Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Magyar Golf Szövetség hétfői évzáró közgyűlésén már nem a jövőre vonatkozó ígéretek domináltak, hanem a fél év alatt elvégzett munka konkrét eredményei. Az új vezetés 2025. májusi megválasztása óta olyan fejlesztések és szervezeti reformok indultak be, amelyekhez hasonló léptékű átalakulást évtizedek óta nem látott a hazai golfélet. Dala Soma, a Magyar Golf Szövetség elnöke szerint már kijelölték a pályát: nem új ígéreteket kell tenni, hanem következetesen végigvinni azt, amit elkezdtek.
Az első 180 nap arról szólt, hogy stabil alapokra kerüljön a golf jövője: erősödjenek az intézményi keretek, nagyobb szakmai súlyt kapjon a sportág, valamint új lendületet vegyenek az együttműködések. Közben olyan mérföldkövek is létrejöttek, amelyek korábban nem látott ütemű fejlődést vetítenek előre. Ma már jól látszik, hogy egy energikus, előremutató korszak indult el, és erre a következő években magabiztosan lehet építeni. A közgyűlésen világossá tették: a májusi elnökségváltás nem egyszerű személycsere volt, hanem egy új szemléletű működés indulópontja. Az Index most Dala Somával, a Magyar Golf Szövetség elnökével beszélgetett a részletekről.
Elitsportból nyitott közösség: honnan indult és merre tart a magyar golf?
A szakmai helyzetkép nem volt túl derűs, amikor az új vezetés átvette a szövetséget. Egy hátrányos helyzetű sportágat kellett talpra állítani – részben történelmi, részben társadalmi okok miatt. A magyar golfosközösség létszáma évek óta zsugorodott, versenyzőkből és aktív játékosokból is egyre kevesebb volt. Ehhez társult egy többszörösen problémás, instabil pénzügyi háttér, valamint az a tény, hogy a sportág földrajzilag is széttöredezett: Kelet-Magyarországon például egyetlen pálya sincs.
Mindezt tovább nehezítette a golf társadalmi megítélése. Mivel korábban a kommunikáció nem tudott széles tömeget elérni, a sportágról egy leegyszerűsített, elitista kép rögzült a közvéleményben. A feladat tehát kettős volt: egyszerre kellett építkezni – elérést teremteni, stabilizálni a finanszírozást – és lebontani a tévhiteket
– mondta az Indexnek a Magyar Golf Szövetség elnöke.
Innen indult az új elnökség a május végi tisztújítás után. Dala Soma szerint sikerült olyan csapatot felállítani, amelynek tagjai külön-külön is aktív szereplői a magyar golfnak, együtt pedig valódi szakmai erőt képviselnek. Egyébként Dala Soma háttere magyarázza, miért indult gyors átalakulás a szövetségnél. Külföldi tapasztalattal rendelkező vezető, több iparágban épített már vállalkozásokat, és a rendszerszintű működésben hisz. Ezt a szemléletet hozza most a sportág irányításába is: átláthatóbb működést és kiszámíthatóbb struktúrát szeretne.
Első lépésként stabilizálták a szövetség pénzügyeit, amihez a magyar golf történetének első, piaci alapon érkező fő szponzora, a Master Good is hozzájárult. A példamutató magyar családi nagyvállalat nemcsak anyagi biztonságot ad, hanem hitelességet is épít a sportág köré – és hosszú távon ez legalább annyira fontos, mint az anyagi támogatás.
Ugyanakkor az a kérdés óhatatlanul felmerül: ha egyszer a golf varázsának része az a bizonyos „elitfaktor”, akkor miért kellene ezen változtatni? Hiszen sokan épp azért szeretnek pályára lépni, mert a sport eleganciát, nyugalmat, egyfajta exkluzív világot sugároz. Ha valaki beiratkozik egy klubba, pontosan ezt az élményt keresi. Akkor miért nyitná szélesebbre a kapukat a szövetség? Nem éppen az teszi különlegessé a golfot, hogy egy kicsit más, egy kicsit „elitebb”, mint a többi sport?
Dala Soma szerint a golf nem attól értékes, hogy elitista, sőt: határozottan nem ebbe az irányba kell menni. A sportág eredeti szelleme épp az ellenkezőjét mutatja. „Olyan országokban, ahol komoly hagyománya van – Angliában vagy akár a skótoknál, ahonnan az egész indult –, teljesen természetes, hogy bárki pályára léphet. Láttam olyan driving range-et, ahol a kőműves a munka után, poros nadrágban állt be ütni. És senki nem nézett rá furcsán.”
