2020. augusztus 4., keddMa Domonkos napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 344,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 319,00 Ft
2020.08.04. Domonkos Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 344,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 319,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Budapest véget vethet az Airbnb-biznisz aranykorának

Budapest véget vethet az Airbnb-biznisz aranykorának

Éveken át szinte teljesen kontrollálatlanul burjánzott, de most rövid úton fenekestül felfordulhat a rövid távú lakáskiadás budapesti piaca. Az új keletű szabályozási terv részletei egyelőre nem ismertek, de a legfrissebb mondás a kormány részéről az, hogy törvényjavaslat készül, amely ezen a területen „teljes szabadságot adna az önkormányzatoknak”. Vagyis a városok, kerületek maguk dönthetnének arról, milyen feltételekkel teszik lehetővé a lakások rövid távra kiadását.

Vége a pesti Airbnb aranykorának?

A csütörtöki kormányinfó előtt az ágazati szereplők már szabályosan temették a rövid távú lakáskiadást, a szállodaszövetség javaslata ugyanis – amely lapértesülések szerint átment a gazdaságvédelmi operatív törzsön – radikálisan megnyirbálta volna a legális piacot.

Az évi 120 napos maximum az érintettek (a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége) szerint gyakorlatilag egyenlő az Airbnb-modell kinyírásával, ugyanis ennyi idő alatt aligha lehet a hosszú távra kiadással egyenértékű hasznot kitermelni, az pedig nem életszerű, hogy valaki a szezonon kívül nyolc hónapra ki tudja adni a lakását. Aztán Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése, miszerint ez ebben a formában lekerült az asztalról, és az önkormányzatoké lesz a terep szigorításban, kissé lehűtötte a kedélyeket.

Ez kedvezőbb forgatókönyvnek tűnik az iparág számára a korábban nyilvánosságra került, a rövid távú kiadást fűnyíróelvszerűen évi 120 vendégéjszakában maximáló tervezetnél. Ugyanakkor az airbnb-sek nem dőlhetnek nyugodtan hátra, mert az önkormányzatoknak adott biankó csekk így is

szigorítást fog eredményezni éppen akkor, amikor a turizmus már eleve romokban hever a koronavírus-járvány miatt

– legalábbis erre következtethetünk a főváros friss állásfoglalásából és a kerületek válaszaiból, amelyeket megkereséseinkre küldtek. Örülhetnek viszont a szállodások, a bérelt lakásban élők és az airbnb-s lakások szomszédai – már ha sikerül egyáltalán hatékonyan betartatni az új szabályokat, külföldi példák alapján ugyanis ez nem annyira egyszerű menet.

De hogyan merült fel egyáltalán ilyen drasztikus lépés az apartmanpiacon? Mivel a turisztikai szektorban elég feltűnő a kormányközeli vállalkozók térnyerése, sokan kizárólag a NER-es szállodalobbi nyomulásának tudták be a korlátozás ötletét, de a valóság ennél árnyaltabb lehet, amit az is mutat, hogy

ebben a kérdésben kivételesen egymásra talált a kormány és az ellenzék;

a rövid távú lakáskiadás terepe évek óta kibékíthetetlen érdekellentétekkel terhelt aknamező, amelyen nehéz az összes érintett szereplő számára elfogadható kompromisszumot kialakítani.

Kiadó plusz szobától a lakásháborúig

A lakások apartmanként történő hasznosítását a San Franciscó-i székhelyű Airbnb forradalmasította 2008-ban, a cég azóta is dominálja az ágazatot, neve a rövid távra kiadó lakások szinonimájává vált a köznyelvben. (Bár nem egyedüli szereplő, kisebb súllyal jelen van még a piacon a Booking.com és a Vrbo.) Az eredeti koncepció az volt, hogy az emberek a lakásuk egy-egy kihasználatlan szobáját vagy – ha ők maguk elutaznak – akár az egész lakást adják bérbe turistáknak.

A modell azonban önálló életre kelt, rövid úton a teljes globális idegenforgalmat és ingatlanpiacot alakító tényezővé vált.

A zsebpénzért szobakiadás és a saját lakás alkalmi hasznosítása arányaiban visszaszorult, a világ nagyvárosaiban elszaporodtak a rövid távra kiadó teljes lakások. Az üzemeltetői kör is koncentrálódott, megjelentek a professzionális lakáskiadók, akik egy csomó lakást futtatva már teljes egészében a városi apartmanozásból élnek, külön cégek jöttek létre magánemberek rövid távra kiadó lakásainak menedzselésére, a felkapott célpontok belvárosaiban egész bérházak alakultak át pár év alatt gyakorlatilag hotellé.

