2025. július 20., vasárnapMa Illés napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 342,00 Ft | CHF: 427,00 Ft
2025.07.20. Illés Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 342,00 Ft | CHF: 427,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Átverte a világot Donald Trump, most már senki sem tudja, mi lesz holnap

Átverte a világot Donald Trump, most már senki sem tudja, mi lesz holnap

Miközben az Európai Unió a május 6-án bejelentett új irányba fordítja energiapolitikáját, hogy megszabaduljon az orosz függés béklyóitól, az energetikai szektor már maga mögött hagyott egy zaklatott, kiszámíthatatlan időszakot. Mára a bizonytalanság vált állandóvá, és a változás lett az egyetlen biztos pont. Az európai energetika felett egyszerre lebeg a teljes függetlenedés következménye az orosz nyersanyagoktól és egy 500 százalékos, trumpi vám rémképe – mintha a világ két vihara egyszerre csapna le a kontinensre. Így érdemes a legfrissebb fejlemények hatásait szétszálazni.

Öröm és boldogság a benzinkutakon

Kezdjük azzal, ami az emberek mindennapjaiba metsz bele a legélesebben – ami nem csak hír, hanem valóság, és nap mint nap érezhető. Magyarországon az üzemanyagárak április hónapban folyamatosan csökkentek, és mind a dízel, mind a benzin termék esetében átlagosan 600 forint alá estek literenként az árak. Hétfőn még a következő átlagárakkal találkozhatunk a kutakon: a 95-ös benzinért és a gázolajért is 584 forintot kellett literenként fizetni.

A havi csökkenés mértéke mintegy 20 forintot ért el úgy a benzinnél, mint a gázolajnál.

Mindenekelőtt fontos tisztázni, a kőolaj ára folyamatosan csökkent, áprilisban a hó eleji 77-ről a hónap végére 63 dolláros hordónkénti árra esett. „A Trump által bejelentett vámok hatására vámháború indult a világ két legnagyobb gazdaságával és olajfelhasználásával rendelkező Amerika és Kína között. A vámok bizonytalanságokat okoznak a piacon, hiába lettek elhalasztva, a várható gazdasági visszaesések hatással vannak az olaj keresletére, amely az árakban is megjelent” – mondta az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára egy háttérbeszélgetésen.

Első körben a vámokkal Donald Trumpnak az volt a célja, hogy csökkentse a kereskedelmi és kormányzati hiányt, újraélessze a feldolgozóipart és újrarajzolja a globális kereskedelem határait. De hétfőn kiderült, az amerikai és a kínai kormány inkább úgy döntött, hogy elkezdi felszámolni a vámháborút a két ország közt. Így a Genfben zajló tárgyalások eredményt hoztak, ideiglenes megállapodásra jutottak a felek. Mindkét ország 115 százalékkal csökkenti az egymásra kivetett tarifák mértékét, így a kereskedelmi háború negyven nap alatt lezárult.

Olajfinomító 2025. május 7-én

Olajfinomító 2025. május 7-én

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Trump maga a bizonytalanság

A vámháború kimenetele továbbra is bizonytalan. Az elkövetkezendő időszakban folytatódnak a tárgyalások, hogy milyen megállapodásokat hajlandóak aláírni a főbb amerikai kereskedelmi partnerek, elsősorban az EU, Mexikó, Kína és Kanada a kereskedelmi háború elkerülése érdekében, azt nem lehet tudni. Ezektől függően azonban a globális gazdasági növekedés és az olaj iránti kereslet is változhat, a jövőbeni bizonytalanság – a Trump-hatás miatt – továbbra is fennáll. Hasonló megállapításra jutott Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatója is:

Egy geopolitikai feszültségekkel és gazdasági átalakulással terhelt bizonytalan időszakban sikerült stabil teljesítményt elérni. Jó hír, hogy pozitív eredményünk elsősorban javuló belső teljesítményünknek köszönhető szinte valamennyi üzletágunk esetében. Mindez jó alapot adhat a jövőbeli nehézségek leküzdésére, mert a továbbiakban is hasonló, zavaros és bizonytalan időkre számítok.

