2022. november 29., keddMa Stefánia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 414,00 Ft
2022.11.29. Stefánia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 414,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Árokszélen hagyott kisbenzinkutak, áruhiány, uniós eljárás: egy éve döglődik a benzinárstop

Hirdetés

Árokszélen hagyott kisbenzinkutak, áruhiány, uniós eljárás: egy éve döglődik a benzinárstop

A Mol nem szállít üzemanyagot a kisbenzinkutak egy részének – erősítette meg csütörtök este az olajmulti. Mivel jelenleg Magyarországon a Mol az egyetlen nagykereskedő, ez azt jelenti, az érintett töltőállomások üzemanyagellátás nélkül maradnak. A Mol az árstopok miatt megugrott kereslettel, a stratégiai készletek visszapótlási kötelezettségével, a százhalombattai finomító karbantartásával, illetve a Barátság kőolajvezetéknek a leállása utáni csökkentett kapacitású működésével indokolta a döntést, amelyet hetente fognak felülvizsgálni.

A korlátozás az ország kútjainak 10 százalékát érinti. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta:

sorban állásokra, hosszú várakozási időkre kell számítani,

Hirdetés

szerinte pedig az egész helyzet a kormány által bevezetett benzinárstopnak „köszönhető”.

A családoknak akartak segíteni, a magyar adófizetők pedig az EU-ban a legolcsóbban tankolhattak, így ez komoly siker – értékelte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az üzemanyagárstop egy évét az e heti kormányinfón. Az intézkedés mérsékelte az inflációt, kivezetni azonban nehéz, ahol ki kellett vezetni, kivezették, de ahol a családvédelmet szolgálja, ott fenntartják, amíg nincs jobb ötletük – mondta a tárcavezető.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
© Reviczky Zsolt

Gulyás Gergely ezzel lényegében beismerte, hogy a kormányzás nem átgondolt, hanem ötletszerű, ami kevéssé megnyugtató egy gazdasági-geopolitikai válság kellős közepén.

Nem családbarát, hanem autósbarát kormány

Egy évvel az intézkedés bevezetése után az mindenesetre elmondható: egész biztosan nem igaz, vagy legalábbis erős csúsztatás, hogy az intézkedés a családvédelmet szolgálná. Tankolásnál továbbra sem kérik se a házassági papírt, se a gyerek születési anyakönyvi kivonatát. Az intézkedéssel a kormány nem a családokat támogatja, hanem az autótulajdonosokat (persze közöttük akadnak családos emberek is).

Az is elvitathatatlan ugyanakkor, hogy az árstop mérsékli az inflációt, mivel az üzemanyagok benne vannak abban a fogyasztói kosárban, ami alapján a statisztikai hivatal a fogyasztóiár-indexet számolja. Ha a kosár egyes elemeinek nem emelkedhet az ára, akkor a teljes kosár átlagos áremelkedési indexe értelemszerűen mérsékeltebb lesz. Az üzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban nem elhanyagolható, de azért nem is olyan hatalmas – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még tavasszal azt nyilatkozta, az üzemanyag-árstopok hatása a – jelenleg 21 százalékot is meghaladó – inflációban mintegy egy százalékpont.

Ami az inflációt illeti, a számok sajnos egyáltalán nem mutatnak jól, sőt egyre rosszabbul mutatnak, uniós összehasonlításban már csak két országban magasabb az infláció, és jó esély van rá, hogy év végére, jövő év elejére Magyarországon lesz a legnagyobb. Szóval

ha a kormány sikerként próbálja kommunikálni, hogy intézkedései mennyire mérséklik az inflációt, akkor ezt tanácsos lenne mihamarabb abbahagyni.

