Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az utóbbi években több jogszabály is negatívan sújtja a kereskedelmi szálláshelyeket, azon belül is kifejezetten az egyéb és magánszálláshelyeket. Vannak olyan jogszabályok, amelyek teljesen ellehetetlenítik ezen szálláshelytípusok által nyújtott szállásszolgáltatás-tevékenységet – adták meg az alaphangot az Indexnek nyilatkozó források, akik részletezték is, mely jogszabályokra gondoltak:
Egyéb és magánszálláshelyek működésével összefüggő egy naptári éven belüli szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számának szabályozása 2020. évi XCVI. törvény a rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról
„Röviden összefoglalva, az elfogadott jogszabály felhatalmazást ad minden település összes önkormányzati képviselő-testületének, hogy egy naptári éven belül szabályozza a szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát, de csak és kizárólag az egyéb és magánszálláshelyeknél, a többi szállástípusnál korlátozási lehetőség nélkül nyitva tarthatók a szálláshelyek. Ezzel a felhatalmazással élt Budapest VI. kerület képviselő-testülete, amikor még 2024 őszén megszavazták, hogy 2026. január 1-től az egyéb és magánszálláshelyek egyáltalán nem működhetnek ebben a kerületben” – hívták fel a figyelmet.
2024. évi LVI. törvény az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
20. § 2025. január 1-től 2026. december 31-ig új magánszálláshely és új egyéb szálláshely a kereskedelmi hatóságok által nem vehetők nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén belül
Az elfogadott jogszabály azt jelenti, hogy csak az egyéb és magánszálláshelyek esetében vezetik be a moratóriumot, és kizárólag Budapest közigazgatási területén belül – mondták.
„Mind a jogszabály előkészítésénél, mind a meghozott jogszabály indoklásánál a budapesti lakhatási válságra hivatkoznak. Ezek szerint a budapesti lakhatási válság okozói nem a magas építőanyagárak, a szintén magas szakipari munkadíjak és építőipari szolgáltatási díjak, valamint az ugyancsak lakásokban, lakóingatlanokban működő irodák, rendelők, szépészeti szolgáltatások, nyelviskolák, raktárak, üzletek, az üres telkeken épített vagy teljes lakóépületek átalakításával nyitott irodaházak vagy éppen szállodák és így tovább, hanem szintén kizárólag az egyéb és magánszálláshelyek felelősek. A jogalkotó azt a turisztikai szakmai tényt sem vette figyelembe, hogy nem minden vendég turisztikai céllal érkezik, hanem dolgozni, tanfolyamra, egészségügyi vagy éppen más okból, akik igénylik a szállásszolgáltatást, de számukra más szállástípus nem alternatíva. Ahhoz sem kell nagy jóslás, hogy a két évre bevezetett nyitási moratórium következtében minőségi romlás is be fog következni, hiszen a vadonatúj, modern gépészeti és építészeti technikákkal az újak nem nyithatnak ki, míg a régi, legyen az akármilyen gyenge minőségű, tovább működhet” – fejtették ki.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása* 57/A. §
(4) * A tételes átalányadó évi összege lakószobánként
a) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.
Forrásaink ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy „a jelzett adótörvény drasztikus mértékű változása, tekintettel a vendégéjszakák nagyságrendjének megállapítására is, kizárólag a budapesti magánszálláshely szállástípusokra alkalmazandó, vagyis a jogalkotók a lakhatási válság kialakulását csak a fővárosi magánszálláshelyekkel kívánják megfizettetni. Teljesen egyértelmű, hogy azon magánszálláshelyek számára, amelyek tételes átalányadózást választottak, a brutális mértékű adóemelés következtében már sokkal jobban megérné például a társas vállalkozásként működés” – jelezték.
Hozzátették, amennyiben egy nyilvántartási számmal rendelkező magánszálláshely úgy döntene, hogy számára kedvezőbb lenne a továbbiakban egyéb szálláshelyként (költségek elszámolása, szálláshely-szolgáltatás áfája 5 százalék, szélesebb körű pályázati lehetőségek, hitelfelvétel) működni – amit üzemeltető társasággal lehetne folytatni –, a 2025. január 1-jén egyelőre két évre, Budapesten bevezetett moratórium miatt már nem tehetik meg, mivel új eljárás lefolytatására van szükség (új NTAK-szám, új adószám, új nyilvántartásba vétel), ami új szálláshely nyitását jelentené. „A jogalkotó sem ezt, sem életszerű helyzeteket nem vett figyelembe. Amennyiben például egy magánszálláshely tulajdonosa beteg lesz, nem tudja még a családi cégére sem átruházni szálláshely-nyilvántartási számát, mert az így újnak számítana, és a moratórium miatt nem lehetséges. Röviden, a probléma úgy is megközelíthető, hogy amíg egy cégként működő szálláshely bármikor tulajdonosi kört tud váltani, vagy a cég a nyilvántartási számmal/működési engedéllyel rendelkező szálláshelyekkel eladható, addig a magánszemélyek által működtetett magánszálláshelyek »működési joga« nem örökölhető, nem átruházható” – jelezték lapunknak.
