Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Joggal bízhatunk abban, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is elmaradhat a korábban várttól – állapították meg legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői.
Extrém magas bizonytalanság
A magyar gazdaság külső környezetét 2025-ben a megszokottnál jóval nagyobb bizonytalanság jellemzi. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az új adminisztráció várható lépéseivel, azok időzítésével, makrogazdasági és piaci hatásaival kapcsolatos várakozások folyamatos korrekcióra szorulnak.
A magyarországi kilátásokat legközvetlenebbül a kereskedelempolitikai döntések érintik, az előrejelzéseket viszont megnehezíti, hogy továbbra sem lehet tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy középtávon milyen vámrezsimmel kell együtt élni.
Alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az április elején bejelentett vámtételek mérséklődni fognak, az elmúlt hetek eseményei azonban így is tartós negatív következményekkel járhatnak a globális kereskedelemre. A legnagyobb veszélynek a tervezhetőség hiányát érezzük: egy konzisztens, megalapozott és véglegesnek tekinthető vámcsomagnak is lennének inflációs és növekedési hatásai, de ehhez a gazdasági élet szereplői képesek lennének alkalmazkodni
– mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Hozzátette: bár a piacok örülhetnek a legújabb USA-Kína vámegyezségnek, nem nyugodhatnak meg.
Trump megtorpant a szakadék szélén, és nem ugrott bele, a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság azonban továbbra is velünk maradt.
Az euróövezet növekedésére vonatkozó előrejelzésüket lefele korrigálták a bank szakértői. Bár a német költségvetési fordulat középtávon javítja a növekedési kilátásokat, a két hatás időben elcsúszva jelentkezik. Rövid távon a fiskális lazítás nem jár akkora növekedési többlettel, amely képes lenne a kereskedelempolitikai lépések negatív hatását ellensúlyozni. Így az elemzők számításai szerint az euróövezet GDP-je idén 0,7 százalékkal nőhet, amit 2026-ban 1 százalékos dinamika követhet.
Az Egyesült Államok növekedésére vonatkozó prognózist szintén lefele korrigálták az elemzők, az effektív vámkulcs emelkedése azonban egyszeri inflációs sokkot okoz, megemelve a 2025-ös inflációs pályát. A sokszor kiszámíthatatlan, potenciálisan számottevő makrogazdasági hatással járó intézkedések a jegybankok dolgát is megnehezítik. A jegybanki prognózisok változásának iránya viszonylag egyértelmű: a tengerentúlon alacsonyabb növekedés és magasabb inflációs pálya körvonalazódik, míg az euróövezetben a gyengébb növekedés árnyalatnyival alacsonyabb inflációval párosul. „Az EKB-nál így egyelőre folytatódhat a monetáris normalizálás. Júniusban újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítunk, majd az alapkamat tartósan e szinten maradhat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nehezebb helyzetben van, hiszen mindkét célját (munkanélküliség és infláció) veszély fenyegeti. Rövid távon azonban az inflációs várakozások horgonyzása élvez prioritást, így a Fed irányadó kamata őszig változatlan szinten maradhat, év végéig maximum 1-2 kamatvágást várunk” – mondta a vezető elemző. Bár – tette hozzá – az áprilisi sokkot követően a globális piacokon nyugodtabb periódus következett, a piaci volatilitás időről-időre megemelkedhet.
Romló hazai növekedési kilátások
Az év eddig eltelt időszakában a CIB elemzői többször lefele kényszerültek korrigálni az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésüket. A márciusi alapforgatókönyv 2025-re még 2 százalékos reálnövekedéssel kalkulált, amit az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépéseinek fényében 1,5 százalékra korrigáltak. Az első negyedéves GDP első becslését követően azonban már ez a prognózis is optimistának tűnik: bár a KSH a részletes bontást csak később publikálja, jelenleg úgy látszik, hogy
2025-ben a GDP növekedési üteme érdemben nem tudja meghaladni az 1 százalékot.
Trippon Mariann szerint a kereskedelempolitikai feszültségek direkt és indirekt csatornákon keresztül rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és exportteljesítményt.
