Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A héten eldőlt, hogy Magyarországon már négy különböző vakcinával is olthatnak majd a koronavírus ellen. Az Index számolt be róla először, hogy az OGYÉI lezárta a koronavírus elleni orosz Szputnyik vakcina több ezer oldalas törzskönyvi dokumentációjának ellenőrzését, és jóváhagyta a vakcina engedélyezését; ezzel egy időben pedig szintén megkapta az engedélyt az AstraZeneca vakcinája is. Korábban már az Európai Unió hatóságai engedélyezték a Pfizer/BioNTech, valamint a Moderna oltóanyagait is, így hazánkban a következő hónapokban már négy különböző vakcinát is használhatnak majd az oltóközpontokban.
Kik fizették ezeket a fejlesztéseket?
A Covid ellen, pontosabban a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány ellen tavaly ilyenkor még messze nem volt védőoltás, de már az első nagyobb, tavaly tavaszi első hullám idején lehetett látni, hogy a koronavírus-járvány okozta válság egészen addig velünk marad, amíg nem lesz nagy tömegekben hozzáférhető védőoltás.
Laikusan azt gondolhatnánk, hogy a kormányok összefogtak, és óriási összegeket fektettek a különböző kutatásokba, fejlesztésekbe. Nos,
a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján kijelenthető, hogy a világ nem mozgatott meg minden pénzt
annak érdekében, hogy a tudósok kifejlesszék a vakcinát.
A BBC december közepén a tudományos adatokkal foglalkozó elemzőcég, az Airfinity adataira hivatkozva azt írta, hogy az államok, kormányok összesen mintegy 6,5 milliárd fonttal (közel 2600 milliárd forint) támogatták a vakcinafejlesztéseket. Az Index is megkereste a londoni székhelyű céget, hogy január közepére miként alakultak ezek a támogatási összegek.
Az Airfinity csak nyilvánosan megjelent adatokkal dolgozik – így például egy titkosított szerződés számai nem szerepelnek az adatbázisaikban, valamint azok a támogatások sem, amelyeket valamilyen oknál fogva nem hoztak nyilvánosságra –, továbbá jelezték azt is, hogy a decemberi BBC-cikk óta módosítottak a metodikán: már csak azok az összegek szerepelnek az adatbázisaikban, amelyeket csak és kizárólag a vakcinák fejlesztésére szántak, nem kértek értük cserébe például egy adag vakcinaszállítmányt. (Ugyanis a korábbi adataikban még szerepeltek azok az összegek is, ahol egy adott állam például úgy adott támogatást a fejlesztőcégnek, hogy az cserébe kért bizonyos mennyiségű vakcinát.)
Az Európai Bizottság december végéig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (300 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalattal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket. Azóta az EU a Valneva vállalattal is tárgyalt új oltóanyag beszerzése érdekében: az uniós országok együttesen 30 millió adag vakcinát vásárolnának, további akár 30 millió dózis beszerzésének lehetőségével. Ugyanakkor szerződés még nincs.
18,5 milliárdos kalap
Az Airfinity által küldött adatok alapján megnéztük, hogy a fenti vakcinák fejlesztésére mekkora összegeket fordítottak. A fentieken túl szintén szerepel az infografikánkon a Sinovac, valamint a Sanofi és a Translate Bio közös vakcinája is, melyek fejlesztését szintén jelentősebb összegekkel támogatták.
Azok közül a vakcinák közül, melyekre már szerződést kötött az EU,
az AstraZeneca vakcinája kapta összességében a legnagyobb támogatást,
összesen több mint 6 milliárd fontot – igaz, ebből 4,5 milliárdot maga a gyártó cég finanszírozott. A legnagyobb állami támogatást a Moderna vakcinájának fejlesztésére dobták össze, nem kevesebb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/01/22/vakcinafejlesztesek_finanszirozas_koronavirus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
