Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szombat hajnalban új, drámai fordulatot vett a Közel-Kelet geopolitikai helyzete. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai műveletet hajtott végre Irán ellen, ami rövid idő alatt súlyos regionális konfliktussá szélesedett. A feszültség azóta pedig tovább éleződött. A katonai fejleményekkel párhuzamosan a konfliktus azonnal begyűrűzött a világgazdaságba is. A pénzügyi piacok gyorsan reagáltak, a befektetői bizonytalanság erősödött, az energiaárak pedig meredeken emelkedni kezdtek.
A globális feszültségek hullámai pillanatok alatt elérték Európát és természetesen Magyarországot is. Az olaj- és a gázpiacon különösen látványos volt a reakció. A Brent típusú kőolaj ára hordónként 83 dollár fölé emelkedett, ami éles fordulatot jelent az elmúlt hetek viszonylag nyugodt piaci környezetéhez képest. A devizapiacokon is érezhető volt a kockázatkerülés erősödése, a forint gyengülésnek indult. Ezért az MBH Bank elemzői a háttérbeszélgetés elején kiemelték, hogy az iráni helyzet jelenleg az egyik legfontosabb tényező.
A geopolitikai bizonytalanság rendkívül nagy, ezért a gazdasági előrejelzések értékelése is óvatosságot igényel.
Ennek ellenére a magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban óvatos optimizmus is megjelent a háttérbeszélgetésen. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint több olyan tényező is van, amely 2026-ban már érdemben javíthatja a gazdaság növekedési kilátásait. A szakértő rámutatott, a tavalyi évben a gazdasági növekedés főpillérét továbbra is a szolgáltatási szektor adta.
Fordulat jöhet a növekedésben? A fogyasztás és az építőipar húzhatja a gazdaságot
Ezt elsősorban az élénkülő lakossági fogyasztás és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom támogatta. Ezzel szemben az ipar továbbra is visszafogta a teljesítményt, mivel a külső kereslet – különösen az európai ipari konjunktúra gyengesége miatt – tartósan gyenge maradt. Mindezek eredőjeként 2025 egészére mindössze mintegy 0,4 százalékos GDP-növekedés rajzolódik ki. Az idei év azonban már fordulatot hozhat. Az MBH alappályája szerint idén 2,3 százalékos növekedés vár Magyarországon, amit 2027-ben akár 3 százalék feletti bővülés is követhet.
A kilátásokat ugyanakkor, ahogy arra már rámutattunk, jelentős bizonytalanság övezi: ha a közel-keleti konfliktus tartósan magasabb energiaárakat eredményez, illetve erősíti a befektetők kockázatkerülő magatartását, akkor a növekedési pálya ennél visszafogottabb lehet. A szakértők szerint a háztartások idén jelentős állami és egyéb jövedelmi transzferekhez jutnak, ami érdemben növelheti a lakossági költéseket. De ebben a folyamatban is kockázatot jelent a közel-keleti konfliktus eszkalációja, hiszen a magasabb energiaárak és a romló globális hangulat visszafoghatja a fogyasztást.
A növekedés másik fontos motorja az építőipar lehet.
Ebben kiemelt szerepet kaphat az Otthon Start Program, amely jelentős keresletet generálhat a lakásépítések és a kapcsolódó beruházások területén. A program az ágazat számára komoly húzóerőt jelenthet, ami a növekedés egészére is pozitív hatással lehet. A magyar gazdaság kilátásai szempontjából ugyanakkor a nemzetközi környezet, különösen Németország teljesítménye is kulcsfontosságú.
Az elemzők szerint a friss megrendelési adatok arra utalnak, hogy a német gazdaság lassan kilábalhat a stagnálásközeli, recessziós állapotból. A rendelésállományok növekedése már most érzékelhető, és ha ez a tendencia tartós marad, az a következő időszakban fokozatosan erősítheti Németország gazdasági teljesítményét. Mindez a magyar export és az ipari termelés szempontjából is kedvező fordulatot hozhat.
Begyűrűzhet a magyar munkaerőpiacra az iráni háború?
Ugyanakkor 2025 utolsó hónapjaiban látványos változás következett be a magyar munkaerőpiacon, a foglalkoztatottak száma gyors ütemben csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta nem emelkedett jelentősen. A háttérben elsősorban az áll, hogy egyre többen kerültek az inaktív kategóriába – vagyis olyanok, akik sem nem dolgoznak, sem nem keresnek aktívan munkát.
