Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A forint 1946. augusztus 1-jén váltotta fel a hiperinflációba süllyedt pengőt, amelynek értékvesztése hosszú ideig világrekordnak számított. Az új fizetőeszköz bevezetése a második világháború utáni gazdasági stabilizáció egyik legfontosabb lépése volt, amely az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását is segítette – írja a Portfolió.
A lap megjegyezte, hogy a pengő összeomlása nem csupán a háborús pusztítás következménye volt, hanem a lakossági pénzvagyon leértékelése politikai célokat is szolgált. A pénzcsere sikeréhez azonban elengedhetetlen volt, hogy az újjáépítés már megkezdődjön, ezért a forint bevezetését a nyári betakarításhoz igazították, amikor az új pénz mögött már valós árumennyiség állt.
A szocializmus négy évtizedében a forint értékállóságát nem a piac, hanem a központilag szabályozott árak biztosították. Ennek ára a tartós áruhiány volt, miközben a gazdasági reformok, az olajválságok és az egyre növekvő külső eladósodás fokozatosan megingatták a rendszer pénzügyi egyensúlyát.
Új korszak a forint történetében
Az 1980-as években Magyarország az IMF-hez és a Világbankhoz fordult, ami új korszakot nyitott a forint történetében. A piacgazdaságra való átállás előkészítése során fokozatosan megszűntek az árfolyamkorlátozások, és a nemzeti valuta egyre inkább a nemzetközi pénzügyi rendszer részévé vált.
A rendszerváltás utáni évek jelentős gazdasági megrázkódtatásokat hoztak. Az 1991-es leértékelés és a 35 százalékos infláció komoly terhet rótt a lakosságra, ugyanakkor ezt követően fokozatosan mérséklődött a pénzromlás üteme, ami hozzájárult a forint hosszabb távú stabilizálódásához.
A lap írásában arra is kitér, hogy a Covid–19-járvány utáni gazdasági helyreállítás ismét magas inflációt hozott. Magyarországon a 2022–2023-as időszakban Európa egyik legmagasabb pénzromlási ütemét mérték, amit a nemzetközi válsághatások mellett a hazai gazdaság szerkezeti problémái és a politikai ciklusok is erősítettek.
A cikk végül arra a következtetésre jut, hogy Magyarország továbbra is sajátos köztes helyzetben van: az Európai Unió tagja, de nem része az eurózónának. A forint nyolc évtizedes története jól mutatja, hogy a nemzeti valuta sorsa mindig szorosan összefonódott az ország gazdasági, társadalmi és politikai változásaival.
(Borítókép: Egy korábbi 1989-ben készült és már a forgalomból kivont 2 forintos pénzérme mely 1970. július 1-tõl 1995. június 30-ig volt forgalomban Magyarországon. Fotó: Bizományosi: Faludi Imre / MTVA / MTI)
<g […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!