Egyébként – a statisztikusok ezt néha szokták hangsúlyozni – az infláció nem megélhetésiköltség-mutató, így legfeljebb érintőlegesen jelzi a lakosság, a háztartások életkörülményeiben, jövedelmi helyzetében bekövetkező változásokat. Gulyás Gergely az újabb, a krumplira és a tojásra bevezetett árstop bejelentésekor már arról beszélt, hogy voltaképpen nem is az inflációra (mint makrogazdasági mutatóra) gyakorolt hatás az érdekes, hanem hogy az általános áremelkedés közepette van néhány termék, amely nem drágul. Más szóval

a kormány amolyan lakossági támogatásként tekint az árstopokra.

Lakossági támogatásokat nyilván máshogy is meg lehetne valósítani, de ahogy a miniszter elismerte, a kormánynak nincs jobb ötlete, mint az árstop. Éppenséggel lehetne, sőt azért valószínűleg van is, de a rászorulók (alacsony jövedelmű háztartások, idősek, gyerekesek) célzott támogatását valamivel bonyolultabb lenne kivitelezni, mint kihelyezni pár stoptáblát. Ráadásul a célzott támogatások az államháztartást terhelnék, nem pedig a kiskereskedőket – az üzemanyagok esetében immár egy éve, és ki tudja, még meddig.

© Veres Viktor

A gyűrűket addig forgatod, míg azt nem látod: stop!

2021 novemberében Gulyás Gergely volt az, aki a Kormányinfón az árstopot bejelentette az üzemanyagárak megelőző évben tapasztalt jelentős emelkedésére hivatkozva. Az ársapka eredetileg ideiglenes intézkedésnek indult, de a kormány azóta is mindig újra és újra meghosszabbítja, ezzel folyamatos bizonytalanságban tartva minden piaci szereplőt a Moltól a hétköznapi autósokig. Ha hihetünk Gulyásnak, valójában idegeskedni nem kell, az árstop marad, amíg nincs jobb ötletük, és ha egy évig nem volt, kérdéses, hogy lesz-e valaha is.

A kormánynak jobb ötlete nem volt, de azt azért idővel csak felismerte, hogy az árstop eredeti formájában egy tökéletesen átgondolatlanul és kapkodva bevezetett intézkedés volt. Ami azt illeti, jó eséllyel a magyar állam 1100 éves fennállása alatt még nem volt olyan kormányzati/császári/királyi intézkedés, amit egyetlen év alatt ennyiszer módosítottak volna. Nagy vonalakban az alábbi módosítások történtek:

  • A benzinkutakat nyitva tartásra kötelezték, és lehetővé tették, hogy az üzemszünetet hirdető kutak üzemeltetését ideiglenesen egy arra kijelölt szereplőnek (a Molnak) adják át. Erre azóta egy alkalommal sem került sor, borzasztó nehéz lenne kivitelezni, ráadásul a jogszabály csak a lehetőséget teremtette meg, a procedúrát nem szabályozta.
  • A kisbenzinkutak adókönnyítéseket, kedvezményes hitelt és támogatásokat kaptak.
  • A kormány a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximalizálta.
  • A kedvezményezettek közül kitiltották a tehergépjárműveket és minden külföldi rendszámos járművek (vagyis praktikusan csak a magyar rendszámos autók és a mezőgazdasági gépek tankolhattak onnantól 480-as áron).
  • A kormány különadót vetett ki a Molra, amely az egyetlen hazai olajfinomító tulajdonosa.
  • A kedvezményezettek körét tovább szűkítették a magánszemélyek által üzemben tartott személyautókra (vagyis a cégautókat kizárták a körből).
  • A Mol különadóját megemelték.

A szabályok és feltételek reszelgetésére azért volt szükség, mert az eredeti árstop – ahogy arra egyébként lényegében az összes szakember, elemző és a teljes kormányfüggetlen sajtó azonnal rámutatott – teljesen elhibázott volt. Ez egy pár hónapig, nagyjából év végéig nem igazán került felszínre, az üzemanyagok piaci ára ugyanis nem igazán emelkedett az ársapka szintje fölé, sőt voltak hetek, amikor az ármaximum alatt lehetett tankolni. A problémák akkor kezdődtek, amikor a valódi ár elkezdett fölfelé elszakadni a hatósági ármaximumtól.