A decemberben mért 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta gyakorlatilag stagnálást jelzett az előző időszakhoz képest, januárban azonban már enyhe emelkedés volt megfigyelhető. Az MBH Bank elemzői szerint a magyar munkaerőpiac jellemzően követi a gazdasági konjunktúra alakulását, azonban némi késéssel reagál a gazdasági ciklusokra. Éppen ezért a munkaerőpiaci mutatók érdemi javulása várhatóan csak később, akár 2027 környékén válhat érzékelhetővé.
A kilátásokat ugyanakkor több külső tényező is befolyásolhatja. A vállalatok működési költségei például emelkedhetnek a magasabb energiaárak miatt, miközben a geopolitikai feszültségek – különösen a közel-keleti konfliktus – a szállítási útvonalak meghosszabbodásához és a logisztikai költségek növekedéséhez is vezethetnek. Ha ezek a terhek tartósan fennmaradnak, a cégek költségcsökkentési lépésekre kényszerülhetnek, ami szélsőséges esetben akár létszámleépítésekhez is vezethet. Az elemzők ugyanakkor hangsúlyozták, a közel-keleti válság alakulása egyelőre rendkívül bizonytalan. A helyzet változhat, így a gazdasági és munkaerőpiaci hatások mértéke is nagyban attól függ, mennyire eszkalálódik a konfliktus a következő időszakban.
Idén még nem várunk érdemi csökkenést a munkanélküliségi rátában, 2026 során átlagosan 4,4 százalékos szinttel számolunk. A munkaerőpiac jellemzően késleltetve reagál a gazdasági folyamatokra, így a növekedés gyorsulása a második fél évtől hozhat javulást ezen a piacon is
– tette hozzá Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője. Tehát a közel-keleti konfliktus hatása a munkaerőpiacon várhatóan csak később jelentkezhet. Az elemzők úgy látják, a világgazdaság érdeke az energiaellátás zavartalansága, ezért még azelőtt megszülethet valamilyen megállapodás, hogy a konfliktus érdemben rontaná a hazai munkaerőpiaci helyzetet.
A háttérbeszélgetésen arról is szó esett, hogy Magyarországon az elmúlt hónapokban kifejezetten kedvezően alakultak az inflációs folyamatok. Az év eleji adatok azt mutatják, az árnyomás több területen – különösen az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében – mérséklődni kezdett, ami régóta várt fordulatot jelent a gazdaságban. Az MBH Bank elemzői ezért alapvetően optimisták az infláció alakulását illetően, ugyanakkor hangsúlyozzák: a jelenlegi kedvező trendet a globális bizonytalanságok könnyen felülírhatják.
Kedvező inflációs kilátások, de nőnek a kockázatok
Az elemzők várakozása szerint idén 2,9 százalékos infláció lehet Magyarországon. Az év második felében azonban több kockázati tényező is megjelenhet. Ilyen például az árstopok kivezetésének hatása, valamint a költségvetési intézkedések esetleges inflációs következményei. A régiós összehasonlítás ugyanakkor kedvező képet mutat, hogy a magyar inflációs adatok egyáltalán nem számítanak rossznak a közép-kelet-európai mezőnyben, így elvileg még lenne mozgástér a kamatcsökkentésekre.
A pénzpiac azonban az utóbbi időszakban jelentősen átárazta a várakozásait. A közel-keleti feszültségek és az ebből fakadó bizonytalanság miatt a korábban várt kamatvágások egy része kikerült a piaci forgatókönyvekből. Bár korábban már márciusra is kamatcsökkentést valószínűsítettek, ma már nem biztos, hogy erre sor kerülhet. A szakértők szerint a kérdés nem az, hogy van-e tér a kamatcsökkentésre, hanem az, hogy milyen ütemben valósulhat meg. A piac továbbra is számol lazítással, de jóval kisebb mértékben, mint korábban.
Az inflációs kilátások javulása már 2025 végén is érzékelhető volt, a januári adat pedig azt jelezte, hogy az infláció a következő hónapokban akár tartósan a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat. Az élelmiszerárak alakulását az árrésstop május végéig történő meghosszabbítása is fékezi, és az elemzők szerint a későbbi kivezetés hatása is mérsékelt lehet, részben az árfigyelő rendszernek, részben a javuló beszerzési feltételeknek köszönhetően.
Az árnyomás mérsékeltebb, mint amire korábban számítottunk, ezért a 2026-os inflációs előrejelzésünket 3,5 százalékról 2,9 százalékra csökkentettük. A béremelések és a lakossági transzferek ellenére is visszafogott maradt a vállalatok árazási magatartása, ami biztató jel
– mondta Balog-Béki Márta.
A kedvező inflációs pályát azonban a közel-keleti konfliktus is befolyásolhatja. Az olajár emelkedése és a forint esetleges gyengülése az üzemanyagárakon keresztül ronthatja az inflációs képet. Bár a hazai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!