Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kormány új gazdaságpolitikai akciótervének egyik sarokpontja – a jövedelmek vásárlóerejének növelése, illetve a megfizethető lakhatás biztosítása mellett – a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása. Ebben a cikkben utóbbit vesszük górcső alá.
Megdupláznák a vállalkozások méretét
Először is nézzük, mit kell tudni a támogatási programról. A vállalkozások fejlesztésének kulcsát a méretbeli növekedésben látja a kormány – ahogy arról Nagy Márton nyilatkozott az Indexnek. Sőt, egyenesen a méret megduplázásáról van szó. Ennek érdekében a kormány elindította a Demján Sándor Programot, melynek részeként meghirdették a belföldi kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programját. Lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt.-t bízták meg a KAVOSZ Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával.
A kiemelt gazdasági ágazatokat az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programmal segítik, elindult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program, míg a Széchenyi-kártya-program beruházási típusú hiteltermékeinek ügyfél által fizetendő éves kamatát márciusra 3 százalékra csökkentik.
Újraindították a Magyar Export-Import Bank Zrt. exportösztönző hitelprogramjait, meghirdetik az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogramot, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogramot a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása érdekében. További intézkedések között szerepel, hogy felgyorsítják a kkv-szektort érintő európai uniós programokat, továbbá csökkentik a szektor adminisztrációját, melynek keretében enyhítik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételét is.
Nem bizonyult különösebben sikeresnek
Vissza nem térítendő, illetve kamattámogatott hitelprogram keretében is támogatják tehát a vállalatokat. De vajon hatékony-e ez a támogatási forma, tágabb kitekintetben pozitívan hatást fejt-e ki a magyar gazdaság egészére nézve?
2010 és 2019 között a GDP 1,7 százalékát fordították vállalatok állami támogatására. Az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország 2019-ben 794 milliárdot (a költségvetés kiadásainak 5 százalékát) költött vállalatok közvetlen támogatására.
A Pályázati Portálon fellelhető adatok szerint 2025. február 3-ig 9885 pályázat közel 2 ezer milliárdnyi összegben (1 936 870 654 248 forint) részesült az elsősorban gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a magyar települések erősítésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innovációs célú beruházásokra fordítható Széchenyi Terv Plusz keretében elérhető uniós és hazai forrásokból. Ennek tehát egy része ment vállalatok támogatására.
Korábban a G7 idézett egy 30 tudományos cikk elemzésén alapuló publikációt, amely arra a következtetésre jutott, hogy az akkor még 28 tagú Európai Unióban a kkv-k állami támogatása nem bizonyult különösebben sikeresnek. A 2000 óta megjelent tanulmányok áttekintése alapján megállapítható, hogy
a támogatások általában javítják a vállalkozások túlélési esélyeit, növelik a foglalkoztatottságot és a bevételeket. Ugyanakkor a hatékonyságra gyakorolt hatásuk már ellentmondásos, egyes esetekben akár a munka hatékonyságának csökkenéséhez is vezethetnek.
A vállalkozások növekedését alapvetően három tényező befolyásolja: a munkaerő, a tőke és a technológiai fejlődés vagy termelékenység változása, amelyet a közgazdaságtan Total Factor Productivity (TFP) néven ismer. Ennek növekedése kulcsfontosságú lenne a gyorsabb felzárkózáshoz, azonban a támogatott vállalkozások esetében ez a mutató alig mutatott javulást.
Zombi vállalkozások vegetálnak
Az eddigiek apropóján többek között a vállalatok számára elérhető „puha pénzek” gazdasági vonatkozását vizsgáltuk. Ennek negatív hatásairól beszélt Surány György is. A korábbi jegybankelnök egyik előadásában felhívta a figyelmet: meglátása szerint a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája negatívan hat a vállalkozások versenyképességére. „A támogatások, mint puha pénzek, valamint a támogatott hitelezési politika nem ösztönzi a hatékony működést. Épp ellenkezőleg, fenntartja a nem versenyképes vállalkozásokat” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, aki három kulcsproblémát lát a vállalkozások működésében:
- Mesterséges keresletélénkítés: a kormány olyan eszközöket alkalmaz, mint az alacsony kamatozású vagy negatív kamatozású hitelek, amelyek nem a tényleges teljesítményre ösztönöznek.
- Zombivállalkozások kialakulása: a kedvezményes finanszírozás lehetővé teszi olyan cégek fennmaradását, amelyek valójában nem versenyképesek a piacon.
- Munkaerő-allokáció torzulása: a nem hatékony vállalkozások képesek megtartani a munkavállalókat, ami gátolja a munkaerő áramlását a magasabb termelékenységű ágazatok felé.
Szerinte a jelenlegi támogatási struktúra negatív következményei, hogy csökken a vállalkozások versenyképessége, nem ösztönzi a tényleges termelékenységnövelést, ezáltal romlik a külső gazdasági egyensúly. A fenntartható gazdasági növekedéshez az exportvezérelt beruházások támogatására, a piaci versenyen alapuló vállalkozások ösztönzésére, valamint a vállalkozások valós teljesítményének támogatására van szükség.
„A vállalkozásokat nem mesterséges eszközökkel, hanem a valós piaci teljesítmény elismerésével és támogatásával lehet eredményesen segíteni” – szögezte le.
Nem segély, célzott támogatás
A témában kérdésekkel fordultunk a Demján Sándor Programot kiötlő kkv-államtitkársághoz, valamint szakértő közgazdász segítségével is elemeztük a helyzetet.
