Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hankó Balázs a Lónyay–Hatvany-villa Színháztermében tartott konferencián hangsúlyozta, hogy Magyarország világélvonalbeli teljesítményt nyújt számos területen.
Az egymillió lakosra jutó Nobel-díjasok számában a 11. helyen áll az ország, a csúcstechnológiai export tekintetében a kilencedik, a high-tech gyártás terén pedig a hetedik helyet foglalja el globálisan.
A miniszter szerint azonban ezek az eredmények csak akkor őrizhetők meg, ha a technológiai fejlődés nem megy a magyar kultúra és identitás rovására.
A versenyképesség identitás nélkül a semmibe vezet. Versenyképesség identitással ad nekünk szuverenitást
– fogalmazott Hankó Balázs. A miniszter rámutatott: a mesterséges intelligencia korszakában kulcsfontosságú, hogy Magyarország ne csak átvevője legyen a technológiának, hanem saját, magyar kulturális értékekre épülő megoldásokat is kifejlesszen.
Etikai kérdések a gép és ember határán
A miniszter részletesen ismertette azokat az etikai dilemmákat, amelyekkel a mesterséges intelligencia térnyerése szembesíti a társadalmat. Elsőként a felelősség kérdését említette: tisztázni kell, hogy az MI által hozott döntésekért ki felel – maga a rendszer vagy az azt alkalmazó ember.
Hankó Balázs szerint egyértelmű választ kell adni arra, hogy a mesterséges intelligencia használ-e minket, vagy mi használjuk a technológiát, és ő az utóbbi megközelítés mellett érvelt. További etikai kihívásként említette az igazságosság és az adattorzítás problémáját: a mesterséges intelligencia ugyanis csak azt tudja, amit megmutatunk neki, így a tanító adatok minősége és torzításmentessége meghatározó jelentőségű.
Magyar MI a szuverenitásért
A konferencián elhangzott: Magyarország saját, nagy nyelvi modell kifejlesztésébe kezd, amely 70 milliárd paramétert fog tartalmazni. A miniszter szerint ez létfontosságú lépés a nemzeti szuverenitás megőrzéséhez.
A mesterséges intelligencia vonatkozásában, amikor arról beszéltem, hogy a szuverenitást és az identitást biztosítani kell, akkor nekünk saját nagy nyelvi modellel, modellekkel kell rendelkeznünk. Ha angolszász modelleket használunk, akkor abban feloldódunk, elveszünk
– érvelt Hankó Balázs. Kiemelte: „Alapvető szükségessége a magyar nemzet, kultúra, tudat, lélek fennmaradásának érdekében az, hogy olyan magyar nagy nyelvi modellel rendelkezzünk, amely a magyar történelmen, a magyar nyelven, a magyar kultúrán tanul.”
A Kárpát-medencei megmaradás kulcsa a magyar nyelv és kultúra volt a múltban, és ez a jövőben sem lehet másként – hangsúlyozta a miniszter. Elmondta továbbá, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Amerikai Katolikus Egyetem egymillió dolláros közös kutatást indít a mesterséges intelligencia etikai kérdéseinek vizsgálatára.
Szakképzés az automatizáció árnyékában
A miniszter büszkén számolt be a magyar szakképzés kiváló nemzetközi eredményeiről. Az idei dániai szakképzési Európa-bajnokságon a magyar fiatalok négy aranyérmet, két ezüstöt és öt bronzot szereztek, az aranyérmek pedig éppen a jövő kulcságazataiban születtek: webfejlesztés, szoftverfejlesztés, robotika és mechatronika területén.
Hankó Balázs szerint ez az eredmény nem véletlen – a magyar szakképzés tudatosan készíti fel a fiatalokat a technológiai kihívásokra. Idén ősszel 60 szakképző iskolában indult meg a mesterséges intelligencia oktatása, és 2026 tavaszától már minden szakképző intézményben kötelező tantárgy lesz. A miniszter hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy hegesztő, festő vagy szoftverfejlesztő versenyképes maradjon a munkaerőpiacon, ismernie kell a mesterséges intelligencia használatát.
A felsőoktatásban szintén minden tananyagba beépül a mesterséges intelligencia alkalmazása, és a Neumann János Program egyik fő prioritása lesz a digitalizáció és az MI fejlesztése.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/11/12/hanko-balazs-oeconomus-torcsi-peter-whc-goltl-viktor/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!