A termelési oldal legfőbb gyengesége az ipari szektor, különösen a jármű- és akkumulátorgyártás – utóbbi márciusban éves szinten jelentős, 40 százalékos visszaesést is mutatott, de a járműgyártásban is kétszámjegyű a csökkenés mértéke. Az építőipar sem jelent támaszt a növekedésnek, mivel az állami beruházások elmaradnak, az EU-s források továbbra is befagyott állapotban vannak. A mezőgazdaság kis súlya miatt nem tudja érdemben befolyásolni a GDP-t.
„Várakozásaink szerint az ipari termelés idén ismét csökkenni fog, így a 2025-ös már a harmadik olyan esztendő lesz, amikor termelés-csökkenés megy végbe éves bázison”
– mondta Trippon Mariann.
A kis súlyú mezőgazdaság és építőipar nem lesz képes érdemi növekedési hozzájárulásra, így termelési oldalon ebben az évben is a szolgáltatások jelentik az egyetlen motort. A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás jelenti a biztos pontot. A fogyasztással kapcsolatban ugyanakkor rámutatott: az óvatossági motívumok oldódtak ugyan, de nem tűntek el. A bővülő fogyasztás összességében nem tudja ellensúlyozni a többi területen várható visszaesést.
A beruházások idén is visszaeshetnek, és a nettó export sem lesz képes nagy mértékű növekedési hozzájárulásra. A beruházási volumen idén 2 százalékot közelítő mértékben zsugorodhat – jól látható a beruházások uniós forrásokkal befagyasztásával párhuzamos visszaesése. A már korábban is jelen lévő okok mellett (gyenge kereslet, korábbi költségsokkok hatása, EU-források és költségvetési mozgástér hiánya) az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépései által okozott extrém bizonytalanság egyébként tervezett beruházások elhalasztását, felfüggesztését, törlését eredményezheti. Ugyanakkor 2026-ban a beruházások esetében éves bázison 5,5 százalékos bővülést várnak, amit a magánberuházások felfutásával indokolnak.
A stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek folytatódó emelkedése, a háztartások erős mérlegpozíciója és a választások előtti költségvetési intézkedések viszont támaszt nyújtanak a lakossági fogyasztásnak, amely 2025-ben reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.
Nem tartható a hiány
A költségvetési pálya komoly kihívások előtt áll. Trippon Mariann szerint az idei költségvetési hiány nagyobb lehet a tervezettnél. A tavalyi 4,9 százalék után idén 4,5 százalékos államháztartási deficitet várnak (a 2025-ös költségvetésben 3,7 százalékos célérték szerepel), ami megkérdőjelezi az államadósság csökkenését. Ez hitelminősítői leminősítési kockázatot is hordoz – az S&P már negatívra módosította a kilátásokat, és esély van arra, hogy további nagy elemzőházak is lefelé módosítják Magyarország adósbesorolását.
Ahogy arról az Index beszámolt: 2025 első négy hónapjában a költségvetési hiány mértéke az éves cél 71 százalékát tette ki, ami hasonló az előző évekhez. A költségvetés az év első négy hónapjában 2851,5 milliárd forintos hiányt halmozott fel, miközben a bevételek nőttek, de a kiadások jelentősen megterhelték az államháztartást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány kész beavatkozni a költségvetésbe.
Stabil munkaerőpiac, magas bérdinamika
Pozitívumként megállapítható, hogy a lanyha konjunktúra ellenére a munkaerőpiac meglehetősen ellenálló maradt. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári-őszi hónapokat jellemző, 4,5 százalék feletti szintről az első negyedévben 4,3 százalékig süllyedt. A vállalati szektorban továbbra is jellemző a munkaerő „felhalmozása”. A következő hónapok fő kérdése, hogy a globális vámháború mennyire veti vissza – elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő – cégek keresletét, és ez mennyiben hat vissza a foglalkoztatottságra. Alapvetően azonban a kereskedelmi feszültségek eszkalálódását a hazai munkaerőpiac erős pozícióból várta. A munkanélküliségi ráta azonban a második-harmadik negyedévben újra 4,5 százalék fölé kúszhat.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!