Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Rekordokat dönt a turizmus, az éttermek jelentős része mégis egyre nehezebb helyzetbe kerül. A vendégek jönnek, a forgalom papíron nő, a nyereség viszont sok helyen elolvad. A tartós munkaerőhiány és a szűkülő pénzügyi mozgástér egyszerre szorítja a vendéglátó vállalkozásokat. Hiába stratégiai ágazat a turizmus és azon belül a vendéglátás, a külső gazdasági környezet egyre keményebb feltételeket diktál.
A kormány szerint beavatkozás nélkül az ágazat egy része nem tudja tartani a tempót, miközben a turizmus egészének teljesítménye továbbra is kulcskérdés a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a belső kereslet szempontjából. Ezért döntöttek egy célzott mentőcsomag kidolgozása mellett, amely kifejezetten az éttermek esélyeit javítaná.
Az 5+1 elemből álló akcióterv összesen mintegy 100 milliárd forintot mozgat meg. Az intézkedések adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes finanszírozással egyszerre próbálnak likviditást adni a vállalkozásoknak, ösztönözni a beruházásokat és fehéríteni a működést. A cél nem csak a rövid távú túlélés. A kormány azt szeretné, ha a vendéglátás hosszabb távon is fenntarthatóbb pályára állna, és a turizmus felfutása lecsapódna az éttermek eredményességében is.
Miért kellett beavatkozni a szektorba?
A kormány szerint a turizmuson belül a vendéglátás nem egyszerűen egy jól teljesítő ágazat, hanem a gazdaság egyik tartóoszlopa. Hat a növekedésre, a foglalkoztatásra és a belső keresletre. A rekordévet hozó turizmus érezhetően megdobta a forgalmat és a kibocsátást is, a háttérben azonban egyre több feszültség gyűlt össze. A külső gazdasági környezet romlása miatt sok vállalkozás likviditási helyzete meggyengült, miközben a munkaerőhiány továbbra is komoly gondot okoz. Ezekre a problémákra reagál a kormány 5+1 elemből álló akcióterve.
A cél az volt, hogy gyorsan, adminisztrációmentesen segítsük a vendéglátó vállalkozásokat
– mondta lapunknak Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára. Mint mondta, az intézkedéscsomag egyszerre javítja az éttermek pénzügyi mozgásterét, ösztönzi a beruházásokat és erősíti a jogkövető működést. A hosszabb távú cél pedig az, hogy a vendéglátás a turizmus felfutásával együtt valóban fenntartható pályán tudjon tovább bővülni.
Az akcióterv egyik kulcseleme a felszolgálási díjhoz kapcsolódik. Az 5+1 pontos csomag részeként az éttermek számára lehetővé válik, hogy árbevételük legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként kezeljék. Ez akkor is járható, ha az adott vendéglátóhely nem számol fel külön felszolgálási díjat a vendégeknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, az étel- és italfogyasztás áfát tartalmazó bevételének 20 százaléka kedvezményes adózás mellett osztható szét a dolgozók között. A kifizetés személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-mentes, ugyanakkor szigorú korlátok mellett működik.
A kedvezmény nem válthatja ki a kötelező bérelemeket. A minimálbért és a garantált bérminimumot továbbra is teljes egészében ki kell fizetni, a kedvező adózás csak az ezek feletti részre vonatkozik. Az intézkedés nem kötelező, a vállalkozások saját döntésük szerint élhetnek vele, ugyanakkor a kormány szerint sok étterem számára jelenthet érdemi könnyebbséget a bérköltségek kezelésében.
A bérköltségek egyszerű „átcímkézését” piaci, jogi és intézményi korlátok együttesen korlátozzák – hívta fel erre a figyelmet gerlaki bence.
Egyrészt, ha megnyílik a béremelés lehetősége, az óhatatlanul erősíti a bérversenyt a szektor szereplői között. Ilyen helyzetben a munkáltatók gazdasági érdeke, hogy versenyképes javadalmazást tudjanak kínálni munkavállalóik számára. Másrészt a jelenlegi munkajogi szabályozás kifejezetten védi a munkavállalókat, olyan jogi korlátokat állít a bérek egyoldalú csökkentése elé, amelyek a gyakorlatban jelentősen beszűkítik ennek a lehetőségét. Az alapbér csökkentése csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges.
