Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A forint árfolyama 400 fölé gyengült az euróval szemben október 2-án délután 3 óra után. Utoljára 2022 végén járt ilyen mélységekben az árfolyam. A 400-as szint ráadásul lélektani határnak tekinthető. A szinttörés után közvetlenül az árfolyam 400 körül ingadozott. Eközben a forint a dollárral szemben is gyengült, elérte a 362-t.
A forint árfolyama egész nap gyengült, a legközvetlenebb ok az Irán által Izrael ellen ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadás, illetve az arra kilátásba helyezett izraeli és amerikai ellencsapás. A dollár erősödik, hiszen egy ilyen helyzetben sok befektető viszi szívesebben a pénzét a legbiztonságosabb devizába. Ez a folyamat már kedden napközben is tartott, hiszen akkor már elkezdték beárazni azt, hogy lehet valamilyen konfliktus Irán és Izrael között.
Előre jött a várt gyengülés
A feltörekvő piacoknak összességében nem tett jót Irán Izrael elleni rakétatámadása, és különösen az, hogy Washington emiatt megfenyegette Iránt. A konfliktus szélesedésének hatására az egész piac elmozdult, a dollár erősödött, a kötvényhozamok estek, az arany árfolyama is erősödött – kommentálta az eseményeket a HVG-nek Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ilyen helyzetben erősödik a befektetők kockázatkerülése, átpozicionálják a portfólióikat biztonságosabbnak tűnő eszközökbe, ennek egyik vesztese a forint.
Eddig is várható volt, hogy jön majd valamilyen sokk, ami – alighanem fölfelé – kimozdítja a forint árfolyamát a 393-398 közötti sávból, ahol régóta ingadozott. A közgazdász korábban arra számított, ilyesmi először a novemberi amerikai elnökválasztás körül érkezhet, de a mostani iráni támadás és az arra adott reakciók lettek ilyenek.
Az élet 400 fölött
400 fölött következhet az ott található szintek tesztelgetése. Az első ilyen 402-403-nál található: ez 2022 júniusában, a forintgyengülés idején is fontos szint volt, sőt visszafelé is, amikor a forint erősödött. Aztán a 405 lehet még ellenállási pont, följebb már nagyobb ugrásokkal gyengülhet az árfolyam. De minderre egyelőre talán nem kerül sor – véli Németh Dávid a K&H vezető elemzője.
Ha az USA közvetlenül is beszáll a konfliktusba Irán ellen, akkor a következmények megjósolhatatlanok, lehetséges, hogy csak a 410-es lélektani határnál áll meg a forint zuhanása, de ez csak spekuláció, hangsúlyozza Virovácz Péter.
Fontos tényező lehet – figyelmeztet Virovácz –, hogy a vállalkozások többsége most tervezi a következő, 2025-ös üzleti évét. A fokozódó bizonytalanságok közepette sokan gondolhatják, hogy most vásárolnak eurót, amíg a forint relatíve erős. Eddig a 400-as szinthez közeledve a vevői túlsúly adott támaszt a forint árfolyamának – most ez megfordulhat, az eladói túlsúly átbillentheti az árfolyamot a 400-as határon és azon túl.
Az MNB nem nagyon tehet most semmit
A Magyar Nemzeti Bank részéről a verbális intervenció benne van a pakliban, ha a jegybankban úgy látják, elpattanhat a forint árfolyama. A megnyugtató üzenetek azonban csak addig működhetnek, amíg a globális kockázati étvágy a jelenlegi szinten marad. Ha a helyzet romlana „nincs olyan jegybanki nyilatkozat”, ami segíteni tudna – mondja Virovácz Péter. A forint gyengülése mögött ugyanis nem Magyarország-specifikus tényezők állnak, a jegybanknak ezért nagyon szűkös a mozgástere.
A jegybank részéről a hangulat javítására lehetőséget biztosít, hogy a napokban Virág Barnabás alelnök több konferencián felszólal előadóként. Az alelnök utalhat például arra, hogy a piac túl sok kamatvágást áraz az idei évre, így hűtve a kedélyeket és támaszt kínálva a forintnak. Ennél keményebb beavatkozás nem várható, és nem is indokolt, a forint árfolyama mindössze 1-1,5 százalékkal gyengült – mondja Németh Dávid.
