Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sokan emlékezhetünk, illetve a bőrünkön érezhettük – leginkább 2022-ben és 2023-ban – az Európa-rekorder magyar inflációt. Azóta változott a helyzet, az idei első négy hónapban rendre a jegybanki toleranciasávon (2–4 százalék) belül alakult az éves bázison mért fogyasztóiár-index:
- januárban 2,1,
- februárban 1,4,
- márciusban 1,8,,
- áprilisban pedig 2,1 százalék volt az infláció.
Ugyanakkor, ahogy arra elemzők az áprilisi inflációs adatokra reagálva rámutattak: kedvező adat érkezett, ám továbbra sem dőlhetünk hátra, a Hormuzi-szoros elzárásának másodkörös hatásai ugyanis még csak most éreztetik majd hatásukat. Ennek fényében az év hátralévő részében gyorsuló inflációt várnak, és akár 5 százalékot meghaladó is lehet az éves átlagos fogyasztóiár-index, de a 4 százalékot szinte biztosan átlépi.
Mi a helyzet Európában?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban felgyorsult az infláció márciusban az energiaárak jelentős növekedése miatt – áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján. A fogyasztóiár-index 4 százalékra gyorsult márciusban a februári 3,4 százalékról.
A 38 tagállam közül 37 adatot szolgáltató ország közül 33-ban meredek áremelkedést figyeltek meg márciusban. Két országban az infláció nagyjából a februári szinten maradt, míg Szlovéniában és Törökországban az áremelkedés lassult.
Az OECD-országokban az energiaárak 8,1 százalékkal nőttek éves szinten márciusban a februári 0,5 százalékos csökkenést követően. Az élelmiszerek drágulása 3,6 százalékra lassult a februári 4 százalék után. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli úgynevezett maginfláció 3,7 százalékra emelkedett márciusban az előző havi 3,6 százalékról.
A G20-országokban az infláció márciusban 4 százalékra gyorsult a februári 3,7 százalékról, a G7-országokban pedig 2,1 százalékról 2,8 százalékra.
Jól látható tehát, hogy a magyar infláció jelenleg az OECD-országok átlaga alatt van, a jövő azonban – ahogy arra rámutattunk – kérdéses. Ez pedig azért is fontos – ahogy azt az élelmiszerárak emelkedését vizsgáló elemzéseinkben bemutattuk –, mert az utóbbi években brutális áremelkedés ment végbe, ami ragadósnak bizonyult.
Egyelőre kordában az infláció, de gyűlnek a kockázatok
Az Oeconomus elemzése szerint az áprilisi inflációs adat nem okozott meglepetést a piacon: a fogyasztói árak éves alapon 2,1 százalékkal emelkedtek, vagyis az infláció továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos toleranciasávjának alsó részében mozog. A mutató ugyan gyorsult a márciusi 1,8 százalékhoz képest, ám a nemzetközi környezet alapján ez inkább fordulópontként, semmint kiugró inflációs hullámként értelmezhető.
Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi kedvező bázishatások fokozatosan kifutnak, miközben a közel-keleti konfliktus egyre több csatornán keresztül gyűrűzik be az európai gazdaságokba. A magyar inflációs pályát ugyanakkor továbbra is tompítják a hazai védőintézkedések, például a védett üzemanyagárak vagy a rezsivédelem. Az Oeconomus szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy a világpiaci ársokkok mennyire bizonyulnak tartósnak.
Jelenlegi forgatókönyveik alapján az infláció tavasztól fokozatosan gyorsulhat, év végére akár a 4–5 százalékos tartomány közelébe is emelkedhet.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!