Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A OTP Bank lakossági hitelezési vezetője többek között arra mutatott rá lapunknak, hogy
- alaptalanok a kormányzatot ért támadások, a jogalkotók számos olyan jogszabályt hoztak, amivel segítették a devizahitelt felvevőket, s ahol a terheket a bankokra rakták.
- Ha néhány esetben mégis a „mindent vissza” elv érvényesülne, akkor a hitelből megfinanszírozott ingatlan azóta bekövetkezett értéknövekedésére is választ kellene adni.
- Azok számára pedig, akik külső tanácsra hosszú idő óta nem törlesztettek, egy ilyen döntés is rendkívül magas, egy összegben visszafizetendő összeget követelne meg.
Az Index számításai szerint
- a devizaalapú lakáshitel még elszálló árfolyamnál is olcsóbb finanszírozás volt, mint a piaci forinthitel – a forintosítással és elszámolással ez az előny nőtt is.
- A sokk kialakulásának oka, hogy akkoriban még nem voltak hitelfékszabályok, a bankok pedig inkább magukat fedezték, kevésbé figyeltek arra, hogy a kifeszített háztartások nem tudnak mit kezdeni az egyik pillanatról a másikra 40–50 százalékkal megugró törlesztőrészlettel.
Kis részükre vonatkozik a döntés
Nem sokkolta az OTP Bankot az Európai Unió Bírósága (EUB) április végi döntése, hiszen az ítélet a devizahiteles ügyek azon kis részére vonatkozik, ahol nem volt megfelelő az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás – mondta az Indexnek Florova Anna, az OTP Bank lakossági hitelezési vezetője. Ráadásul – tette hozzá – az EUB döntése egy olyan konkrét ügyre, egy olyan gépjárműlízing-szerződésre vonatkozik, ahol a szerződés érvénytelenségét már a Kúria is megállapította korábban.
Emlékeztetett arra, hogy a 2014-től megszületett devizahiteles törvények a devizaszerződések árfolyamrésre – a vételi és eladási árfolyam különbözetére – vonatkozó kikötésének érvénytelenségét jogszabállyal orvosolták. A szabályozás ugyanakkor a hitelfelvétel előtti árfolyamkockázati tájékoztatás kapcsán nem határozott meg egységes szabályt. annak elbírálását, hogy az ügyfél előzetes tájékoztatása megfelelő volt-e az árfolyamkockázatról, a jogalkotó minden esetben egyedi alapon, az adott ügyben eljáró bíróságokra hagyta.
Florova Anna visszautalt arra, hogy az OTP Bank épp a magasabb ügyfélkockázat miatt sokáig ellenállt a devizaalapú hitelek bevezetésének.
Ugyanakkor az ügyfelek a 2000-es évek közepén olyan szinten keresték a forinthitelhez képest olcsóbb megoldásokat, hogy a banknak lépnie kellett – ám épp a késedelem miatt az OTP kifejezetten komoly figyelmet szentelt arra, hogy az ügyfeleinek alaposan bemutassa a kockázatokat. Az árfolyamkockázati tájékoztatás náluk már a kezdetektől, azaz 2004. júliusától a devizaalapú hitelszerződések kötelező eleme volt, annak megismerését az ügyfél aláírásával hitelesítette. A jelenlegi bírói gyakorlat épp ezért mind az OTP Bank, mind az OTP Jelzálogbank előzetes tájékoztatását megfelelőnek ítéli – mondta a szakember.
A mostani döntés a hitelezési vezető szerint azokban az esetekben lehet iránymutató, ahol a bíróság kimondja azt, hogy az árfolyamkockázati tájékoztató elégtelensége miatt érvénytelen a szerződés.
Sokat segített az állam
Az OTP szakértője szerint – bár a jogalkotó nem szorul rá egy kereskedelmi bank védelmére – alaptalanok azok a vélemények, amely szerint a devizahiteles ügyfelek nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól. Florova Anna hangsúlyozta: nem értettek egyet a kormánnyal a devizahitelek utólagos kezelésével és a veszteségeknek egyoldalúan a pénzügyi szektorra való hárításával. Azt viszont utólag visszanézve el kell ismernünk – monda a hitelezési vezető –, hogy a legjobb időzítéssel, 2015 elején került sor a devizahitelek forintosítására, éppen a svájci frank árfolyamának a svájci Jegybank általi „elengedése” előtt. Enélkül 1000 milliárd forinttal magasabb lett volna a devizahitelek költsége a teljes futamidő alatt.
Florova Anna szerint a kormányzat ezzel is, és számos más esetben, az ügyfelek számára kedvező, a bankok számára hátrányos intézkedéseket vezetett be. Ezek közé tartozott:
- a kedvező (rögzített) árfolyamon végtörlesztési lehetőség;
- az árfolyamgát alkalmazása;
- a hitelszerződések kötelező forintra váltása közvetlenül a svájci frank árfolyamának jelentős emelkedése előtt, szerződésmódosítási költségek nélkül;
- az immár változó kamatozású hitelek fix kamatozású hitellel való átváltásának lehetővé tétele kedvező folyamat, kamat és költségek mellett;
- az MNB középárfolyamhoz képest magasabb árfolyamkülönbözetet az ügyfelek visszakapták a bankoktól a devizahiteles törvény alapján;
- a Kúria által tisztességtelennek minősített oklista miatt történő egyoldalú szerződésmódosításokból eredő többletfizetési kötelezettséget visszakapták a bankoktól;
- a Kúria által semmisnek mondott szerződéses rendelkezéseket fairnek minősített jogszabályi rendelkezésekkel pótolták kormányzati szinten. Ez azt jelenti, hogy a különféle bíróságok és a Kúria a banki mintaszerződések gyakorlatilag minden részét megvizsgálták, és csak két pontban találták azt jogszabályba ütközőnek, ezeket a pontokat azonban korrigálta a jogalkotás.
Mindent vissza? Az ingatlant is?
Florova Anna szerint az ügyfelek éltek is ezekkel a lehetőségekkel, azóta is prudens módon törlesztik vagy már teljesen ki is fizették a hiteleiket. A lakáshitelekkel az ügyfelek meg tudták valósítani a lakáscéljaikat, azóta sok minden történt a mikro- és makrogazdaságban, a hitellel megvásárolt lakások értéke is jelentősen emelkedett.
A szakember a NAV adatszűrt ingatlanforgalmi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!