Kevesebb kamatvágás jöhet idén
Az eddigi előrejelzésekhez képest hamarabb és nagyobbat gyengülő forint azt jelentheti, hogy szűkül a jegybank további kamatcsökkentési lehetősége. Az MNB egy ideje deklaráltan kiemelt figyelmet fordít a pénzpiaci stabilitás fenntartására, s azon belül a forint árfolyamára. Azt hangoztatva, hogy a pandémiás- és energiaválság óta az árfolyamgyengülés gyorsabban és erősebben megjelenik az inflációban, mint korábban.
Nyílt titok, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem szokott direkt devizapiaci intervenciókat végrehajtani, vagyis nem szokott forintot vásárolni azért, hogy a pluszkereslettel erősítse az árfolyamot. Ha az MNB elkezdene interveniálni, ezt a szokását fenn kellene tartania, amihez a devizatartaléka elégtelen.
A Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő ülése (amelyen 25 bázispontos vágás mellett voksoltak a tagok) után Virág Barnabás alelnök még csak utalni sem volt hajlandó arra, hogy mennyi kamatvágás férhet még bele az idei évbe. A korábbi iránymutatás alapján az idei évre – a mostanit követően – még egy kamatcsökkentés lett volna benne a pakliban. Ezt Virág nem ismételte meg, azt hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács minden hónapban a 0 és a 25 bázispontos csökkentés között választ majd. (Ebbe elvi szinten akár további három 25 bázispontos kamatcsökkentés is beleférne, aminek eredményeképp 5,75 százalék lenne év végére az alapkamat.)
Az MNB mozgásterét az is korlátozza, hogy Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke még az iráni támadás előtt hűtötte a kedélyeket a Fed további kamatcsökkentéseit illetően. (Épp a Fed kamatvágása volt az egyik tényező, ami miatt az MNB a kamatvágás mellett döntött szeptember végén.)
Varga Mihály aggódhat
A korábban vártnál előrébb tolódott forintgyengülés miatt erősen fájhat a feje Varga Mihály pénzügyminiszternek, illetve valamivel kevésbé Kurali Zoltánnak, az államadósság-kezelő vezetőjének.
Az alaptörvénybe égetett adósságszabály alapján a GDP arányos államadósságnak minden évben csökkennie kell, még ha csak minimálisan (legalább 0,1 százalékponttal) is. Nem mellesleg az adósság csökkentése elvárás az uniós túlzottdeficit-eljárás alatt, és ami fontosabb, ezt várják a nagy nemzetközi hitelminősítők, amelyeknél Magyarországot csak egy-két lépés választja el a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategóriától.
Jelen állás szerint erősen kérdéses, hogy az adósságszabályt az idei évben sikerül-e teljesíteni. Az államadósság mértéke 2023 végén 73,5 százalékon zárt – az idei első félév végére 76,1 százalékra emelkedett.
A Költségvetési Tanács féléves jelentése szerint az adósságszabálynak való megfeleléshez a kormánynak mindenképpen tartania kell az idei évre meghatározott – mármint felemelt – 4,5 GDP-százalékos hiánycélt.
Ezzel kapcsolatban kockázat, hogy a jegybank friss Inflációs jelentésének előrejelzése szerint a GDP 1-1,8 százalékkal nőhet idén. Ez alatta van még a közelmúltbeli kormányzati előrejelzéseknek is, és – különösen, ha a növekedés végül a sáv pesszimistább végéhez lesz közelebb – azt jelenti, hogy a vártnál kisebb értékű GDP-be kell beleférnie az államadósság-állományának.
További kockázat – és itt válik fontossá a forint árfolyama – hogy az államadósság közel 30 százaléka devizaadósság. Ha a forint gyengül, akkor ez az adósság forintban számolva nagyobb. A Költségvetési Tanács jelentése szerint 2023 végéhez képest 2024 első félévének végére 504,1 milliárd forinttal nőtt a forintban számolt államadósság az árfolyamhatás miatt. Emlékeztetőül: 2023 végén az euró-forint árfolyam 380 körül mozgott. Nem mindegy, hogy ehhez képest idén év végén 395-ös, 403-as vagy 409-es árfolyamon kell átszámolni az euróadósságot. (Természetesen ugyanez igaz az egyéb devizákra.)