A világjárvány a teljes turisztikai iparral együtt az apartmanbizniszt is megtépázta, de a koronavírus előtti békeidőben brutális növekedéseket produkált a cég, 2018-ról 2019-re 40 százalékkal nőtt és meghaladta a 6 milliót a platformon meghirdetett szállások száma (ezek persze nem mind önálló lakások, vannak köztük apartmanházak, butikhotelek, hostelek és lakáson belüli kiadó szobák is).

Az Airbnb-modell megjelenése után éveken át nagyjából vadnyugati állapotok uralkodtak az apartmanpiacon, a szabályozók ugyanis nem tartották a lépést a robbanásszerű növekedéssel, így az iparág nagyrészt a szürkezónában, jelentősebb adók és kötelezettségek nélkül működhetett. De a folyamatnak lettek kárvallottjai is, így a 2010-es évek közepe óta egyre több városban próbálják szűkebb karámba terelni a rövid távú lakáskiadást, ez a folyamat ért be most Budapesten.

Utasok várakoznak a BKK repülőtéri járatára a Deák téren

Utasok várakoznak a BKK repülőtéri járatára a Deák téren

Fotó: Róka László / MTI

Sokan szívnak miatta

Az Airbnb és társai alapvetően háromféle érdeket szoktak sérteni:

  • az államét, ha a lakáskiadók nem fizetnek adót;
  • a szálláspiac hagyományos szereplőiét, ha az apartmanozás alulszabályozottsága miatt jutnak versenyelőnyhöz;
  • és a népszerű turistacélpontok lakóiét változatos módokon.

Ebből a csomagból az adóztatás kezelhető talán a legkönnyebben, ha olyan kereteket alakítanak ki, amelyben a szállásadóknak nem túl bonyolult módon kell befizetniük egy számukra is méltányolható összeget. Magyarországon ezt olyannyira sikerült véghez vinni, hogy talán túlzóan is kedvező lett a rövid távú lakáskiadás adóterhe, az apartmanozók akár három kiadó lakásig választhatják a tételes átalányadózást, ami évente szobánként mindössze 38,4 ezer forint adóterhet jelent, ezenfelül csak 4 százalékos idegenforgalmi adót (és esetenként különadót) kell fizetniük az önkormányzatnak.

A kedvező adó a gazdaságfehérítésre jó hatással lehetett, a G7 úgy számolt, a Budapesten rövid távra hirdetett lakások mintegy háromnegyede legális, ugyanakkor az innen származó költségvetési bevétel szabad szemmel alig látható, nagyjából 300 millió forint. Az Airbnb-bérlések után az államnak áfabevétele is keletkezik, igaz, nem a teljes összegből (csak a jutalékból, így ez sem túl sok pénz), és elég trükkös módon: ott kell áfát fizetni, ahonnan foglalunk, tehát a bulinegyedben legénybúcsúzó franciák nem a magyar, hanem a hazai költségvetést gazdagítják.

A szállodások bögyében van

Keményebb dió a szállodások és az airbnb-zők közötti érdekellentétek menedzselése. A hagyományos hotelüzemeltetők joggal panaszkodnak arra, hogy

nehéz talpon maradni az árversenyben, ha rájuk sokkal több szabály vonatkozik, mint az apartmankiadókra, akik így elszipkázzák előlük a klienseket.

Az alul-ellenőrzöttségből ráadásul olyan esetek is kijöhetnek, mint például az orosz zongoraművész halála tavaly Budapesten, amelyet gázvisszaszivárgás okozott egy airbnb-s lakásban. A rövid távú lakáskiadók viszont azzal érvelhetnek, hogy az online platform minőségbiztosítási rendszere megfelelő garanciákat nyújt, és hogy alapvetően más modellben működnek, mint a hotelek, miért kellene akkor ugyanolyan kritériumoknak megfelelniük?

Ráadásul a kereslet nem állandó (a vírus előtt dinamikusan nőtt az egész világon), annak egy részét

ők maguk generálják új típusú utazókat vonzva az adott helyszínre, így nem feltétlenül igaz, hogy a hotelek kárára léteznek a rövid távra kiadó lakások.