Az egyik általunk felvázolt tézis, hogy a támogatásban részesülő vállalkozások olyan indokolatlan versenyelőnyhöz juthatnak versenytársaikhoz képest, melyet piaci alapon nem tudnának elérni. Ez pedig a piac torzulásához vezethet.
Ez nem feltétlenül állja meg helyét, a támogatás ugyanis sok esetben nem indokolatlan – árnyalta feltevésünket a vállalkozói középréteg megerősítését zászlajára tűző Magyarok a Piacon Klub (MAPI) elnöke.
Amennyiben regionális felzárkóztatásról beszélünk, indokolt lehet versenyelőnyt biztosítani egy szvz-s (szabad vállalkozási zónás) dél-magyarországi cégnek, szemben egy nyugat-dunántúlival. Ezt persze lehet piaci torzulásnak tekinteni, de ha célzott a támogatás kiírása, azaz a felhívás jogosultsági vagy értékelési szempontok alapján leszűkíti az igénybevevők körét úgy, hogy azok az arra érdemes – például magas hozzáadott értéket, exportot, foglalkoztatást vállaló – cégekhez jussanak, és ne lélegeztetőgépként, hanem katalizátorként szolgáljanak, akkor ez vállalható kompromisszum
– mutatott rá Essősy Zsombor.
Hasonló húrokat pendített meg a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár.
A vállalkozásfejlesztési célú pályázati támogatás nem segély, nem a piaci körülmények között működésképtelen vállalkozások túlélését segíti, hanem a hazai kkv-k méretének megduplázását, technológiai fejlődését és termelékenységi ugrását célozza. A pályázatokon nyertes cégektől azt várjuk, hogy növeljék exportárbevételüket, előrébb lépjenek a beszállítói láncokban, hogy ezáltal ők is még több beszállító kkv-nak tudjanak munkát adni
– szögezte le Szabados Richárd.
Az államtitkár felidézte: a 2010-es évek kapacitásbővítő pályázatain nem volt előírt feltétel a technológiai modernizálás, elsősorban a munkahelyteremtés volt fókuszban. A beruházások ösztönzésének célja akkor még elsősorban nem a hatékonyság és termelékenység fokozása, hanem a foglalkoztatottság növelése volt, amelynek eredményeként 1 millió új munkahely jött létre Magyarországon.
A bérek és az energiaárak emelkedése azonban már a digitális és zöldátállás meglépésére sarkallja a vállalkozásokat, hiszen csak így jöhetnek ki győztesen az árversenyből. Ebben az átállásban segítenek a Demján Sándor Program termékei is. Az eddigi tapasztalatok szerint az 1+1 pályázat esetében szinte minden projekt tartalmaz digitalizációs és energiahatékonysági beruházási elemet.
Hatalmas az üzleti potenciál
A magyarországi vállalatok 99 százaléka kis- és középvállalkozás, ezekben a 250 fő alatti cégekben dolgozik a hazai munkavállalók 72 százaléka. Az idehaza működő közel 900 ezer kkv közül 240 ezer az, amelyik érdemben hozzá tud járulni a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja abban rejlik, hogy a kkv-k esetében sikerül-e a jelenlegi 55 százalékos GDP-hozzájárulási arányt növelni
– húzta alá Szabados Richárd, akitől azt is megkérdeztük – ahogy a mindenkori kormányzati támogatások esetén számos alkalommal –, úgy a vállalatok felkarolásának is van-e politikai haszonszerzésre irányuló motivációja.
„Ha a kkv-k termelékenysége és hatékonysága javul, az kihat az ott dolgozók megbecsülésére és anyagi helyzetére. Ha a munkájukat jobban megbecsülik, az végső soron a családok boldogulását segíti a stabil munkahelyek és a megfelelő jövedelmek révén. A sikeresebb vállalkozások és a biztosabb alapokon álló családok erősítik a magyar gazdaságot. Ha innen nézzük, akkor valóban politikai cél, hogy a Demján Sándor Program minél sikeresebb legyen. Azonban a magyar gazdaság fejlődése minden pártpolitikai szemponton túlmutató közös érdekünk” – fogalmazott.
A támogatások tehát kiemelten fontos gazdaságpolitikai célokat szolgálnak. Ezek a teljesség igénye nélkül: a foglalkoztatás további bővítése, ipar telepítése gazdaságilag kevésbé fejlett régiókba, a hazai beszállítók vevői elvárásoknak megfelelő fejlesztése, illetve a nemzetközi piacon is versenyképesebb termékek előállítása – sorolta.
Hibát követ el, aki nem él a lehetőséggel
A magyar kkv-k nagyvállalatokhoz viszonyított munkatermelékenysége 54,4 százalék, szemben a 60 százalékos uniós átlaggal, ezért a versenyképesség fokozása érdekében növelni kell a hazai vállalatok termelékenységét, hogy elérjék az uniós átlagot.
Az államtitkár rámutat, hogy az egész EU-ban egységes állami támogatások joga erős korlátokat határoz meg, azonban ezeken belül minden tagállam szabadon segítheti pénzügyi forrásokkal vállalkozásait. A globális piacon a magyar vállalkozások sokszor nem is a támogatási korlátokkal szembesülő európai cégekkel, hanem ázsiai, amerikai vállalkozásokkal versenyeznek, akikre merőben más szabályok vonatkoznak.
Felméréseink szerint azok a vállalkozások, amelyek már eredményesen hajtottak végre nagy beruházásokat, ezáltal növekedési ugrást, a további kihívásokat is sikerrel kezelik. Összességében tehát a támogatáspolitika a gazdaságpolitikai célok elérésének hasznos és hatékony eszköze, amelyet éppen ezért felelősségteljesen kell használni
– jelezte Szabados Richárd.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!