Szerinte ez a lényeg: a golf nem lehet kiváltságos kevesek sportja. Ha a szövetség valóban fejlődést akar, akkor a belépési küszöböt le kell vinni – különösen a fiatalok számára. „Minél többen próbálják ki, annál élőbb lesz a sportág” – fogalmazott. Dala szerint az, hogy a golf itthon még mindig elitsportnak tűnik, leginkább a hazai közeg sajátossága. Nyugat-Európában vagy akár Ázsiában már régen nem így van: ott a golf teljesen hétköznapi, bárki számára elérhető sportág. „Csak mi látjuk még egy kicsit különlegesnek, mert nem volt mögötte erős hagyomány és kommunikáció. Máshol ez ugyanúgy a mindennapok része, mint a futás vagy az úszás” – fogalmazta meg a különbséget.
Az új korszak: bázisépítés, stabil pénzügyek és a hazai golf újraindítása
Jelenleg nagyjából 1800 aktív golfozóval számolhatunk Magyarországon, és ha mellé tesszük a környező országok adatait, gyorsan kiderül, mennyire alacsony ez a szám. Szlovákiában, ahol négymillióval kevesebben élnek, 9 ezer golfozó van. Ausztriában 95 ezer, Csehországban több mint 50 ezer. És Szlovénia is jelentősen megelőzött minket, ahol 2 millió lakosra 7 ezer golfozó jut. „Nálunk ez nagyon csekély bázis – fogalmazta meg Dala –, de legalább már látszik az építkezés, és az irány jó.”
Az új vezetés szlogenje – „Az új korszak” – nem puszta retorika, hanem tudatos irányváltás. A Magyar Golf Szövetség az elmúlt fél évben valóban egy új működési modellre állt át: tisztább struktúrákra, átlátható folyamatokra és olyan partnerségekre épít, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Dala Soma szerint ehhez nemcsak szakmai, hanem gazdasági stabilitás is kellett. A Master Good fő szponzorként új, stabil pénzügyi hátteret biztosít a szövetség számára, míg a Hillaris stratégiai partnerként támogatja a munkát, elsősorban szakmai és megjelenési együttműködéseken keresztül.
A fő szponzori támogatás a menedzsmentszemlélet bevezetésével válik igazán hatékonnyá: pontos költségtervezés, kiszámítható működés és olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek nem kampányszerűen, hanem következetes építkezéssel formálják át a magyar golf jövőjét. Dala szerint ez az alapfeltétele annak, hogy a sportág fenntartható pályára álljon, országossá váljon, és idővel ne csak felzárkózzon, hanem akár le is hagyja a régiós szomszédait.
Nemzetközi szinten a magyar válogatott eredményei nem igazán értelmezhetők – egyszerűen nincs mögötte elég erős bázis. Az utánpótlás is szűk, és bár vannak tehetségek, jelenleg nem áll rendelkezésre az a létszám, infrastruktúra és képzési rendszer, amelyből valódi, stabil nemzeti csapatot lehetne felépíteni. A lényeg az, hogy az utánpótlás felépítése hosszú folyamat, és a szövetség ezt gyakorlatilag a nulláról vette át. „Ebben a ciklusban nem az a reális cél, hogy olimpikonokat vagy nemzetközi dobogósokat neveljünk. Egyrészt ehhez jelenleg nincs meg a merítés, másrészt teljesen eltolná a fókuszt” – mondta Dala.
Most a legfontosabb feladat az aktív golfozói bázis bővítése: a jelenlegi 1800 főt nem csupán megduplázni, hanem megsokszorozni szeretnék, 6–10 ezer közé emelve a számot.
Csak így lesz elég nagy merítés ahhoz, hogy világosan el lehessen különíteni a sportolói, a hobbijátékosi és az aktív versenyzői réteget. „Amíg nincs megfelelő bázis, addig értelemszerűen komoly válogatottat sem tudunk kiállítani” – foglalta össze az elnök. Jelenleg 13 golfpálya működik Magyarországon, és mind egyetlen térségre koncentrálódik: a Dunántúlra, illetve Budapestre és környékére. Van közöttük valóban kimagasló minőségű.
A golf keletre is megérkezik: országos terjeszkedés és új belépők bevonzása
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/11/30/golf-golf-szovetseg-dala-soma-sport-golfklub/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!