Mára az üzemanyag-árstopok nagyjából az alábbi következményekkel jártak:

  • Mivel az üzemanyagok olcsók, vagy legalábbis olcsóbbak, mint amúgy lennének, a fogyasztás rekordokat döntöget, pláne, hogy a Covid időszaka után – és köszönhetően a kormányzati pénzszórásnak – igazán idén indult be a fogyasztás, legyen szó akár turizmusról.
  • A nagykereskedelmi ár megstopolásával a független import/nagykereskedelem megszűnt, pláne, hogy a külföldi szereplőknek – amelyek az energiaválság miatt maguk is magasabb áron szerzik be az alapanyagokat – nem éri meg nyomott áron Magyarországra hozni benzint vagy dízelt.
  • Fentiek eredőjeképp rendszeresek az áruhiányok és korlátozások még a nagy hálózatok (Mol, Shell, OMV) kútjain is. A kisbenzinkutakat régóta csak csökkentett mennyiséggel szolgálja ki a Mol, mostantól pedig ugyebár egy részüket egyáltalán nem.
  • Az autótulajdonosok gyomra összerándul, ha szokatlan időpontra hirdetnek Kormányinfót, és aki teheti, gyorsan elgurul tankolni.
  • A kisbenzinkutak egy része már lehúzta a rolót, másik részük még küzd a túlélésért. Amelyik kiskút tartósan nem tud üzemanyaghoz jutni, az értelemszerűen nem fog tudni működni, hiszen nemhogy kevés, de semennyi áruval sem tudja kiszolgálni a vevőket.
  • Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen, mert az intézkedés diszkriminálja a külföldi autósokat.

Addig tartható, amíg van elég orosz olaj

Előre tekintve a nagy kérdés természetesen, hogy meddig tarthatók fenn az üzemanyag-árstopok? Kemény fizikai korlátot jelent, hogy a Mol, illetve az OMV, amely a saját kútjait ellátja, meddig képesek fedezni a megemelkedett országos fogyasztást. Ez jelenleg épphogy, de működik, áruhiányok és korlátozások vannak, de azért aki tankolni akar, az ha nem is az első kúton, de a harmadikon tud. Mind a Mol, mind az OMV orosz olajat finomításából látja el a régiót, tehát praktikusan amíg érkezik elég olaj Oroszországból, addig az árstopok fizikailag fenntarthatók.

Mivel Oroszország Ukrajnában forró háborút folytat,

a Barátság kőolajvezeték működésében bármikor keletkezhetnek kisebb-nagyobb zavarok. A háború miatt teljesen reális lehetőség, hogy a vezeték teljesen működésképtelenné váljon akár hosszabb időre – ezt láttuk a héten is, amikor az áramellátót tette működésképtelenné egy rakétatámadás.

A Mol az Adria felől elméletileg tudja pótolni az orosz vezetékes importot, gyakorlatilag csak kisebb mennyiségben és mindenképpen sokkal drágábban.

Ha csökkenne a rendelkezésre álló mennyiség, akkor záros határidőn belül (a Mol a Barátság kőolajvezeték ideiglenes leállásakor három hónapnyi tartalékokat emlegetett) el kellene engedni a kiskereskedelmi árakat, hogy csökkenjen a lakossági fogyasztás. A másik megoldás a fogyasztás mesterséges korlátozása lenne a lakosságnak osztott üzemanyagjegyekkel vagy hasonló megoldásokkal, de ezek már aligha jelentenének politikai hasznot az áremeléshez képest.

© Veres Viktor

Szintén kemény, de azért puhább korlát, hogy a Mol meddig képes elviselni az árstopok miatt keletkező veszteséget. Mint említettük, a Mol orosz olajat finomít, amelynek ára a háború miatt alacsonyabb, mint az irányadó Brenté. Jelenleg a Mol finomítói nyeresége bőséggel fedezi a magyar árstopokon keletkező kiskereskedelmi veszteséget, sőt még egy vaskos különadót is könnyedén képes kifizetni belőle.

