Malmö történelme során hatalmas kikötővárossá és ipari központtá fejlődött, már 1971-ben 225 ezer embert élt itt. A Kockums hajógyár Malmö legnagyobb munkáltatójaként a város szimbólumává vált. Az 1970-es évek közepén azonban recesszió sújtotta a régiót, amely abban csúcsosodott ki, hogy 1986-ban bezárta kapuit a hajógyár, a politikusok és a lakosság Malmö jövőjébe vetett bizalma megingott.
A nagy fordulat 1994-től jött, amikor az akkori polgármester, Ilmar Reepalu vezetésével Malmö városa a kultúra és a tudás központjaként új alapokra helyezte a gazdaságát. Az ezredfordulón elkészült a hatalmas Öresund-híd, amely összekötötte Malmöt a dán fővárossal, Koppenhágával és annak európai vasútvonalaival, amely ugyancsak löketet adott a kereskedelemnek.
Az új Malmöi Egyetem 1998-ban nyílt meg Kockums egykori kikötőjében és tömegével vonzotta be a nemzetközi diákokat. Intenzív gondolkodás kezdődött meg a régióban a fenntartható növekedésről, amely a lehető legkisebb környezeti terheléssel jár.
Malmö mára a fenntartható városfejlesztés egyik mintapéldájává vált, és Svédország harmadik legnagyobb városaként multikulturális központtá fejlődött.
A lakosságunk 40 százaléka 30 év alatti, 180 különböző országból érkeztek emberek, és 150 nyelvet beszélünk
– mondta Sofia Hedén alpolgármester, kiemelve a város sokszínűségét, amelyet Malmö egyik legnagyobb erősségének tart. A politikus nem említette, de érdemes megjegyezni, hogy a város lakosságának 20–25 százaléka az iszlámot vallja, ezért az Izrael és a Hamász közötti háború mély sebeket hagyott Malmö társadalmán. A zsidó és iszlám közösségek közötti kapcsolat megromlott, viszont rövid tartózkodásunk alatt nem tapasztaltunk incidenst.
A jövőt itt mindenki a zöld átállásban látja, egymást érik a parkok és erdők, erről árulkodik, hogy a „parkok városának” is becézik a települést, illetve újabban a „csend városának”, mert annyira elterjedtek az elektromos járművek. Azonban a város legnagyobb igyekezete ellenére is szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy víz alá kerüljön a területének egy jó része, amely sosem látott katasztrófa lenne a település életében.
Gyülekeznek az intő jelek: Malmö veszélyben
Hedén emlékeztetett arra, hogy a klímaváltozás következményei már érezhetők Malmöben. A város korábban is szembesült extrém időjárási eseményekkel, például 2022-ben a Malik vihar súlyos károkat okozott, a vasúti közlekedés leállt, és a hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak otthon.
Ez nem az első alkalom volt, és nem is az utolsó
– figyelmeztetett az alpolgármester, rámutatva, hogy az ilyen időjárási eseményekre való felkészülés kulcsfontosságú a város jövője szempontjából. Példaként említette a 2014-es özönvizet, amikor egy nap alatt 100 milliméter eső esett, súlyos áradásokat és károkat okozva.
Mindannyian itt állunk és azon tűnődünk, hogyan fog kinézni a gyermekeink jövője?
Malmö földrajzi elhelyezkedése miatt különösen ki van téve a klímaváltozás hatásainak. A város területének fele víz, és ha nem tesznek megfelelő intézkedéseket, a tengerszint emelkedése komoly veszélyt jelenthet.
80 éven belül a város egyes részei víz alá kerülhetnek, ha nem cselekszünk gyorsan
– figyelmeztetett Hedén. Egyébként ez a veszély nem csak Malmöt veszélyezteti, több tengerhez közeli területet is elnyelhet a víz ebben az évszázadban, és nem csak Svédországban, de például Hollandiában, Indiában és Kínában is.
A zöldterületek fejlesztése és a városi fák telepítése fontos eszköz lehet az alkalmazkodásban, hiszen ezek képesek elnyelni a csapadékot és csökkenteni az áradások kockázatát.
Zöld pajzsot épít a város
Hedén szerint Malmö számára a klímaváltozás nemcsak kihívást jelent, hanem lehetőséget is arra, hogy úttörő szerepet vállaljon a fenntartható városfejlesztésben. A városi zöldterületek fejlesztése kulcsfontosságú, hiszen ezek képesek enyhíteni az áradások hatásait.
A zöldterületek és a fák nem állítják meg az esőt, de képesek kezelni a vizet, amikor az elkerülhetetlenül megérkezik
– mondta Hedén. Példaként említette a városban bevezetett „3–30–300” modellt, amely a következő elveket mondja ki:
- minden lakosnak legalább három fát kell látnia az ablakából,
- a lombkorona lefedettségnek el kell érnie a 30 százalékot,
- és senki sem élhet 300 méternél távolabb egy zöldterülettől.
A városvezetés 2021 óta klímavédelmi szerződéseket kötött helyi vállalkozásokkal és iparági szereplőkkel, hogy közösen érjék el a fenntarthatósági célokat. „Nem tudjuk egyedül megvalósítani a céljainkat, szükségünk van mindenkire, aki itt él és dolgozik” – mondta az alpolgármester, és kiemelte, hogy az összefogás nélkülözhetetlen a jövő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/10/24/svedorszag-malmo-living-city-konferencia-husqvarna/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!