A digitalizáció előnyei mellett veszélyeket is rejt magában – ezt mutatja a kibercsalások darabszámának és összértékének ebben az évtizedben megtapasztalt gyors emelkedése – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Szavai szerint 2024-ben több, mint 226 ezer bankkártyás és átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben – ebből 31 milliárd a lakossági ügyfeleket érintő kár volt. A negyedéves MNB adatok a lakosság esetében ugyanakkor legalább már azt jelzik vissza, hogy a korábbi növekvő trend megtört, a visszaélések száma és értéke magas értéken stagnál – de abban a jegybank alelnökének igaza van, hogy a cél itt az lenne, ha az érték újra a nullához közelítene.

Európa középmezőnyében
A kibercsalások szerte a világban emelkednek, ám Magyarországon erőteljesebb a gyorsulás – ennek köszönhetően például a bankkártyás csalások esetében kénytelenek voltunk hosszú ideig őrzött dobogós helyezésünket elengedni a legkevesebb csalásokkal bíró országok versenyében, s a mai teljes bankkártyás forgalom vetített 0,03–0,04 százalékos érték – azaz, hogy
A pénzügyi kibercsalások jellege az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban a fizikai bankkártyák ellopása és lemásolása volt jellemző, ma már sokkal inkább az adathalászat, a pszichológiai manipuláció, hamis befektetési ajánlatok és webshop-másolatok dominálnak. Az öt leggyakoribb visszaélési forma közé tartozik a hamis befektetés, hamis banki vagy webáruházi oldalak, a csomagküldős-csalások, az „unokázós” módszer és a romantikus csalások.
Túl magas az ügyfelekre terhelt kár
Ami miatt lépni kell Virág Barnabás szerint az az, hogy a visszaélések következményeit illetően egyértelmű tendencia figyelhető meg: egyre nagyobb arányban terhelik a károkat az ügyfelekre. Míg korábban a bankok viselték a kár nagy részét, addig ma az átutalásos csalások esetében az ügyfelek több mint 98 százalékában, kártyás csalásoknál pedig 72 százalékban viselik a veszteségeket. Ennek oka – ismerte el az MNB alelnöke is – leggyakrabban az ügyfél súlyos gondatlansága, de egyre több esetben vetődik fel az is, hogy a banki rendszerek nem reagálnak kellő gyorsasággal vagy érzékenységgel.
Az MNB a visszaélések számának növekedése és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom csökkenése miatt átfogó intézkedéscsomagot hirdetett meg „öt csapás” néven, melyek 2025. július 1-től indulnak.
Központi rendszer figyeli a visszaéléseket
Ennek kulcseleme egy Központi Visszaélés-szűrő Rendszer (KVR) létrehozása, amely a Giro Zrt. üzemeltetésében valós idejű adatfeldolgozással segíti a gyanús tranzakciók kiszűrését. A rendszer fél másodpercen belül képes visszajelzést adni a banknak, így a pénzmozgások megállíthatók lesznek még a végrehajtás előtt. A rendszer hatékonyságának alapfeltétele a megfelelő mennyiségű adat. Ezért az MNB célja, hogy a bankok mihamarabb csatlakozzanak a rendszerhez, és saját valós idejű szűrőrendszereiket is fejlesszék. Az MNB szankcionálni fogja azokat, akik a hátralévő egy hónap alatt sem készülnek el – hallani lemaradókról, annak ellenére, hogy a projekt legalább másfél éve fut. Ugyanakkor az Index kérdésére Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy adatvédelmi szabályok miatt nem lehetett „ős-adatfeltöltést” végezni, így a rendszer tanulása és a finomhangolása fokozatosan történik.
Ma az azonnali fizetési rendszer (AFR) idején, amikor az utalások 5 másodperc alatt érnek a címzetthez, külön kihívás, hogy a csalók által használt úgynevezett gyűjtőszámlákat gyorsan meg kell találni.
A gond az, hogy ezek a számlák gyakran strómanok nevére nyitott, látszólag szabályos bankszámlák, ahonnan a pénzt gyorsan továbbítják külföldre vagy készpénzben veszik fel. A jelenlegi banki rendszerek nem látják az összes utalást, de a KVR Bartha Lajos tájékoztatása szerint képes lesz hálózati mintázatok alapján ezeket a számlákat is gyorsan azonosítani – észlelni tudja, ha szűk intervallumon belül több banktól is számos, esetleg nagyértékű utalás érkezik az adott számlára. Erről értesíteni tudja a küldő, de a fogadó bankot is. A KVR össze lesz kötve a bűnüldöző szervekkel is, így a csalásgyanús esetek a korábbiaknál jóval gyorsabban jutnak majd a rendőrség tudomására, hozzásegítve őket a hatékonyabb fellépéshez.
Az MNB elvárja a bankoktól, hogy a korábbi és a jövőbeli, a területet érintő ajánlásokat a bankok maradéktalanul végrehajtsák – ezt ellenőrizni fogják, a nem teljesítők szankciókra (bírságokra) számíthatnak.
Változik a kárviselési felelősség – jön a first loss
A KVR és a biztonság alapja – az egyébként a korábbi ajánlásban megfogalmazott – valós idejű visszaélés-szűrő rendszerek működtetése. Ez a KVR-hez is elengedhetetlen lesz: hiába jelez vissza a Giro, jelezve az adott tranzakció veszélyességét, ha a banki rendszerek nem lesznek képesek megállítani az azonnali fizetési rendszeren keresztül 5 másodperc alatt átfutó utalásokat a visszajelzés alapján.
Virág Barnabás szerint a negyedik csapás egy jogszabály-módosítás lesz, amelynek alapján az a bank, amelyik nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést az adott tranzakció esetében, kénytelen lesz a teljes kárt viselni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!