Ha tényleg az inflációhoz kötik, még sokáig marad

A következő kérdés, hogy a kormány a kemény korlátoktól függetlenül mikor szánhatja rá magát az üzemanyag-árstopok kivezetésére. A válasz dióhéjban, hogy amikor az intézkedés politikailag több kárt okoz, mint hasznot. A jelek szerint az áruhiányokat a lakosság könnyebben viseli, mint a potenciálisan magasabb árakat – tudható, hogy a Fidesz folyamatosan monitorozza a lakosság hangulatát és az egyes intézkedésekkel kapcsolatos attitűdöket. Előállhat olyan állapot, amikor az (esetleg súlyosbodó) áruhiányok már nagyobb frusztrációt okoznak, mint a magasabb árak.

A kisbenzinkutak kivérzése egy éve folyamatos, jelen állás szerint csak idő kérdése, mikor húzzák le a rolót tömegesen. A kormányt a jelek szerint ez nem érdekli eléggé ahhoz, hogy módosítson az intézkedéscsomagon akár a kiskutak támogatásával, akár az üzemanyag-árstopok kivezetésével, vagy legalább az ármaximumok felemelésével.

Ha a kormány valóban az infláció alakulásának függvényében dönt az árstopokról, ahogy Gulyás Gergely mondta, akkor az árstopok kivezetése a jelenlegi előrejelzések szerint 2023 közepétől lehet aktuális. Az infláció ugyanis várhatóan idén év végén, jövő év elején tetőzik (Nagy Márton nemrég már 25 százalékos csúcspontot említett), majd lassan mérséklődni kezd. Jelentősebb mérséklődés 2023 közepétől várható – nem függetlenül a bázishatástól, jövő év közepén már az idei év közepén látott megugrott árakhoz viszonyítunk, azokhoz képest a jövő évi árak remélhetőleg már nem lesznek olyan sokkal magasabbak.

Jó lenne, ha csökkenne a piaci ár, de nem fog

A kivezetésben hatalmas segítség lenne, ha az üzemanyagok piaci ára jelentősen csökkenne. Ha a piaci árak lecsökkennének a 480-as szint közelébe, a kormány különösebb megrázkódtatás nélkül elengedhetné az árstopokat, hiszen nem következne be árugrás. Ha az árstopokat most kiengednék, a benzin ára 480-ról 700 forint közelébe, a gázolajé 750 forint közelébe ugrana – a céges fogyasztók most ezt az összeget fizetik.

Az üzemanyagok piaci árának változását elsősorban két tényező határozza meg: a kőolaj világpiaci ára és a forint árfolyama. Az olajár jelentős csökkenése nem várható, ami azt illeti, több elemzőközpont valamelyest felfelé módosította 2023-as árelőrejelzéseit.

A forintnak lenne hova erősödnie, az euróval szemben jelenleg 410 körül mozgó (október közepén a 430-at átütő) árfolyam egy évvel ezelőtt még csak 360-nál járt.

Az euró árfolyama 2022. október 17-én
© Túry Gergely

A forint a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához képest alulteljesít. A jegybank a forint árfolyamáért sokat már nem tud tenni, a 18 százalékos irányadó kamat messze meghaladja a cseh és a lengyel 7 százalékost. A forint árfolyamát megerősítené, ha a kormány meg tudna egyezni az Európai Bizottsággal a korrupciós-jogállamisági vitában és feloldanák az uniós forrásokat. A forinttal szembeni bizalmat vélhetően az is erősítené, ha a kormány kiszámítható gazdaság- és külpolitikát vinne. Például nem vezetne be egyre másra piactorzító árstopokat és különadókat.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20221118_Egy_eve_doglodik_a_kormany_arstopjainak_allatorvosi_lova_a_benzinarstop#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Még nincs vége a drágulásnak az Európai Központi Bank szerint

Még nincs vége a drágulásnak az Európai Központi Bank szerint

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább emeli a kamatokat annak ellenére is, hogy lassul az …