2023. február 1., szerdaMa Ignác napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 387,00 Ft
2023.02.01. Ignác Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 387,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Agrárminiszter az Indexnek: Vakvágány volt az adócsökkentés?

Hirdetés

Agrárminiszter az Indexnek: Vakvágány volt az adócsökkentés?

Az agrárminiszter az Indexnek arról is beszélt, hogy 

  • miért Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerek inflációja, 
  • mikor búcsúzhatunk az egyes élelmiszerek ársapkáitól, 
  • az uniós források miként járulnak hozzá az agrárium és a magyar vidék megújulásához,
  • milyen következményei lehetnek az enyhe télnek, 
  • illetve mennyire égető kérdés az öntözésfejlesztés. 

Itthon a lakosságot 2023 elején semmi sem foglalkoztatja jobban az inflációnál, ezen belül is az élelmiszerárak emelkedésénél, hiszen Magyarország toronymagasan vezet e tekintetben. Ez érdekes egy olyan ország esetében, amely egyébként élelmiszert exportál, olyan országokat előzünk meg inflációban, amelyek importra szorulnak. Hogyan alakulhatott ez ki?

Nagyon egyszerű ennek a magyarázata: a magas inflációt és áremelkedést a káros brüsszeli szankciók okozzák. Egyrészt korábban kedvező áron tudtunk alapanyagot termelni, mert nagy mennyiségben rendelkezésre állt, másrészt Európa legolcsóbb energiáját használtuk ehhez. Az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók világszinten energiaválságot eredményeztek, továbbá mivel nem szerezhetők be bárhonnan a szankciók miatt inputanyagok, ezért az áruk magasan van. Mindezek miatt azonnal felzárkóztunk a világ élelmiszerárszintjéhez, ami a „tegnaphoz” képest jelentős áremelkedést jelent.

Hirdetés

Valóban nálunk igen jelentős az élelmiszer-infláció európai viszonylatban, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy korábban a legalacsonyabb élelmiszerárak voltak jellemzőek.

Ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, mert tegnap volt, ezért csak a ma kiugróan magas élelmiszerár-emelkedés bánt minket.

Szakértők szerint a gyártók pontosan tudják, hogy az inflációs hangulatban könnyebben elfogadják az áremeléseket a vásárlók, és ezt kihasználva elmennek a felső határig. Ön mit gondol erről?

Sajnos ez így van. A napokban már érkeztek hírek arról, hogy csökkenésnek indultak egyes termékek árai. A csúcson szeretnénk minél hamarabb túl lenni, a kereskedelmi láncok is rájönnek arra, hogy nem lehet tovább feszíteni a húrt, és ahhoz, hogy versenyben maradjanak, bizony árat kell csökkenteni. Nagyon-nagyon várjuk a háborús felek békéjét, valamint azt is, hogy ennek következtében ez az egész szankciós politika dugába dőljön, és végre visszaálljon a normalitás. Abban a pillanatban az egész folyamat újra a normális piaci elvek alapján működhet, ismét a vevőkért folytatott küzdelem alakítja majd az árakat.

Az infláció csökkenésével búcsúzhatunk az ársapkától

A magas inflációs nyomás miatt döntöttek az élelmiszerárstop bevezetéséről, az ellenzék további intézkedésként szorgalmazza az élelmiszerek áfájának csökkentését.

Az ellenzék által követelt áfacsökkentésről szeretném jelezni, érdekes, hogy ugyanez a baloldal a dollármilliókért cserébe szolgain támogatja a magas inflációt okozó brüsszeli szankciókat és ugyanez a baloldal, amikor kormányon volt, akkor duplájára emelte az élelmiszeráfát. Áfacsökkentés korábban már több körben és több termék esetében is megtörtént: a tej, a tojás és a hús áfáját is 5 százalékra mérsékeltük. Ugyanakkor látható, hogy ez önmagában nem képes megvédeni a lakosságot az élelmiszerárak szankciós emelkedésétől. Ezért egy olyan eszközhöz kellett a kormánynak folyamodnia, amely hatásosan tudja segíteni azt, hogy a rászorulók is megfelelő árszínvonal mellett jussanak élelmiszerhez. Amennyiben a fogyasztói árak emelkedése kezd visszatérni a normális medrébe, ki lehet vezetni ezt az intézkedést. Ehhez az kellene, hogy a szankciós politikát fejezze be Brüsszel.

Az élelmiszerár-sapka nem piaci, hanem kifejezetten szociális típusú intézkedés.

A hatósági árak nélkül a legjobban rászoruló társadalmi rétegek esetében 30 százalékkal emelkednének az élelmiszerköltések, ezt nem lehet hagyni. Ezért a kormány az egyes élelmiszerekre vonatkozó ársapkát meghosszabbította április 30-ig, a további fenntartása, mint mondtam, a szankciós infláció alakulásától függ.

