Az OTP éves közgyűlését követően a bankvezér beszélt lapunknak
- a különadókkal terhelt hazai üzleti környezet változásairól;
- az Orbán Viktorral való személyes kapcsolatáról;
- a válságkezelés fiskális és monetáris felelősségéről, hibáiról;
- az infláció letörésének és a növekedési cél realitásáról;
- egy új konjunkturális ciklus ma még hiányzó feltételeiről;
- a Magyar Bankholdinggal kibontakozó versenyről;
- Ausztria utoléréséről;
- a magyar euróról;
- az élelmiszeripar hatékonytalanságáról
- és arról, mikor jutunk ki újra labdarúgó-világbajnokságra.
Átmeneti pluszterheket el lehet fogadni
Csányi-tételként hivatkozott a miniszterelnök az MKIK legutóbbi gazdasági évnyitóján a 2010-es kormányváltáskor megfogalmazott tanácsára, amely szerint nem új adókat kell kivetni, hanem a már meglévőket kell beszedni. Ennek fényében hogyan tekint a mostani, extraprofitadóval és kamatsapkával terhelt üzleti környezetre?
Nehéz most az üzleti környezetet minősíteni, pláne összehasonlítani azzal, amit a korábbi években tapasztaltunk, hiszen háború van a szomszédunkban. Ennek a fegyveres konfliktusnak olyan terhei vannak a lakosságra, a költségvetésre és a GDP-növekedésre nézve egyaránt, ami óhatatlanul rendkívüli intézkedésekhez vezethet. Azt mondtam 2010-ben is: ha egy ország bajban van, el tudom fogadni, hogy pluszterheket rójanak átmenetileg a bankszektorra vagy bármely más szektorra annak érdekében, hogy helyreálljon a gazdasági egyensúly. Még akkor is, ha ettől valamennyivel csökken a profitunk. Most sem állítok mást: ha ezek az intézkedések valóban nem tartósak, és az ígért módon kivezetik őket, akkor ezt túl tudjuk élni. Ha viszont hosszabb távon fennmaradnak, akkor csökken a versenyképességünk, nekünk különösen, akik a nemzetközi piacokon is aktívak. Ha már konkrétan rákérdezett: az extraprofitadók a 2022–2023-as időszakra szólnak, a betétikamat-sapkát pedig június 30-ig hosszabbították meg, ezek a mi naptárunk szerint kivezetési határidők.
A pénzügyi világban normális az egyszer fent, egyszer lent, de mennyire kiegyensúlyozott a kapcsolata a kormányfővel?
Normális emberi kapcsolatom van Orbán Viktorral. Az adóknak nem örülök, elmondom neki, ő ezt meghallgatja, de így is meghozza azokat a döntéseket, amelyek nekünk fájnak. A labdarúgást tekintve általában nagyobb köztünk az egyetértés, az MLSZ elnökeként őt nemcsak egy akadémialapítónak vagy egy futballrajongónak tartom. Ahogy a politikában, úgy a labdarúgásban is rengeteg információja, tapasztalata van, és persze véleménye, amire én kíváncsi is vagyok. Ettől persze a döntéseket még a szövetség elnöksége hozza.
A jegybank, illetve a gazdaságpolitika lépéseit mérlegre téve megítélése szerint eddig hogyan sikerült menedzselni ezt a válságot monetáris, illetve fiskális oldalról?
Ami a válságkezelés fiskális vetületét illeti, lehet, hogy kevesebbet kellett volna költeni a 2022-es országgyűlési választások előtt, mert azért a fogyasztói árindex nem egyenlő a háborús inflációval. Ugyanakkor monetáris oldalról is be lehetett volna avatkozni valamivel hamarabb.
„Hittem az egy számjegyű inflációban”
Meglátása szerint sikerül-e letörni év végére 10 százalék alá az inflációt, illetve mennyire reális az idei 1,5, illetve a jövő évi 4 százalékos várakozás a GDP-növekedésre?
Eddig én is hittem az egy számjegyű inflációban, és remélem, év végére be is következik, viszont a februári és a márciusi adat is csalódást okozott, bevallom, jobbat vártam. Ezzel együtt elfogadom azokat a várakozásokat, amelyek szerint a május-június lesz az az időszak, amikor az infláció jelentősen csökken majd. El tudom képzelni a 9,9 százalékos vagy az alatti inflációt, a 1,5 százalékos idei <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/04/28/bankszektor-otp-csanyi-sandor-valsag-extraprofitado/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!