működését.
Gerlaki Bence azzal kezdte, hogy a kormány fogyasztóvédelmi célkitűzéseivel összhangban a hatóság célja, hogy az innovatív szolgáltatások terjedése mellett is biztosított legyen a fogyasztók jogainak érvényesülése, az átlátható működés és az élelmiszer-biztonság. Ennek érdekében az NGM és az NKFH konzultációt folytatott az ételkiszállító platformok képviselőivel, amelynek fókuszában a korábbi ellenőrzések tapasztalatai, a fogyasztói panaszok, valamint a jövőbeni elvárások és önkéntes vállalások álltak.
Az egyeztetéseknek egyértelműen fogyasztóvédelmi előzményei vannak. Már 2024 végén is több, a fogyasztókat közvetlenül érintő probléma merült fel az ételkiszállító platformok működésével kapcsolatban, különösen a Foodora és a Wolt esetében. A problémák a késedelmes kiszállítástól kezdve a visszatérítések nehézkességén át egészen az élelmiszer-biztonsági és tájékoztatási hiányosságokig terjedtek.
Gerlaki Bence kiemelte, az ellenőrzések nem most kezdődtek. A hatóság már 2024 végén, majd 2025-ben is több vizsgálatot indított. Volt olyan ügy, amely során a feltárt jogsértések súlya és jellege miatt az eljárás végén kétszázmilliós bírságot szabtak ki. A vizsgálatok a beérkező panaszokra épültek. Megnézték a kiszállított ételek minőségét és mennyiségét. Ellenőrizték, betartják-e a vállalt szállítási időt. Vizsgálták az árazást, a kompenzáció lehetőségeit, a fiatalkorúak védelmére vonatkozó szabályokat és a panaszkezelési gyakorlatot is.
Az államtitkár szerint ezek nem elszigetelt esetek voltak. Indokolttá vált a fokozott hatósági jelenlét a piacon, de ez nem csak bírságokról szólt. A hatóság már korábban is szakmai párbeszédet kezdett a cégekkel. A cél egyértelmű volt, a fogyasztók érdekeinek erősebb érvényesítése. A legutóbbi, súlyosabb jogsértések azonban új helyzetet teremtettek, így szükségessé vált, hogy ez az együttműködés strukturáltabb és intenzívebb formában folytatódjon.
Előfordult, hogy fiatalkorúakat szolgáltak ki alkohollal vagy energiaitallal. Volt példa az elállási jog jogsértő korlátozására is. Emellett élelmiszer-biztonsági hiányosságokat is feltártak. Ezek után már nem volt elég az informális egyeztetés.
Az együttműködést strukturáltabb és intenzívebb keretek közé kellett terelni: „Az elmúlt években ezek a szolgáltatók rendkívül gyors növekedésen mentek keresztül. Egykor főként városi kényelmi szolgáltatásként indultak, mára azonban az élelmiszer-ellátási lánc meghatározó szereplőivé váltak. Több százezer fogyasztót érnek el nap mint nap, szerte az országban, és nemcsak éttermekkel, hanem saját raktárakkal, úgynevezett dark store-okkal is működnek. A Woltnak például 1,5 millió regisztrált felhasználója van már, és havonta 2 millió kiszállítást teljesít, szóval látható, hogy rendkívül sokan használják” – összegezte Gerlaki Bence.
„Ne szállítsák együtt a pizzát és a Domestost”
Az online ételkiszállítás robbanásszerűen nőtt. Ez már nem csupán kényelmi szolgáltatás. Élelmiszerlánc-biztonsági kérdés is. A hatóság ezért élelmiszerlánc-szereplőként tekint ezekre a cégekre. Ez magasabb felelősséget jelent. Szigorúbb elvárásokat. Végső soron a fogyasztók biztonságát. Egy-egy hónapban vállalatonként 10–15 ezer futár dolgozik a rendszerben. Ők viszik ki az ételeket. Ilyen léptéknél különösen fontos az élelmiszer-biztonsági szabályok betartása.
„Nem fordulhat elő, hogy a pizzával egy térben szállítják a Domestost” – fogalmazott az államtitkár.
A kormány célja világos. A fogyasztók az online térben is biztonságos, kiszámítható és átlátható szolgáltatást kapjanak. Ehhez a hatóság nem csak ellenőriz. Ahol lehet, támogatja az önkéntes vállalásokon alapuló megfelelést is. Az egyeztetéseken sorra vették a visszatérő problémákat. A fogyasztói tájékoztatás egyértelműségét. Az életkor-ellenőrzés valódi működését. A panaszkezelés gyorsaságát és érdemi jellegét. Az élelmiszer-biztonsági kockázatok kezelését.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!