Gerlaki Bence szerint a szabályozás egy létező piaci helyzetre reagál. A vendéglátásban gyakori, hogy a munkavállalók minimálbéren vagy ahhoz közeli bérszinten vannak bejelentve. Ezek a bérek jogszabályban rögzített alsó határt jelentenek, amely alá nem lehet menni. Így eleve korlátot szabnak annak, hogy a jövedelmeket „átcímkézéssel” próbálják kedvezőbb adózás alá terelni.
Miért a fehérítésen keresztül segítik a vendéglátást?
Az államtitkár az Indexnek azt hangsúlyozta, a kedvezményes felszolgálási díj nem válthatja ki sem a minimálbért, sem a garantált bérminimumot. Ezeket teljes egészében ki kell fizetni. A kedvezmény az ezen szintek feletti juttatásokra alkalmazható, a korábbi szabályokkal összhangban. A kormány nem csak bevezeti, vissza is méri az intézkedést. Gerlaki kiemelte, hogy a jövőben empirikus módszerekkel, viselkedéstudományi eszközökkel vizsgálják majd, hogyan hat a szabályozás a munkaerőpiacra. A cél az, hogy objektíven lehessen értékelni az intézkedés következményeit, és szükség esetén finomítani.
Az államtitkár kitért arra is, miért nem közvetlen energiaár-támogatással segíti a kormány a vendéglátóhelyeket. Az energiaárak emelkedése minden gazdasági ágazatot érint, ezért ha kizárólag a vendéglátás kapna ilyen jellegű támogatást, miközben a nagyobb energiaintenzitású iparágak nem, az tiltott állami támogatásnak minősülhetne. A 2022-ben, a szomszédban dúló háború nyomán elszálló energiaárak idején még volt mozgástér. Akkor uniós válságkezelési jogcímen lehetett energetikai támogatást nyújtani a vállalkozásoknak.
Az energiaárak későbbi konszolidációjával azonban ez a lehetőség megszűnt. Jelenleg legfeljebb de minimis alapon lenne adható ilyen támogatás, ez viszont szigorúan korlátozott. Ráadásul sok vállalkozás a korábbi években már nagyrészt kimerítette a de minimis keretét, így éppen azok maradnának ki a segítségből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
Ezért a kormány olyan megoldásokat keresett, amelyek a de minimis keret kihasználtságától függetlenül, automatikusan és minimális adminisztráció mellett vehetők igénybe.
Ez leginkább a szektort terhelő speciális adók csökkentésén keresztül valósul meg. A reprezentáció adómentessé tétele egy határig érdemi forgalomnövekedést hozhat, míg a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfelezése közvetlen költségcsökkenést jelent az éttermek számára. Gerlaki arra is felhívta a figyelmet, a vendéglátás kifejezetten munkaerő-intenzív ágazat. Ebben a környezetben a felszolgálási díj kedvezményes adózásának kiterjesztése és egyszerűbbé tétele – az árbevétel húsz százalékáig – csökkenti a vállalkozások költségeit, és hozzájárul a szektor további fehéredéséhez.
Egy csütörtöki közleményben a Magyar Étterem Szövetség is üdvözli azt az intézkedéscsomagot, amelyet a kormány az éttermek és a vendéglátóipar támogatására jelentett be. „A döntés több ponton ad érdemi választ a szektor régóta fennálló problémáira” – írták. Zsidai Roy a szövetség elnökeként az elmúlt időszakban számos háttéregyeztetésen vett részt, és a szövetség egy részletes, gyakorlati javaslatcsomagot állított össze a döntéshozók számára, amelynek több eleme megjelenik a mostani szabályozási javaslatban.
Kifejezetten üdvözöljük a döntést, mert az nem elméleti szinten közelít a vendéglátáshoz, hanem láthatóan figyelembe veszi a mindennapi működésből érkező szakmai visszajelzéseket. Újabb fontos pillanat, amikor ezek valóban megjelennek a szabályozásban
– fogalmazott Zsidai Roy.
A turisztikai konjunktúra tehát látványos. A szektor kibocsátása folyamatosan nő, sorra indulnak a fejlesztések, emelkedik a beruházási volumen. Ezzel párhuzamosan azonban egy ellentmondásos folyamat is kirajzolódott: a turisztikai vállalkozások […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/02/05/turisztika-turizmus-kormany-bejelentes-vendeglatas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!