Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának januári ülése nem sok izgalmat tartogat, a lapunknak nyilatkozó szakértők szinte biztosra veszik, hogy a tanács változatlanul hagyja a kamatszintet. Emellett a jegybanki kommunikáció is szigorú maradhat. „A piaci folyamatok és az inflációs trend alapján az MNB-nek a következő hónapokban sem lesz mozgástere a kamatkondíciók lazítására” – vetítette előre az Indexnek küldött elemzésében Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.
Emögött több tényező áll, az év utolsó hónapjában a novemberi 3,7 százalékról 4,6 százalékra gyorsult a pénzromlás éves üteme, kissé meghaladva a piaci várakozásokat és az MNB előrejelzését is.
Az inflációs nyomás erősödését az is mutatja, hogy mind a KSH maginflációja, mind az MNB alapfolyamatokat tükröző maginflációs indexe felfele mozdult, a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül már 4,9 százalék volt az éves árindex
– világított rá Bukovszki, majd hozzátette, a 2025-ös inflációs pályával kapcsolatban az év első hónapjainak adatai adnak fontos támpontot, ezekből kaphatunk pontosabb képet arra vonatkozóan, hogy az év eleji adóemelések, átárazások milyen mértékben gyorsítják a pénzromlás ütemét.
Nyomás alatt a hazai monetáris politika Donald Trump miatt
„Úgy látjuk, januárban elkerülhetetlen a további gyorsulás. Az éves pénzromlási ütem akár az 5 százalékot is megközelítheti 2025 első hónapjában, az infláció az év java részében az MNB 2-4 százalék közötti célsávjának felső széle körül (néhány hónapban kissé alatta, néhány időszakban felette) ingadozhat. Így az éves átlagos infláció nagyobb eséllyel a célsávon kívül lesz idén a tavalyi 3,7 százalékot követően” – magyarázta a szakértő. Az Egyesült Államok gazdasága kifejezetten jól zárta a tavalyi és indította az idei évet, a szakértő felsorolta, milyen tényezők alapján:
- a növekedés stabil,
- a fogyasztás erős,
- a munkaerőpiac viszonylag feszes,
- az inflációs folyamatok nem romlottak érdemben az elmúlt időszakban.
Ugyanakkor megjegyezte, a hivatalba lépő új adminisztráció várható kereskedelem- és bevándorláspolitikai lépései magasabb infláció irányába mutatnak.
Az amerikai jegybank (Fed) kamatcsökkentéseire vonatkozó várakozások moderálódtak, ami emelkedő hozamokban és erős dollárban manifesztálódott a piacokon. Ez pedig a forintot is nyomás alá helyezte, miközben az országspecifikus kockázatok sem enyhültek érdemben
– összegezte Bukovszki, hozzátéve, bár a gazdaságpolitika nagy valószínűséggel a fokozatos, lassú, folyamatos leértékelődést nem nézi rossz szemmel (a gyengébb forintárfolyam segíthet az exportőrcégek költség-versenyképességének), de a 410 körüli, valamint e szint felett billegő árfolyam egyértelmű inflációs és pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, amelyeket a jegybank nem hagyhat figyelmen kívül.
A leköszönő jegybanki vezetés így valószínűleg már nem nyúl a kamatokhoz, de az elmúlt időszak fejleményei az új irányítás mozgásterét is érdemben korlátozzák
– mutatott rá az elemző. Ezért szerinte reális az esély arra, hogy márciust követően sem változik a jelenleg 6,5 százalékon álló irányadó kamat, és idén a korábban vártnál kevesebb kamatmérséklésre kerülhet sor.
6,5 lesz a befutó, de meddig?
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint szintén változatlanul hagyja a Monetáris Tanács az alapkamatot és a kamatfolyosót is. Ennek legfőbb oka a forint sérülékenysége, a pénzügyi piacok folyamatos instabilitása és nagyfokú volatilitása. Ráadásul az elmúlt néhány hétben – itt külön hangsúlyozta Trump beiktatását megelőző és az első elnöki hetét – jelentős napközbeni volatilitás is tapasztalható volt.
Ebben a környezetben pedig jobb félni, mint megijedni.
A közgazdász szerint makrogazdasági oldalról szemlélve, az év elején az infláció és a maginfláció is emelkedő trendet mutat, mely tovább rontja az eddig is bizonytalan lábakon álló fogyasztói bizalmat. Az érzékelt infláció erősödik, az inflációs várakozások egyre kevésbé horgonyzottak. Tehát bár a legfrissebb inflációs adatközlés önmagában nem volt elrettentő, sok mögöttes, meghúzódó problémát hordoz.
Ami a külső egyensúlyt illeti, itt sem látható riasztó romlás, de az egyértelműen élénkülő importtevékenység csökkenti a többleteket (mind a külkereskedelmi árutöbbletet, mind a folyó fizetési mérleg többletét). Röviden, nem beszélhetünk ugyan világrengető változásokról a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!