Grád Ottó a háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy az IMF a világ gazdasági növekedését az áprilisi World Economic Outlook kiadványában 0,5 százalékkal csökkentette a januári előrejelzéséhez képest. Az Amerikai GDP várakozásait 0,9 százalékkal, míg Kína esetében 0,6 százalék ponttal csökkentette 2025-re.

Ezért az olaj iránti várható keresletet és a forward árakat az elemzők elkezdték lefelé módosítani.

Az idei évi keresletnövekedési várakozásokat 150-600 ezer hordóval csökkentették, míg az árakat a korábbi 70-75 dollár/hordó tartományból inkább a 60-65 dolláros tartományba pozicionálták. Az árak csökkenését segítette kínálati többletes piaci várakozás, mivel az OPEC+ május 1-jétől 411 000 hordós kitermelésnövelést jelentett be, amely sokkolta a piacot és lefelé nyomta az árakat.

De térjünk rá a többi hatásra, amelyek tételesen alakítják, vagy ha úgy tetszik, rángatják az üzemanyagpiaci helyzetet:

  • Az orosz–amerikai, illetve ukrán–amerikai tűzszüneti tárgyalások nem hoztak még eredményt áprilisban. Az ígéretek ellenére eddig nem született átütő eredmény, emiatt az orosz kőolajra további szankció kivetése várható, fokozva a piaci bizonytalanságot.
  • Az iráni urándúsítással kapcsolatos tárgyalások kudarca után szigorúbb amerikai intézkedések várhatóak, az iráni válasz okozhat kockázatokat a térségben.
  • A közel-keleti helyzet továbbra is feszült, ami bizonytalanságot jelent a piacon. 
  • A forint árfolyama az amerikai dollárral szemben 372–355 tartományban mozgott. A folyamatosan erősödő forint jelentősen hozzájárult az üzemanyagárak csökkenéséhez.

A beruházásokat kik fizetik meg?

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint: „A magyarországi üzemanyagárak csökkennek és tartósan a régiós átlag alatt maradnak – a benzin és a gázolaj ára áprilisban is kedvezőbb volt a szomszédos országokéhoz képest –, de a globális és regionális folyamatok bizonytalan jövőt vetítenek előre, Trump intézkedései és az OPEC+ döntései bármikor felkavarhatják a piacot és visszafordulhatnak az árak.” De térjünk át az európai uniós tervekre!

Ha a brüsszeli új szankciós javaslatra tekintünk, akkor az látható, hogy a kőolaj esetében merőben más a történet, mint a földgáznál: az Európai Unió gyakorlatilag leállította az orosz importot – kivéve néhány keleti tagállamot. Csehország még tartja a kapcsolatot, de csak 2025 júniusáig. Végső soron a régióban már szinte egyedül a Mol Csoport maradt, mint az orosz kőolaj egyetlen jelentősebb vezetékes kapuja.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője egy elemzésében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban Magyarország és Szlovákia van leginkább kitéve az orosz energiaimportnak, a leválás végrehajtása viszont különböző mennyiségű időt venne igénybe. A kőolaj szállításában egy másik lehetőség is felmerül: az Adriai-tenger partján fekvő horvát Omisalj kikötője, amelyen keresztül kőolaj áramolhatna Magyarország és Szlovákia felé. Azonban ehhez jelentős bővítések szükségesek, és a Molnak további tőkét kellene belefektetnie.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/05/13/nyersanyagpiac-nyersanyagellatas-koolaj-foldgaz-benzin-dizel-energetika-energiaellatas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Valami elindult, tömegesen hagyják el Európát a milliomosok

A brit–svájci Henley & Partners vagyonkezelési tanácsadó cég becslése szerint az idei évben várhatóan rekordszámú, …