Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szombat hajnalban új, drámai fejezet nyílt a Közel-Kelet történetében, az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai csapásokat mért Iránra, a helyzet pedig órák alatt kiszélesedett. A feszültséget tovább fokozta, hogy előbb Donald Trump amerikai elnök, majd az iráni állami média is megerősítette, a támadások során életét vesztette Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője, Teherán azonnali megtorlást ígért, Washington pedig példátlan erejű válaszcsapásokat helyezett kilátásba – olyanokat, „amilyet a világ még nem látott.”
A konfliktus nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is azonnal éreztette hatását. A világpiacok megremegtek, az energiaárak kilőttek, és a bizonytalanság hullámai pillanatok alatt elérték Európát, így Magyarországot is. A brent olaj ára 82 dollár fölé emelkedett hordónként, ami éles fordulat az elmúlt hetek viszonylagos nyugalmához képest. Közben kedden a forint is gyengülésnek indult, az euró árfolyama a 388–390-es sávba kapaszkodott, a dollár pedig 333–334 forint környékére erősödött.
Olajdrágulás és gyenge forint, a háború első számlája már megérkezett
A kettős hatás – a dráguló nyersolaj és a gyengébb forint – gyorsan megjelent a hazai üzemanyagárakban. Szerdától emelkednek a nagykereskedelmi árak, a 95-ös benzin literenként bruttó 5 forinttal, a gázolaj 9 forinttal drágul. Mindez csak az első hullám lehet, hiszen a befektetők attól tartanak, hogy a háború tartós fennakadásokat okozhat az olaj- és gázszállításban. A helyzet súlyát jól mutatja a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros szerepe.
Ez a mindössze mintegy 50 kilométer széles tengeri átjáró köti össze az Öböl menti olajtermelő országokat – köztük Szaúd-Arábiát, Iránt, Irakot és az Egyesült Arab Emírségeket – a nyílt tengeri útvonalakkal. A világ kőolaj- és földgáz-kereskedelmének mintegy ötöde ezen a szűk folyosón halad át. Ha itt fennakadás történik, annak az egész világ megérzi a hatását. Elemzők szerint egy kiterjedt regionális konfliktus akár napi több millió hordónyi kiesést is okozhat a globális kínálatban.
A földgáz ára máris meredeken emelkedik, a konfliktus kirobbanása óta majdnem megduplázódott. Ez érzékenyen érinti a feltörekvő piacokat, így Magyarországot is, ahol az energiaárak alakulása közvetlenül befolyásolja az inflációt, a vállalkozások költségeit és a háztartások kiadásait. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton arra figyelmeztetett: az iráni háború miatt jelentős energiaár-robbanás fenyeget, ami közvetlenül is érintheti Magyarországot.
Lassan a kérdés már nem az, hogy lesz-e hatása a közel-keleti háborúnak a magyar energiaárakra, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben gyűrűzik be a válság a mindennapokba. Az első jelek alapján a magyar autósok és fogyasztók már most megérzik a geopolitikai feszültség árát, és könnyen lehet, hogy ez még csak a kezdet. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az Indexnek most arról beszélt, hogy Irán de facto már most is lezárta a szorost. Bár az iráni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nincs hivatalos blokád, a forgalom lényegében leállt.
Az Iráni Forradalmi Gárda szombaton hajózási korlátozásokat jelentett be, majd vasárnap több, a térségben közlekedő hajót is megtámadott. A biztosítótársaságok sorra visszavonták a fedezeteket, az amerikai adminisztráció pedig figyelmeztetést adott ki, iráni aknák veszélyére hívták fel a figyelmet, és arra szólították fel a kereskedelmi hajókat, hogy kerüljék el a térséget. A szoroson a hajózható sáv rendkívül szűk, az ott áthaladó tankerek könnyen célponttá válhatnak. Ráadásul több, katonailag kulcsfontosságú sziget található, amelyeket Irán ellenőriz. Ez azt jelenti, egy tartós blokád lehetősége sem zárható ki, még ha ilyen léptékű lezárásra a modern gazdaságtörténetben nem is volt példa.
