2020. augusztus 11., keddMa Zsuzsanna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 345,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 320,00 Ft
2020.08.11. Zsuzsanna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 345,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 320,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Corvinus-reform: „csak azért ne kelljen külföldre menni, mert itthon nincsen jó képzés”

Corvinus-reform: „csak azért ne kelljen külföldre menni, mert itthon nincsen jó képzés”

Egy éves „átalakulási bulit” rendezett július 24-én a Corvinus Egyetem. Ez ugyan egy komolyabb pezsgős eseményként hangzik, de valójában nem az volt, hanem az egyetem vezetői, vagyis Lánczi András rektor, Anthony Radev elnök, Hernádi Zsolt kuratóriumi elnök (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány) és Szabó Lajos György rektorhelyettes egy szűkkörű háttérbeszélgetésen értékelték az évet.

Ez az évértékelő leginkább azért érdekelhette a szélesebb közvéleményt, mert a „közgáz” sok szempontból is új helyzetben dolgozott a 2019-2020-as tanévben.

Ez volt az első év, amikor a korábban állami fenntartású intézmény már alapítványi fenntartási formában működött.

Ráadásul ez a minden szempontból kihívó helyzet egybeesett azzal, hogy a koronavírus legyalulta a tudományos élet oly sok nemzetközi törekvését (oktató- és diákcseret, tudományos kooperációkat és konferenciákat).

A fő célok

2030-ra nekünk kellene képezni a régió vezetőinek a döntő többségét

– valahogy így fogalmazható meg egyetlen rövid mondatban minden olyan egyetemi törekvés, amiben a minőség, a regionális elsőség és a nemzetközivé válás is benne foglaltatik.

Lánczi András szerint a vonalhúzás (vagyis a felvételi ponthatárok) utáni pillanat mindig fontos, a jelentkezők számában és a ponthatárokban (vagy még inkább a felvettek pontátlagában) sok minden tükröződik egy adott intézmény aktuális állapotáról.

A Corvinus célja az, hogy miközben természetesen világot látni hasznos dolog, de pusztán azért ne kelljen a legjobb középiskolai diákoknak külföldre menniük, mert itthon nem lenne lehetőségük minőségi közgazdasági képzést kapni.

A fő számok szerint 2020-ban nagységrendileg húsz százalékkal kevesebb diákot vett fel az intézmény (3500 helyett csak 2800 diákot),

de mindenképpen nőtt a nemzetköziség (a hallgatók egyharmada idegen nyelvű képzésben vesz részt).

A rektor a tartalmi elemek között külön kiemelte, hogy régi vágya, hogy visszahozza a politikai közgazdaságtan tanítását az intézménybe, ami értelemszerűen nem a múlt rendszer lenézett (ideológiai) képzését jelentené, hanem közép-európai politikai gazdaságtörténetet.

Az mégiscsak nonszensz, hogy amennyiben egymásról tudni akarunk valamit, akkor el kell menni az Egyesült Államokba.”

– idézte Lánczi András a szlovén nagykövetet.

Az input jó maradt

Szabó Lajos György elmondása szerint a Corvinus aránya, súlya nem csökkent a felsőoktatásban, idén is, korábban is a felsőoktatási képzésre jelentkezők 8 százaléka jelölte meg a közgázt, 5 százalék volt azok súlya, akik első helyen.

Érdekesség, hogy 2016 és 2019 […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/07/28/corvinus-reform_csak_azert_ne_kelljen_kulfoldre_menni_mert_itthon_nincsen_jo_kepzes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Túl jól élünk. Olyan jól, hogy az már veszélyes

Túl jól élünk. Olyan jól, hogy az már veszélyes

A Föld lakóinak élelmezése összetett termelési, technológiai, logisztikai, gazdasági, olykor humanitárius feladat. Ma is minden …