Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Alapvetően kellemetlen meglepetésről beszélhetünk, igaz, az előrejelzéseket szokatlanul nagy bizonytalanság övezte. Elsősorban azért, mert nem egy strukturális folyamat hatására mozog az infláció, hanem egyszeri tényezők és beavatkozások nyomán – kommentálta a friss adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Az árrésstop március közepétől 30 főbb élelmiszer-kategóriát érint, ennek inflációs hatása kis részben már látható volt márciusban, ám teljes egészében az áprilisi mutatóban érkezett meg. Az élelmiszerek egyhavi árcsökkenése csupán 1,3 százalék volt, így önmagában ez a tétel lényegében teljes egészében meg is magyarázza a fő inflációs mutató mérséklődését.
A szabályozás alá nem eső élelmiszereknél általánosságban érdemben emelkedő árakkal találkozhattunk áprilisban márciushoz képest.
Egyrészt tehát az árrésstop vártnál gyengébb statisztikai hatása, másrészt a vélhető áthárítás magyarázza az inflációs meglepetést.
A másik fontos tétel az üzemanyagárak alakulása volt: havi összevetésben 1,4 százalékos esést regisztrált a KSH, köszönhetően a globális nyersanyagárak beszakadásának és a dollár gyengülésének.
A kellemetlen meglepetések sorát, és az inflációt emelő tényezőket említve két fontos pont van: jelentősen drágultak a dohánytermékek (havi alapon 2,4 százalékkal), emellett a háztartási energia közel 4 százalékos havi inflációja is masszív meglepetés. Úgy tűnik tehát, hogy a fűtési szezon végéhez közeledve az elszámolószámlákon a lakosság jelentősen emelkedő energiaszámlákkal találkozhatott, hiszen főként a vezetékes gáz esetében volt drasztikus az infláció, havi alapon 8,3 százalék – sorolta Virovácz.
A hivatalos statisztikai mutatók összességében kedvező irányban változtak. Ugyanakkor a fő kérdés továbbra is az, hogy ez miként befolyásolja az érzékelt inflációt, valamint a lakosság és az üzleti szféra inflációs várakozásait. A bejelentett újabb árrésstop-intézkedéssel nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a lakosság inflációs várakozása mérséklődni kezdjen.
Az egyre több területen történő beavatkozás nem szándékolt mellékhatása azonban a fogyasztói elbizonytalanodás lehet. A fogyasztók ezeket a lépéseket úgy is értelmezhetik, hogy már akkora a gond, hogy egyre újabb intézkedésekkel kell kordában tartani az inflációt. A más területeken emelkedő árak (háztartási energia, dohánytermékek, nem árrésstop alá eső élelmiszerek) erősíthetik ezt az olvasatot és az óvatossági motívumot.
A következő hónapokban 4 százalék körül ingadozó inflációs rátára számít Virovácz, vagyis a kormányzati beavatkozások a közeljövőben képesek lesznek látszólagos árstabilitást kivívni. A probléma azonban az, hogy az inflációs stabilitás nem a gazdaság alapvető folyamataiból fakad,
így az intézkedések kivezetésével egy újabb inflációs hullám érkezhet.
Vagyis a most elnyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb inflációs rátával fizetünk. Mindez pedig tartósan magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét a jegybanki célnál, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet.
Az árréstopok az első két hónapban csalódást okoztak, és előretekintve ezen intézkedések kiterjesztése extra bizonytalanságot okoz – véli Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A folyamatok rávilágítanak arra az Achilles-pontra, hogy amennyiben a globális nyersanyag- és alapanyagárak kedvezőtlen irányt vesznek, azok érdemben csökkentik a várt hatást.
A szolgáltatások árainak újbóli gyorsulása megmutatja az inflációs várakozások és az érzékelt infláció jelentőségét: a főként mikro- vagy egyéni vállalkozások (szerelés, karbantartás, háztartási, egészségügyi szolgáltatás) egyszerre töltenek be ármeghatározó és fogyasztói szerepet – mondta a szakértő. A 2024 elején 10 százalék magasságába emelkedő inflációs várakozások tükrözik az ezekben a szolgáltató csoportokban megmutatkozó, átlagon felüli átárazásokat.
A következő hónapokban kedvezőtlen bázishatásokat örökölnek az árindexek. Ennek eredményeként nem feltétlenül várható további csökkenés a főindexben rövid távon. A világpiaci olajár mérsékelt dinamikája azonban kedvezően hathat a hazai üzemanyagárak alakulására. Az éves átlagos inflációs érték mindent egybevetve 5,0 százalék alatt maradhat jelen állás szerint – véli Nagy János.
A szokásosnál nagyobb bizonytalanságot okoznak a jelenlegi, és a még csak tervezés szintjén bejelentett különböző kormányzati árszabályozó intézkedések, amelyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek. Erre még rárakódik a nemzetközi gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint a vártnál rosszabb hazai gazdasági teljesítmény, ami visszafoghatja a lakossági keresletet. Ennek az első jeleit már lehetett látni a márciusi kiskereskedelmi adatokban – teszi hozzá Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A változékony árú élelmiszerek és energia, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció a főmutatóhoz hasonlóan lassult, 5 százalékos lett. Ez még mindig magas szintet jelent és inflációs nyomásra utal – foglalta össze a helyzetet Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője..
Az élelmiszerek árának alakulása vegyes képet mutat. A havi mérséklődésben az árrésplafonok fontos szerepet töltöttek be, de bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, meddig maradnak érvényben. Ráadásul, ha a beszerzési árak emelkednek a következő hónapokban, például a kedvező időjárás miatt, az is fűtheti a drágulást.
Emellett a május közepén indul az újabb árrésplafon, amely a drogériákra vonatkozik, és mérsékli az infláció ütemét. Kérdés, hogy a többi bolt mennyivel csökkenti majd az érintett termékek árát. A teljes inflációs mutató nagy valószínűség szerint 0,2-0,3 százalékponttal csökkentheti az intézkedés, amíg érvényben van – véli Németh Dávid, aki szerint a mostani helyzet alapján az év végére 4 százalék körüli inflációval lehet számolni. Éves átlagban pedig kicsivel 4,5 százalék alatt lehet a mutató.