Sőt, az apartmanos lobbi egyik kedvelt hivatkozási alapja egy kutatás, amely szerint a rövid távú lakásbérlésben utazó turisták 60 százaléka nem is menne el hotelba lakni, ha nem lehetne airbnb-zni egy városban; előbb választana másik úti célt. Ezekre az új típusú utazókra hivatkozva szoktak azzal is érvelni, hogy ha brutálisan visszavágják a turisták számára elérhető lakások számát, az megárthat a turizmusból élő összes többi szolgáltatónak is, komolyan károsítva a hazai GDP mintegy tizedét kitevő idegenforgalmat. 

Ugyanakkor az olyan léptékű turisztikai felívelést megélő célpontokban, mint amilyen Budapest is volt az elmúlt években, nem is feltétlenül éleződik ki a szállodás vs. apartmanos konfliktus: itt egészen tavalyig magas kihasználtsággal tudtak egymás mellett létezni a szállodák és a rövid távra kiadó lakások. Ennek ellenére a szállodaszövetség már többször bedobta az Airbnb-szigorítás igényét, de olyan messzire, mint a mostani alkalommal, még sosem jutott az ötlet, nyilván nem véletlenül: a drasztikus visszaesés közepette már nagyon nem mindegy, ki mekkora falatot kap a torta maradékából, ezért gőzerővel beindult a hotellobbi.

Turisták és kisbuszok a Clark Ádám téren háttérben a Hotel Clark Budapest

Turisták és kisbuszok a Clark Ádám téren háttérben a Hotel Clark Budapest

Fotó: Róka László / MTI

Jó ez, csak otthonra nem kéne

A helyi lakosság és az airbnb-zés viszonya még a fentieknél is sokkal terheltebb. A helyzet faramuci, mert ugyanazok az emberek, akik saját utazásaik során szeretik használni a rövid távú lakásbérlés lehetőségét, azt már egyáltalán nem szeretnék, ha az ő otthonuk környékén is elterjedne ez a modell. Az apartmanozás felfutásával városlakóként számos ponton szembekerülhetünk:

  • Ha lakásunk van a belvárosban, akkor könnyen abban a helyzetben találhatjuk magukat, hogy a házunkban több lakást airbnb-znek a tulajok. Ha a vendégek zajosak vagy más módon zavaróak, alig vannak eszközeink fellépni velük vagy a lakástulajdonossal szemben. Ha nem a mi házunkban, csak a környéken van sok olcsó Airbnb, az is nagyon zavaró lehet, mert az ilyen szállásokat gyakran veszik ki buliturista-csoportok.
  • Ha nincs lakásunk, de szeretnénk venni, akkor minden olyan jelenséget rossz szemmel nézünk, ami felfelé tolja az ingatlanok árát. A rövid távú kiadás professzionalizálódása márpedig pont ilyen, hiszen korlátozások nélkül, alacsony adóterhek mellett még legálisan is kimondottan jó megtérülést tudnak hozni a turistáknak kiadott lakások. Nem véletlenül áramlott a korábbi években rengeteg befektetői tőke az ingatlanpiacnak ebbe a szegmensébe, jócskán hozzájárulva a lakáspiaci árrobbanáshoz.
  • Ha simán csak lakást bérlünk, akkor az Airbnb révén a turisták közvetlen vetélytársainkká válnak lakhatás terén. Ha a rövid távú kiadás anyagilag jobban megéri, mint a hosszú távú, akkor lakások ezreit viszik át a tulajdonosok az apartmanpiacra, szűkítve ezzel a sima albérletkínálatot és felnyomva az árakat. Budapest belső kerületeiben becslések szerint több tízezer forintot is hozzátehetett a havi bérleti díjakhoz az Airbnb jelenléte.

Az ingatlanpiaci folyamatokat ugyan sokkal több minden befolyásolja, mint az Airbnb terjedése (például az, hogy nem épül elég új lakás), a rövid távú kiadás egy könnyen megragadható és alappal támadható pontot jelent ebben a komplex képletben. Ráadásul a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/07/10/airbnb_rovid_tavu_lakaskiadas_szabalyozas_korlatozas_onkormanyzatok_szallodaipar_turizmus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Több szénbányát zártak be eddig idén, mint amennyit megnyitottak

Idén fordult elő először a történelemben, hogy az év első hat hónapjában csökkent a szénerőművek …