Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter miniszterelnök már a benyújtás előtt történelmi jelentőségű törvénycsomagként beszélt az intézkedésekről. Facebook-videójában és az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, a magyar emberek és vállalkozások végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz. Szerinte ehhez „csak annyit kellett tenni, hogy felszámolják az orbáni korrupciót”.
A kormányfő úgy fogalmazott, éveken át azt lehetett hallani, hogy az Európai Unió politikai, migrációs vagy ideológiai okokból tartja vissza a pénzeket, miközben a nyilvános dokumentumokból egyértelműen látszott, hogy Brüsszel korrupcióellenes intézkedéseket, nagyobb átláthatóságot és erősebb garanciákat vár Magyarországtól.
Néhány perccel a bejelentés után meg is jelent az Országgyűlés honlapján a törvénycsomag, amelyet Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be, előadója pedig Görög Márta igazságügyi miniszter.
Új bűncselekmény lehet a vagyon eltitkolása
A benyújtott javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a Büntető Törvénykönyv új tényállással egészülne ki. Eszerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki vagyonnyilatkozata során vagyoni helyzetét valótlan adatok közlésével, tények elhallgatásával vagy más módon eltitkolja.
A szigorításokkal párhuzamosan jelentősen bővülne az Integritás Hatóság hatásköre is. A szervezet bármely érintett személytől vagy intézménytől adatokat kérhetne be, ellenőrizhetné a vagyonnyilatkozatokat, kisebb hiányosságok esetén pedig százezer és ötmillió forint közötti bírságot szabhatna ki.
A vagyonnyilatkozati szabályok nemcsak az országgyűlési képviselőkre vonatkoznának. Az új rendszerben a pártok vezető tisztségviselőinek, így a pártelnököknek és ügyvezetőknek is nyilatkozniuk kellene vagyonukról, családtagjaikkal együtt. Emellett a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai, az Állami Számvevőszék vezetői, az MNB vezetői és számos más közjogi tisztségviselő is az új szabályok hatálya alá kerülne.
Megszűnhetnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok
A törvénycsomag másik hangsúlyos eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása. A javaslat szerint megszűnhet több, felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítvány, köztük az Élvonal Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is.
A felsőoktatási feladatot ellátó alapítványok esetében a megszüntetésre hosszabb átmeneti időszakot biztosítanának, ezek kivezetése 2027 augusztusáig történhetne meg.
A csomag emellett szigorítja a közbeszerzési összeférhetetlenségi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!