Mutatjuk a történelmi példát
Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője arról is beszélt lapunknak, hogy a világ és Európa gazdasága az 1970-es években szembesült komolyabb kőolaj ellátási válsággal. 1973 októberében az arab olajexportáló országok (OAPEC) korlátozták a kitermelést és embargót hirdettek a nyugati államokkal szemben, amely időszak félévig, 1974 márciusáig maradtak fenn. A kiváltó okok között volt a Jom kippuri háború, arab–izraeli konfliktus. A magas olajárak tartósan beépültek a gazdaságba. A válság rávilágított a nyugati gazdaságok olajfüggőségére, és véget vetett a második világháború utáni, gyors gazdasági növekedéssel jellemezhető kornak.A nyugati államok kénytelenek voltak megváltoztatni energiapolitikájukat. Így került fókuszba az energiahatékonyság, az alternatív energiaforrások keresése és a hazai kitermelés növelése.
„Fontos látni azt is, hogy az akkori helyzet és a mai számos ponton mutat eltérést, mégis a történelmi párhuzamok érdemes a múltbeli példát is áttekinteni” – összegezte az elemző. Az 1970-es évek eleji olajválság egybeesett az ún. A Bretton Woods-i rendszer felbomlásával. A korszak elején az Egyesült Államok egyoldalúan felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát. A nemzetközi pénzügyi rendszer lényege a második világháború vége és az 1970-es évek eleje között az volt, hogy az amerikai dollár kulcsvalutává vált. A dollár árfolyamát aranyhoz kötötték, míg a többi részt vevő valuta árfolyamát a dollárhoz rögzítették. A Bretton Woods-i rendszer helyét az 1970-es évek elején egy új, informális rendszer vette át, amelynek az olajválság volt az egyik fő katalizátora. Az USA megállapodott Szaúd-Arábiával, hogy az olajat kizárólag dollárért értékesítsék. Cserébe az olajbevételeket (petrodollárokat) az arab országok amerikai állampapírokba fektették vissza. Ez az új rendszer biztosította, hogy a dollár a Bretton Woods-i aranyfedezet nélkül is a világ legfontosabb tartalékvalutája maradjon, hiszen olajat csak dollárért lehetett venni.
Németh Viktória szerint a jelenlegi iráni konfliktus pedig ezen történelmi alapokon nyugvó, de megváltozott világrend jelzője lehet. Ugyanakkor nem kizárható, hogy az aktuális iráni konfliktus és az olajpiaci felfordulás a monetáris rendszer újabb átalakulását hozhatja el.
Mi történik, ha elzárul a világ energiájának ütőere?
Hortay Olivér szerint, ha a szoros hosszabb időre megbénul, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Nemcsak az ott veszteglő, mintegy 80 millió hordónyi olaj esne ki a világpiacról, hanem azok a szállítmányok is, amelyek az újonnan érkező tankerekkel indultak volna útnak. Néhány hét elteltével a térség kitermelési kapacitásai is leállhatnak, a tárolók megtelnek, az export elakad, az újraindítás pedig egyre bonyolultabbá és költségesebbé válik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Irán nem csak a tengeri útvonalat fenyegeti. Támadás érte az Egyesült Arab Emírségek egyik tengeri olajfúrótornyát, valamint egy szaúdi olajfinomítót is. Ez már nem pusztán a szállítás, hanem a termelés biztonságát is érinti.
Békeidőben a világ kőolajforgalmának több mint egyötöde, és a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kereskedelmének csaknem ötöde halad át a Hormuzi-szoroson. Ekkora mennyiség került most veszélybe. „Alternatív, szárazföldi szállítási útvonalak léteznek ugyan, de kapacitásuk erősen korlátozott, messze nem elegendőek ahhoz, hogy pótolják egy esetleges tartós tengeri blokád kiesését” – összegezte a Századvég szakembere az Indexnek.