Egyértelműen kijelenthető, hogy sérül a vállalkozás szabadsága alkotmányos alapelv, hiszen a fenti rendelkezések csak és kizárólag két szálláshelytípust, az egyéb és magánszálláshelyeket érintik, tehát más szállástípusok korlátozások nélkül végezhetik tevékenységeiket
– emelték ki forrásaink. Hozzátették: folyamatosan hallható, mennyire fontosak a mikro-, kis- és középvállalkozások, „de a fentiek szerint nem érzékelhető pozitív eredmény, sőt ennek teljesen az ellenkezője tapasztalható”.
Hátrányba hozott kisebbek?
Forrásaink szerint tehát a fő kiindulópont továbbra is az, hogy a különböző, turizmust vagy épp lakhatást érintő jogszabályváltozások kizárólag a kisebb szálláshelyeket hátrányba hozva születnek. Ezúttal is minden érintett szereplőt megkerestünk a témában. Többek között arra voltunk kíváncsiak:
- Melyek a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó moratórium eddigi tapasztalatai?
- Az intézkedés valóban hozzájárul-e a megfizethetőbb bérleti díjakhoz, illetve készült-e arra vonatkozó hatástanulmány, hogy az egyéb és magánszálláshelyek olyan szinten hozzájárulnak a lakhatási válsághoz, hogy kizárólag őket korlátozó intézkedést szükséges meghozni?
- De azt is megkérdeztük, hogy a szobaadó mértékét miért kétmillió fő feletti vendégéjszakaszámban határozták meg. Ebbe a kategóriába gyakorlatilag csak Budapest számít bele.
- Továbbá azt is megkérdeztük: forrásainkhoz hasonlóan ők is az egyéb és magánszálláshelyek ellehetetlenítésére tett lépéseket tapasztalnak?
Kérdéseinket a Nemzeti Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), továbbá az érintett kisebb szálláshelyeket tömörítő érdekvédelmi szervezetek: a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz), a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE), illetve a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete (FMKE) részére is megküldtük. A helyzet fontosságát jelzi, hogy valamennyi helyről érkezett is válasz.
MTÜ: Nem egészséges az Airbnb-kínálat
„A Budapesten működő, rövid távú lakáskiadásban érintett egyéb és magánszálláshelyeken közel 29 ezer szobában fogadnak vendégeket a fővárosban, miközben a budapesti szállodai szobák száma mintegy 24 ezer. Azaz az Airbnb típusú kínálat Budapesten meghaladja a szállodai szobák számát, ami nem egészséges” – jelezte lapunknak az MTÜ, amely leszögezte: turisztikai – tehát nem lakhatási – szempontból vizsgálja a rövid távú lakáspiac alakulását. A kormány ugyanakkor elsősorban lakhatási kérdésként kezeli azt.
Az MTÜ felhívja a figyelmet, hogy miközben sok európai nagyváros rövid távú szálláskiadás esetében már korlátozta a szálláshelyeken kiadható napok számát (például Bécs, Berlin, London, Koppenhága – 90 nap), Magyarországon ez jelenleg nincs szabályozva.
A megfelelő szabályozás érdekében első lépésként egy átmeneti moratóriumot vezettek be az ilyen típusú engedélyek kiadására, ami kizárólag a jelenség által leginkább érintett Budapestet érinti. Az MTÜ jelenleg felméréseket és elemzéseket készít a kormány számára, majd cselekvési tervet annak érdekében, hogy a moratóriumot követően a tapasztalatokat a szakmai szervezetekkel egyeztetve értékelje
– közölte az ügynökség.
A szigorúbb szabályozás kizárólag azokra a nagyvárosokra vonatkozik, ahol egyszerre jellemző a jelentős magánszálláshely-kínálat és a lakhatási válság. Magyarországon ez a kettős feltétel Budapestet érinti, míg a vidéki településekre a korlátozás nem vonatkozik. „Ennek érdekében 2025-től a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely hét éve változatlan maradt – Budapesten négyszeresére emelkedett: lakószobánként a korábbi 38 400 forintról 150 ezer forintra nőtt. Ezen túlmenően 2025-ben és 2026-ban kétéves moratórium lépett életbe, ami azt jelenti, hogy új egyéb és magánszálláshelyek nyilvántartásba vétele a fővárosban nem kezdeményezhető” – mutattak rá.
A BKIK helyet kér a tárgyalásoknál
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara meglátása szerint a rövid távú lakáskiadások is hozzájárulnak a lakhatási válság kialakulásához, mivel a meglévő lakásállomány lakhatási célú kihasználását csökkentik. A befektetők több lakást vásárolnak, amelyeket a magasabb jövedelmezőség miatt üzleti célból rövid távra bérbe adnak. Sztranyák József, a BKIK ingatlanosztályának elnöke hangsúlyozta, hogy a szabályozás révén több ingatlan kerülhet a hosszú távú bérleti piacra, ami csökkentheti a bérleti díjakat. Ugyanakkor a turistaforgalom csökkenésével is számolni kell.
A BKIK tudomása szerint nem készült tanulmány arra nézve, hogy nagyrészt az egyéb és magánszálláshelyek felelősek a lakhatási válságért, ezért az intézkedések kizárólag őket érintik.
Kimondhatjuk, hogy a lakhatási válság kialakulásához vezető hatásmechanizmusban a rövid távú […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!