Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A rendkívül változékony nemzetközi vám- és kereskedelempolitika és az egyes élelmiszer-kategóriákra bevezetett bolti árrésstop gyors alkalmazkodásra késztette az év elején a piaci szereplőket. A ragadós száj- és körömfájás révén viszont több évtizede nem tapasztalt, rendkívül komoly károkat okozó vírus jelent meg a magyar mezőgazdaságban, ami fontos kérdésekre világított rá az állattartásban. Még inkább egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-gazdaság stratégiai jelentőségű terület, az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelése pedig együtt kell hogy járjon a termelési sztenderdek fokozásával is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Hozzátéve, az első negyedévben tapasztalt folyamatok vegyes, összességében mérsékelten negatív hatásai ellenére továbbra is elmondható, hogy a hosszabb távú tendenciák – elsősorban a Közös Agrárpolitika (KAP) beruházási programja indulásának köszönhetően – későbbi javulást feltételeznek. „A KAP Stratégiai Terv mintegy 1500 milliárd forintos támogatási forrásai jelentős mértékben mozgatják majd meg az agrárhitelpiacot, az érdemi növekedés a második félévben indulhat meg. A gazdálkodók és a bankok fókuszában már egyértelműen a beruházásokra való felkészülés áll” – mondta.
Némileg távolabb az egyensúlyi szinttől
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2025. március végén 32,4 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. A negyedéves és éves összevetésben egyaránt 1,3 pontos csökkenés elsősorban a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron megyére korlátozódó megjelenésének és a betegség közvetlen, valamint esetleges közvetett hatásainak tudható be. A szezonális hatásnak tekinthető madárinfluenza-járvány, továbbá az egyes élelmiszer-kategóriákra bevezetett árrésstop mellett azonban a szántóföldi növénytermesztők esetében közrejátszott benne a vámháborúk okozta bizonytalanság és az ország egyes pontjain tapasztalt csapadékhiány, a gyümölcstermesztőknél pedig a hirtelen betörő tavaszi fagy is, amelynek következtében számottevően csökkenhet a termésmennyiség – összegezte Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. A fagyok hatására Borsod, Tolna vagy épp Szabolcs megyében sok helyen akár zéró termés várható.
Az ágazatban tapasztalható óvatosságot tükrözi, hogy az MBH Bank agrárszakértői által vizsgált 12 termékpálya közül 3, a hajtatott- és a szabadföldizöldség-termesztők, valamint a szőlő-bortermelők tartják továbbra is kedvezőnek a kilátásokat. 2025 első negyedévének végén a keresleti piacnak köszönhetően a hajtatott zöldség, a húsvéti időszakban tapasztalható igény révén a tojás-, valamint a jó állapotban lévő vetések és a kedvező felvásárlási árak nyomán a búzatermékpálya adta a legkedvezőbb értékelést.
Feszes árak a szántóföldi növénytermesztésben
A magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztés esetében a visszajelzések szerint az őszi vetések az ország nagyobb részén általánosságban véve jó, a csapadékhiányos térségekben ennél valamivel gyengébb, kielégítő állapotban vannak. Az MBH Bank elemzői mindezekhez még hozzátették, hogy az időjárási előrejelzések szerint száraz nyárra lehet számítani. A tavaszi vetés ideje némileg elcsúszott, e növények számára azonban most megfelelőek az időjárási körülmények. Az inputanyagárakban egyelőre nem látszik érdemi emelkedés, a felhasznált mennyiség volumenében azonban lehet bővülésre számítani. A hazai terményárak a világpiaci tendenciákkal szemben jelenleg inkább keresleti piacot tükröznek, ami feszesebb árakat eredményez: a termelői árak az előző évinél jellemzően 20-25 százalékkal voltak magasabbak az első negyedévben, kedvező exportfeltételek mellett.
Mindeközben a kereskedők és a feldolgozók a vámháborúk aktuális fejleményeit figyelik, és természetesen a ragadós száj- és körömfájás járvány fejleményeitől sem tudja magát függetleníteni az ágazat, azonban a hazai piac ezt még nem árazta be
– mondta Héjja Csaba.
Kulcskérdés a gabonatermelés, amely egyrészt az agrárium leginkább kitett terméke lehet a Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett vámháborúban. Másrészt a ragadós száj- és körömfájás is hatással van a gabonatermelésre mint a takarmányipar legfontosabb szegmense. A járvány tehát a takarmányárakra, így közvetve a gabonaárakra is hatással van, bár egyelőre ez még nem látszik élesen – mondta Hollósi Dávid.
A járvány átírhatja az állattenyésztés idei évét
Az állattartók és -tenyésztők helyzetértékelését alapvetően befolyásolta a baromfiágazatban a madárinfluenza-járvány, a tej-, a sertés- és a húsmarha-termékpályákon pedig a ragadós száj- és körömfájás 1973 utáni újbóli megjelenése.
Az index a tejtermelés, illetve a sertéshúságazat esetében romlott leginkább.
Azért is nagyon veszélyes a ragadós száj- és körömfájás, mert valójában a casflow-t, a fő pénztermelő értéket, vagyis magát az állatot kell leölni, ezáltal a teljes tejárbevétel kiesik. Márpedig egy állomány visszaépítése 4-5 évet vesz igénybe, ami számos gazdaság sorsát megpecsételheti
– mutatott rá Hollósi Dávid, aki kilátásba helyezte az agrárhitelek kamatmoratóriumának meghosszabbítását, hozzátéve, hogy az állam átvállalja a járvány által érintett gazdaságok munkabér- és járulékköltségeit, ahogy a felszámolási költségeket is. „Kérdés, hogy ezek után hány vállalat képes a nulláról újrakezdeni. Bizakodásra adhat okot, hogy a tejtermelő ágazatból számos pályázat érkezett a Közös Agrárprogram (KAP) keretében.”
„A tejágazatban most fókuszba került a járványvédelem, sok esetben spot beruházásként, a támogatott pályázatoktól függetlenül fogtak kisebb beruházásokba a telepi higiénia növelése érdekében” – ismertette a visszajelzéseket Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a termelői árak némileg csökkentek, a feldolgozók esetében pedig vevői bizonytalanság, helyenként pedig készletnövekedés tapasztalható.
Az exportban is mutatkozik némi bizonytalanság, egyelőre azonban ezek a kérdések megoldottak.
A sertésállomány esetében már korábban példásan szigorú óvintézkedéseket vezettek be, aminek köszönhetően gyakorlatilag „lehetetlen meglátogatni egy sertéstelepet”. A ragadós száj- és körömfájásra szintén fogékony sertés esetében ugyanis az Afrikai Sertéspestis (ASP) részben már rákényszerítette a teleptulajdonosokat a fokozott járványvédelemre, így ez az ágazat már előrébb jár a felkészültségben. „A száj- és körömfájás járvány megjelenésekor látványosan csökkent a vágóállatok ára, a nyár közeledtével, a szezonális mintához igazodva azonban emelkedni kezdett. Igaz viszont, hogy sok esetben a vágásra szánt állatokat a járvány miatti hatósági intézkedések következtében túl kell tartani, ami veszteséggel jár termelői szinten.” A jellemzően extenzív húsmarhatartás esetében a járványvédelem csak egy bizonyos szintig fokozható a zárt tartáshoz képest, az értékesítés főszezonja […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!