„A Hormuzi-szoros tartós kiesése esetén a brent 80 dolláros hordónkénti árszintje csak ízelítő, a drágulás jóval nagyobb is lehet. Pontos előrejelzést nehéz készíteni, mert a szorost teljesen még sohasem zárták le tartósan, így nincsenek olyan történelmi tapasztalataink, amelyekre alapozhatnánk. Ökölszabály szerint a globális kínálat 1 százalékos változása 10 százalékos árhatást eredményez, de ezt aligha lehet egy az egyben kivetíteni a mennyiségek rövid időn belül lezajló 20 százalékos visszaesésére. A nagy elemzőházak előrejelzései között nehéz 100 dollár/hordó alatti becslést találni, de nem ritkák a 150 dolláros értékek sem” – összegezte Hortay.
Magyarországra közvetlenül nem érkeznek olyan olajszállítmányok, amelyek a Hormuzi-szoroson haladnak át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a válság hatásai elkerülnének bennünket. A globális energiapiac ugyanis összekapcsolt rendszer, ha valahol szűkül a kínálat, az mindenhol érezteti hatását. Ahogy a mondás tartja, a víz minden hajót megemel. Ha a világpiaci árak emelkednek, az előbb-utóbb minden beszerzési forrás árát felhajtja.
Ráadásul azok az országok és vállalatok, amelyek korábban nagy mennyiségben vásároltak a Közel-Keletről, most új beszállítók után néznek. Ez azt jelenti, hogy más piacokon – például Európában – jelennek meg vevőként, így közvetlen versenyt támaszthatnak a magyar importőröknek, köztük a MOL-nak is. A nagyobb kereslet pedig óhatatlanul magasabb árakat eredményez.
Magyarország szempontjából ugyanakkor továbbra is a Barátság kőolajvezeték jelenti a legfontosabb ellátási útvonalat.
Amennyiben ez a csatorna nem működik teljes kapacitással, az komoly kockázatot jelent az ellátásbiztonságra. Az Urals típusú orosz kőolaj ráadásul jelenleg jóval kedvezőbb áron érhető el, mint a nyugati referenciafajta, a brent. Míg a brent ára meredeken emelkedik, az Urals jegyzése visszafogottabban nőtt: az árkülönbség a közelmúltban még 10–15 dollár között mozgott hordónként, mára azonban meghaladta a 20 dollárt is.
Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Indexnek külön kiemelte, hogy a nemzetközi kínálat szűkülése kőolaj esetében felfelé hajtja az árakat, a 2026 január eleji mélypontról, az amerikai WTI kőolaj 55 dolláros hordónkénti árról 70 dollár fölé emelkedett március 2-ra, az iráni konfliktus kezdetét követő hétfőre. Az európai Brent olaj esetében a január eleji 59 dolláros szintje elérte 83 dollárt is. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy a piacok már azt is elkezdik árazni, ha az ellátás kockázatossá válik, így már egy-egy konfliktus kitörése vagy esetleges kitörésének hírére is elkezdik emelni a világpiaci árakat.
Nem csak ellátás, hanem milliárdok, mi forog kockán az olajárkülönbségnél?
Ez a különbség nem csupán statisztikai adat. Több tízmillió hordó esetében már dollármilliárdos nagyságrendű eltérést jelenthet az ország számára. A Barátság vezetéken érkező orosz olaj tehát nemcsak az ellátás folyamatossága miatt kulcsfontosságú. Jelentős költségelőnyt biztosíthat egy olyan időszakban, amikor a globális piacokat háborús feszültség és extrém árkilengések jellemzik. Összességében hiába nem közvetlenül a Hormuzi-szorosból érkezik a magyar olaj, a világpiaci mozgások, a verseny erősödése és a stratégiai szállítási útvonalak bizonytalansága együtt olyan hatásláncot indítanak el, amely a hazai energiaárakban is gyorsan megmutatkozhat.
A kettő nehezen elválasztható. Az áremelkedés fizikailag indokolható, ugyanis Katar az EU negyedik legnagyobb LNG-beszállítója. Brüsszel ráadásul a jövőben elsősorban innen tervezte pótolni az orosz energiatilalom és az amerikai függetlenedés miatt kieső mennyiségeket. Hortay Olivér azt is kiemelte, hogy
Az energiaválság nem ért […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!