Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Népszava beszámolója szerint alig kilencoldalas az a törvénymódosítás, amely mégis alapvető változásokat indíthat el a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. működésében.
Az MFB-t még az Antall-kormány alapította 1993-ban, kifejezetten gazdaságfejlesztési céllal: a szakosított hitelintézet fő feladata hagyományosan az volt, hogy kedvezményes fejlesztési hiteleket biztosítson a hazai vállalkozásoknak, és uniós fejlesztési forrásokat közvetítsen.
A lap felidézi, hogy a bank szerepe kormányról kormányra nőtt, és már 2010 előtt is előfordult, hogy a politikához közel álló üzleti körök ügyleteit finanszírozta. A Népszava értékelése szerint azonban 2010 után, de különösen 2014-től az Orbán-kormány a hozzá köthető üzleti körök – a lap szóhasználatával a NER-cégek – finanszírozójává tette a pénzintézetet.
A cikk a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet elemzésére hivatkozva azt írja:
2025-re az MFB-csoport összesen 2180 milliárd forintnyi tőkét pumpált a NER-milliárdosok cégeibe, de leginkább magántőkealapjaiba úgy, hogy máig nem lehet tudni, kik ezen magántőkealapok tulajdonosai, végső haszonélvezői.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szám a TI saját számítása, amelyet a Népszava idéz. A magántőkealap olyan befektetési konstrukció, amelynek tulajdonosait a hatályos szabályok szerint nem kell nyilvánosságra hozni – erről a problémáról az Index is többször beszámolt, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a tulajdonosi nyilvántartás hiányosságai miatt.
Miért pont most? Brüsszel az órát nézi
A törvénymódosítás közvetlen kiváltó oka a Népszava szerint az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala. Az RRF a koronavírus-járvány után létrehozott uniós program, amelyből Magyarországnak mintegy 10 milliárd euró járna – vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel formájában.
A határidők azonban rendkívül szorosak: a támogatásokról szeptember végéig kell benyújtani a kifizetési kérelmeket, Brüsszel pedig december végéig fizet. Az Index korábban részletesen bemutatta, hogy a választás győztesére bárhogyan is, de nagyon kevés idő várt a zárolt források megmentésére.
Mivel a magyar helyreállítási programok jelentős része a lap szerint az elmúlt években leállt, a pénzeket jelenleg nincs mire elszámolni.
Átmeneti megoldásként merült fel a kormány és az Európai Bizottság tárgyalásain, hogy a forrásokat tőkeemelésként az MFB-be helyezik: így papíron tartható a határidő, a kifizetéseket pedig később, a programok előrehaladtával már a bank intézi.
Brüsszel elfogadta ezt a konstrukciót – de nem ingyen. A bizottság feltétele az volt, hogy szigorítsák az MFB működési szabályait, és tegyék átláthatóvá a bank tevékenységét. A kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokról az Index is beszámolt: a brüsszeli tisztségviselők szerint a cél a lehető legtöbb forrás megmentése.
Nem lehet többé ismeretlen tulajdonosokkal üzletelni
A parlament előtt fekvő javaslat a Népszava ismertetése szerint kimondja: kialakítják az MFB kormánytól független működési modelljét, biztosítják a pénzügyi közvetítők és alapkezelők nyílt, versenysemleges kiválasztását, az RRF-források célhoz kötött felhasználását, valamint a folyamatok rendszeres, független könyvvizsgálói átvilágítását.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/07/mfb-nepszava-kormany-unios-forrasok-atalakulas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!