A Magyar Cukrász Ipartestület – amely idén ünnepli 120. születésnapját – nem nézte tétlenül, hogy a kormány elsősorban az éttermekre szabta a múlt héten bejelentett, 5+1 elemből álló támogatási csomagot.
A hazai cukrászszakma legnagyobb érdekképviseleti szerve megkereste Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, és tárgyalásokat kezdeményezett arról, hogy az intézkedések a cukrászdákra is vonatkozzanak.
Erdélyi Balázs, az ipartestület szakmai elnöke úgy fogalmazott:
Az éttermi vendéglátáshoz legközelebb a cukrászdák üzlettípusa áll, ha a rendkívül magas élőmunka igényt, a magas szakképzettséget igénylő munkaerőt, a helyben készített, kézműves minőséget képviselő cukrászati termékeket nézzük.
Az ipartestület álláspontja szerint ezért az ágazat további innovatív fejlődését támogatandó, valamint versenyképességét megőrzendő, a vendéglátás támogatását célzó csomagot célszerű lenne kiterjeszteni a cukrászdákra, az ágazat ugyanis szeretne ehhez csatlakozni – tette hozzá.
A kormány nyitott volt az ötletre
A tárgyalások nem maradtak eredménytelenek. Selmeczi László, az ipartestület társelnöke elmondta: „Rendkívül örvendetes és nagyra értékeljük, hogy a kormány nyitott volt az elképzeléseinkre.” Erről az egyeztetésről Nagy Márton egy sejtelmes posztot is megosztott Dolce Vita címmel.
A csomag egyes elemeiről – például a régen várt kedvező hitellehetőségről – tovább folytatják az egyeztetéseket, és bíznak benne, hogy sikerül eredményt elérni.
A társelnök arról is beszámolt, hogy a tárgyalásokon tájékoztatták a minisztert az ágazat helyzetéről, a szakmai trendekről, az utánpótlás kérdéséről, valamint a várható fejlesztésekről és innovációkról.
Selmeczi László kiemelte: a magyar gasztronómia egyik legrégebbi, legtöbb hagyománnyal rendelkező ágának jövőképét is felvázolták, amelyet az intézkedéscsomag hathatósan tudna támogatni.
Erről szól az 5+1 elemből álló vendéglátói akcióterv
A kormány múlt héten jelentette be a mintegy 100 milliárd forint értékű programot, amely adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes hitelekkel javítaná a hazai éttermek túlélési esélyeit.
Az intézkedések között szerepel:
- 1. Reprezentációs adó részleges kivezetése. Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adót árbevétel-arányosan, egy százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig kivezetik. Tehát, ha egy vállalat étteremben költ, változik a reprezentáció adója. A költségvetési hatás a bevezetés évében 30–40 milliárd forint, hosszabb távon évente 20–25 milliárd forint lehet. Az intézkedést visszamenőleg, 2026. január 1-jétől már alkalmazhatják a cégek.
- 2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése. Az éttermek vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatásainál a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!