Nagy István

Nagy István

Fotó: Szollár Zsófi / Index

A vásárlók szívesebben választják azokat az árucikkeket, amelyekhez olcsón férnek hozzá. Mennyivel több fogy az ársapkás termékekből?

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott tavaly 2021 ugyanezen időszakához képest. A legnagyobb, 81 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT-tej esetében figyelhető meg, de a többi ársapkás termék esetében is meghaladja a 25 százalékot a fogyasztás bővülése: lisztből 27 százalékkal, napraforgó-étolajból 44 százalékkal, csirkemellből 34 százalékkal, csont nélküli sertéscombból 46 százalékkal fogyott több tavaly 2021 azonos időszakához képest. A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, ezért kérek mindenkit, hogy a felhalmozás helyett inkább tudatosan vásároljon!

Ideiglenes hiány országszerte tapasztalható a hatósági áras termékekből. Tart-e esetleg attól, ami a benzinársapkánál történt?

Ennek elébe mentünk azzal a rendelettel, hogy az ársapka mellett biztosítani kell a rögzített árú termékek rendelkezésre állását is. A kereskedőknek akár dupláznia is kell a raktárkészletet és a polcon tartási kötelezettséget jobban ellenőrizzük. Sokszor tapasztaltuk, hogy a raktárban vannak a termékek, amelyekből csak egyet-egyet helyeznek ki, amikor pedig elfogy, akkor széttárják a karjukat, hogy nincs belőle.

Az élelmiszerár-sapka hatása kifejezetten csak a kiskereskedelmi láncok árrésére vonatkozik. Tehát úgy kell tekintsenek az ársapkás termékekre, mintha azok akciós termékek lennének.

Adataink szerint az elmúlt években nagyon sok profitot termeltek a kiskereskedelmi láncok, tehát bőven belefér az árrésükbe, hogy ezeket akciós árú termékként könyveljék el.

Megjegyzem azt is, hogy a termelőket az ársapka nem befolyásolja: hiszen, ha megnézzük ennek a folyamatát, azokat a szerződéseket, amely a feldolgozóüzem és a termelő között jött létre, ezeket nem érinti. Azt a szerződést sem érinti, amely a kiskereskedelem és a feldolgozóüzemek között létrejött, mert azok egyoldalúan nem módosíthatók.

E téren jóval kisebb mozgástere van a kisboltosoknak, nekik mivel nyújtanak hathatós segítséget?

Esetükben az energiaköltség növekedése, a munkabérköltség növekedése nagyobb terhet jelent. Másodszor is támogatást nyújtunk a 2000 lakos alatti települések élelmiszerüzleteinek, hiszen a Magyar Falu Programból először 60-70 millió forintos fejlesztési forrásokat kaptak azért, hogy korszerűsíteni lehessen ezeket az üzleteket, most pedig január 12-től már pályázhatnak 1 és 3 millió forint közötti összegekre, hogy a fenntartásukat és a további működéseket biztosítani lehessen. Ehhez jön még a hentesüzleteknek a támogatása is, ami a terveink szerint hamarosan indul, és mintegy 3 millió forintos támogatást jelenthet.

Gazdaságfejlesztés, zöld jövő és megújuló vidék

A tavalyi év nagy sikere, hogy november 7-én az Európai Bizottság elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégia Tervét, amely történelmi lehetőséget jelent a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidék számára is. A 2027-ig tartó ciklusban felhasználható forrás 14,7 milliárd euró, amelynek közel felét a magyar kormány biztosítja. Milyen célokat szolgál a KAP végrehajtása?

Úgy számolunk, hogy az uniós forrásokból több mint 2100 milliárd forintot a gazdálkodók jövedelempótló támogatásként kapnak meg, segítve ezzel a termelésbiztonságot, a pénzügyi likviditásukat és a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges önerő rendelkezésre állását. A felhasználni tervezett vidékfejlesztési forrásoknak pedig több mint 50 százalékát, közel 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra fordítjuk a következő öt évben. A 21 különböző gazdaságfejlesztési intézkedéssel célunk elérni, hogy 2030-ra:

  • a mezőgazdaság termelékenysége, azaz az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke 53 százalékkal, 862 euróra emelkedjen,
  • az agrárexport értéke 57 százalékkal, 15 milliárd euróra nőjön,
  • az élelmiszeripari beruházások értéke pedig […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/01/17/nagy-istvan-agrarminiszter-mezogazdasag-elelmiszeripar-arsapka/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Lesz-e sztrájk? Reagált az Auchan a forrongó indulatokról szóló hírekre

Lesz-e sztrájk? Reagált az Auchan a forrongó indulatokról szóló hírekre

Olaj volt a tűzre a Tescónál bejelentett bérmegállapodás, az Auchan-dolgozókat képviselő szakszervezet a náluk elmaradt …