Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ma Magyarországnak a vidék az ország lelkét, az éltető erőt jelenti, amely nemcsak mozgatórugója, hanem lelkiismerete is – kezdte beszédét a Századvég Vidék Konferenciáján Nagy István agrárminiszter, aki a Márton-napi libaünneppel kapcsolatban mutatta be, mennyire szerteágazó is a gazdálkodás kérdésköre hazánkban.
A vidék és a mezőgazdaság helyzetéről gondolkodni mindig időszerű, hiszen ezek nem csupán keretezik, de meg is határozzák a nemzetgazdaság eredményességét. A feladat az, hogy a jövőbe vetett hitünkkel képesek legyünk ráébreszteni akár az európai döntéshozókat is arra, hogy az agrárium jelentős befolyással van kontinensünk észszerű környezeti fenntarthatóságára és lakóinak életminőségére egyaránt. Vidéken élni ugyanis minőséget jelent, nemcsak a táj szépsége, a tiszta levegő miatt, hanem a biztonság miatt is, mert a biztonságot a föld jelenti.
Stratégiai gondolkodás kell
Nagy István szerint igaz az az állítás, hogy a kultúra azzal kezdődött, hogy az ember elkezdte megművelni a földet, és addig tart, amíg az ember megműveli. Persze ma már a legmodernebb technológiát használjuk, ezért az alaptevékenységekben kevesebben dolgoznak, de az agráriumot körülvevő ágazatokban sokkal többen.
A miniszter szavai szerint
bár a mezőgazdaság meglehetősen hektikus arcát mutatja – gondoljunk csak a jelenleg legkiszámíthatatlanabb tényezőre, a klimatikus viszonyok alakulására –, ám aki a mezőgazdaságban tartós eredményt akar elérni, annak rendelkeznie kell hosszú távú stratégiával.
Néhány éve – idézte fel – nem igazán beszéltünk alkalmazkodási stratégiákról a termelésben, keveset hallottunk a generációváltás vagy a környezeti fenntarthatóság és a termelékenység közötti egyensúly megtalálásának fontosságáról, mára ezek a kérdések megkerülhetetlenek.
A vidéki Magyarország számos kiaknázható lehetőséget rejt, többek között a korszerű élelmiszer-gazdaság, a biomassza-alapú iparágak, a környezet- és tájgazdálkodás megvalósítására alkalmas természeti és emberi erőforrásai, tapasztalatai és tudástőkéje révén. A cél ennek a folyamatnak a segítése.
Nagy István összegzése szerint
- vidékfejlesztési program keretein belül a támogatások kedvezményezettjeinek közel 72 százaléka vidéki településeken hasznosította az elnyert forrást, a községekben hasznosult ezeknek a kifizetéseknek csaknem 63 százaléka.
- A tavaly indult új KAP támogatási ciklusban az uniós forrásokhoz az Európai Unióban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium, melyből az agrár- és vidékfejlesztési programok 2895 milliárd forintot tesznek ki.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!