Horváth Péter János felidézte, hogy a válság előtti időszak alapvetően a fenntarthatóságról szólt, az európai energiapolitika egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűzött ki, és az egész energiarendszert a dekarbonizációnak rendelte alá.
Magyarország az uniós célokhoz igazodva fogalmazta meg saját dekarbonizációs programját, amely szerint 2030-ig a megújulók terén 21 százalékos részarányt kell elérni a bruttó végső energiafelhasználásban, a végső energiafelhasználás pedig nem haladhatja meg a 785 petajoule-t (PJ). Magyarország azt is vállalta, hogy 2030-ig az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes lesz, a napelemeknél pedig a ciklus végére 6500 megawatt (MW) beépített teljesítmény elérése a cél – közölte a MEKH elnöke.
A 2020-as megújulóenergia-célokat teljesítette az ország, közel 14 százalékos részarányt ért el a kitűzött 13 százalékkal szemben, és folyamatosan nő a megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia- és a közlekedési szektorban is. A 2021-ben termelt villamosenergia 63,5 százaléka karbonsemleges forrásból származott, ezen belül 44,3 százalék nukleáris, 19,3 százalék megújuló energiahordozókból. A 2030-ra kitűzött 6500 MW-os napelemes kapacitás pedig már 2024-ben teljesülhet.
A háború áthelyezte a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/06/15/energiavalsag-megoldas-gazdasag-dekarbonizacio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!