2026. február 7., szombatMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 378,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
2026.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 378,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Donald Trump ismét fenyegetőzik, bármikor újabb háború indulhat, de most talpon maradt a forint

Donald Trump ismét fenyegetőzik, bármikor újabb háború indulhat, de most talpon maradt a forint

A forint számára ez a hét nem a nyugalomról szólt. Az árfolyamot egyszerre több, egymást erősítő hatás mozgatta. Egyrészt jegybanki döntések születtek, a Fed és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a kamatszintről döntött, utóbbi a vártnál hajszálnyival szigorúbb hangot ütött meg. És a héten megérkeztek a negyedik negyedéves, és a tavalyi év egészére vonatkozó GDP-adatok is. Nem maradt el a geopolitika hatás sem. Irán ügyében Trump előbb fenyegetett, majd tárgyalásra hívta Teheránt. Ukrajnában pedig Zelenszkij elnök nyilatkozatai alapján inkább távolabb került a béke lehetősége. Ráadásul Trump az új Fed-elnök személyét is megnevezte.

Fontos volt a dollár-euró árfolyam mozgása is, amely a héten szintén erősebben ingadozott, és ez közvetve a forintra is hatott. A dollár összességében gyengült, az euróval szemben az 1,2-es szint fölé is benézett, majd onnan visszapattant, a hét végére valamelyest korrigált. Ez a hullámzás jól visszaköszönt a forintnál is. A múlt heti 382,6-os zárás után péntek délután már 381 alatt járt az euróárfolyam. Kedden, a dollár gyengülése és az MNB kommunikációja nyomán a forint rövid időre 380 alá is benézett.

Ezzel a hazai deviza az utoljára a 2024 elején látott szintre erősödött az euróval szemben, míg a dollár esetében elérte az orosz–ukrán háború kitörése óta látott legerősebb, 315-ös szintet.

Ezután ismét gyengülés következett, többször közel kerültünk a 382-es szinthez, majd a hét végére 380–381 között stabilizálódott az árfolyam. Érdekesség, hogy a pénteken közzétett, 2025. évre vonatkozó GDP-adat – amely szerint Magyarország az uniós mezőny végén kullogott – érdemi piaci reakciót nem váltott ki, sőt, inkább enyhe erősödés volt megfigyelhető. A dollárral szemben a forint a héten kifejezetten jól teljesített: 323,7-ről 320 alá erősödött. A zlotyval szemben eközben csak minimális erősödésre futotta a héten.

Szűk sávban mozoghat tovább a forint

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint most nem látszik olyan tényező, amely érdemi kilengést okozna a forint árfolyamában. Várakozása alapján továbbra is 385 körüli szint a legvalószínűbb, az árfolyam pedig 382 és 389 között mozoghat. Ezzel szemben Aradványi Péter, a Equilor vezető elemzője az Indexnek arról beszélt, hogy a jövő héten a hazai makroadatok, és az amerikai munkaerőpiaci adatok mozgathatják a forintot. Emellett továbbra is figyelni kell az iráni helyzet alakulását, amely a főbb devizákkal szemben is hatással lehet az árfolyamra. Szerinte a forint várhatóan a 375390 sávban mozoghat a következő hetekben az euróval szemben, míg a dollár árfolyama 315–325 között alakulhat.

Ezen a ponton érdemes végigvenni, milyen makrogazdasági történések határozták meg a hetet, hiszen abból volt bőven. Elsőként – és mostanában leginkább ez áll a reflektorfényben – az aranyat érdemes kiemelni. A nemesfém már hétfőn újabb rekordot döntött, amikor unciánként átlépte az 5000 dolláros lélektani határt. Az árrobbanást a jegybanki felvásárlások és a piaci bizonytalanságok hajtották. A lendület nem tört meg. Csütörtökre az arany ára 5500 dollár fölé emelkedett unciánként, ami újabb történelmi csúcsot jelentett. A nemesfém árfolyama így néhány nap alatt további 10 százalékot erősödve. 2026 eleje óta már mintegy 30 százalékos drágulásnál jár az arany.

Ezért kedden megkérdeztük Varga Mihály jegybankelnököt, hogy tervez-e a Magyar Nemzeti Bank további aranyfelvásárlásokat. A rekordárak mellett az MNB 110 tonnás aranytartaléka ma már közel 5700 milliárd forintot érhet. Ez azonban nem volt mindig így. 2010 körül az aranytartalék még mindössze néhány tonnát tett ki, és hosszú ideig alacsony szinten stagnált, miután a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején 3,1 tonnára csökkent.

Varga Mihály 2024. szeptember 6-án

Varga Mihály 2024. szeptember 6-án

Fotó: Tövissi Bence / Index

A fordulat 2018-ban érkezett. Az addigi 3,1 tonnás készletet 31,5 tonnára emelte a jegybank. 2021-ben újabb nagy ugrás következett, amikor az aranytartalék 94,5 tonnára nőtt. A 63 tonnás vásárlással az MNB a világ legnagyobb aranyvásárlói közé lépett. 2024-re a készlet elérte a történelmi csúcsot jelentő 110 tonnát, és az aranytartalék azóta is ezen a szinten áll. „Nincs olyan javaslat, amely növelni kívánná ezt a tartalékösszeget, de természetesen gondolkodunk mi is ennek a növelésén” – válaszolta az Indexnek az MNB-elnök, aki szerint olyan helyzetben vannak, amelyben a tartalékgazdálkodást fenn kell tartani.

 „Nem tartom ördögtől való dolognak” – tette hozzá az aranytartalék esetleges bővítésére utalva.

Egyébként kedden ülésezett a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és a piaci várakozásoknak megfelelően ezúttal sem változtatott az irányadó alapkamaton. A testület 6,5 százalékon hagyta a rátát, és a kamatfolyosó sem módosult.

Rezsikönnyítés jött, a makroszámok viszont kijózanítóak

Aztán csütörtök délelőtt Kormányinfót tartottak, amelyen Gulyás Gergely, Vitályos Eszter és Lantos Csaba vett részt. A tájékoztatón elhangzott, hogy a kormány a januári fogyasztásra 30 százalékos kedvezményt biztosít, amely a gázszámlákban jelenik meg. A távhő esetében szintén 30 százalékos árkedvezményt adnak és a villannyal fűtők is segítséget kapnak, de csak egy formában. Ők kérhetik, hogy a kedvezményt ne a gázszámlán, hanem a villanyszámlán érvényesítsék. A döntés az extrém januári hideg miatt bevezetett rezsistophoz kapcsolódik, amely mintegy 50 milliárd forintos pluszterhet jelentene a magyar családoknak.

Ezt a kormány fele részben az energiaszektorra kivetett egyszeri adóból, fele részben a költségvetési tartalékokból fedezi. Az intézkedés több mint 7,9 millió háztartást érint.

Ám hiába érkeztek a jó hírek, pénteken megjöttek a kijózanító GDP-adatok. 2025-ben fél százalék alatt bővült a magyar gazdaság – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A tavalyi negyedik negyedévben ugyan már volt némi növekedés, de csak visszafogott tempóban: a GDP 0,2 százalékkal emelkedett. A számokat elsősorban a szolgáltatások […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/02/01/tozsde-forintarfolyam-kormany-bejelentes-forint-makrogazdasag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Újabb szankciókra készül az Európai Bizottság, megbénítanák az orosz olajexportot

Az Európai Bizottság új szankciócsomagot javasolt Oroszország ellen, amely magában foglalja az orosz olajexport teljes …