A hazai gyógyszertári szektor jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évben, amely pozitív és negatív fejleményeket egyaránt hozott. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) által közzétett legfrissebb adatok szerint 2024-ben végre megfordult a több éve tartó negatív tendencia: hat év után először emelkedett a gyógyszertárak száma, decemberben már meghaladta a 2900-at, ami 28 darabbal több, mint egy évvel korábban.
A részletesebb elemzés ugyanakkor árnyalja a képet: míg a közforgalmú gyógyszertárak száma héttel csökkent, addig a fiókgyógyszertárak száma jelentősen, 35 darabbal (5 százalékkal) nőtt, így számuk 2024 végére elérte a 647-et. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mintegy 45-50 ezer lakos számára vált elérhetővé helyben a gyógyszerellátás olyan településeken, ahol ez korábban nem volt megoldott.
Minden téren nőtt a forgalom és az árak is
A forgalmi adatok is biztatók, minden termékkategóriában növekedés volt tapasztalható 2024-ben. A vényköteles termékek esetében körülbelül 9 százalékos, az OTC-termékeknél 7 százalékos, az egyéb termékek vonatkozásában pedig 6 százalékos növekedést regisztráltak. A dobozszámot tekintve azonban már vegyesebb a kép: míg a vényköteles készítményeknél 2 százalékos emelkedés mutatkozott, addig az OTC-termékeknél 2 százalékos csökkenés volt tapasztalható, az egyéb termékek esetében pedig stagnálás következett be.

Érdekes megfigyelés, hogy a vásárlószám 2022 óta gyakorlatilag változatlan: az elmúlt három évben (2022, 2023, 2024) egyaránt 115,6 millió körül alakult. A gazdasági környezet továbbra is instabilnak mondható, bár 2025-ben infláció feletti forgalomnövekedés várható, aminek fő motorját várhatóan a vényköteles, támogatott termékek jelentik.
Az elmúlt év egyik legjelentősebb pozitív fejleménye a fiókgyógyszertárak működését módosító jogszabály 2024. májusi hatályba lépése volt, ez azonnali és látványos javulást hozott a kistelepülések gyógyszerellátásában – mutat rá a HGYSZ. A szakma szerint ez a tendencia tovább erősíthető lenne, ha az egy közforgalmú gyógyszertár által működtethető fiókgyógyszertárak számát a jelenlegi háromról legalább ötre emelnék. (Az Index korábban több ízben beszámolt arról, hogy szakmán belül eltérő véleményeket fogalmaztak meg a gyógyszerész fizikai jelenléte nélkül működő kistelepülési fiókpatikák működésével kapcsolatban.)
Arra a kérdésre, hogy miként alakultak az – egyébként érezhetően magas – gyógyszerárak, Zlinszky János úgy válaszolt, az elmúlt három-négy évet figyelembe véve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt éves általános inflációs szint alatti áremelkedés ment végbe mind az OTC-, mind az egyéb termékek tekintetében – a dobozárat vizsgálva. A fogyasztóvédelem a Covid-járvány idején is vizsgálta a patikákat, mondván, azok nyerészkednek a maszkokon alkalmazott nagy árrésen, ám kiderült, a legtöbb patika negatív árrésen értékesítette a maszkokat, vagyis veszteségük volt rajta. A kiskereskedelmi gyógyszerárak alapvetően a gyógyszer-nagykereskedők által szabott árakat követik le. Amennyiben a beszállító árat emel, azt a patikának is be kell emelnie áraiba” – mondta a szövetség első embere.
A közforgalmú patikák sok esetben a támogatott gyógyszereken is veszteséget szenvednek el. Ennek oka, hogy több mint tíz éve változatlan árréstömeget realizálnak ezen termékek után. A gyógyszertárak árrése 2023-ban 8,2 százalék volt, ez 2024-ben 8 százalék alá csökkent.
A költségvetésben 500 milliárd forintot terveztek 2024-ben, a támogatott készítmények után járó tényleges támogatási összeg végül 548 milliárd forint volt. A HGYSZ számításai szerint idén is alultervezett a költségvetés, a tényleges támogatás várhatóan meghaladja a 2025-re tervezett 534 milliárd forintot.

Bizonytalanságok nyomják az ágazatok
Ugyanakkor számos bizonytalanságot hozó tényező is megjelent az ágazatban. Az elmúlt másfél évben négy-öt olyan konkrét kormányzati terv is napvilágot látott, amely alapjaiban változtatná meg a lakossági gyógyszerellátást. Ezek az alábbiak:
- Intézeti gyógyszertárak kiszervezése: Tavaly megjelentek a vonatkozó rendelkezések, de a közbeszerzési eljárást végül nem írták ki, és hivatalos információ sem hangzott el a tervekről. Az év végén egy új projekttársasági formát vezettek be: „közreműködő szolgáltató”. Ennek célja szintén nem teljesen ismert, de valószínűleg az intézeti gyógyszertárak lakosságot kiszolgáló részét célozzák vele. Összességében komoly hátrányt jelent a közforgalmú gyógyszertárakra nézve, mivel az intézeti gyógyszertárak jelentős versenyelőnyben vannak velük szemben a szabályozás tekintetében.
- Párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása: A Személyre Szabott Gyógyszerellátási Központ bevezetése elsősorban az elmaradott térségek településeit érinti. Azonban vannak olyan pontjai a működésének, amelyek kedvezőtlenek az érintett települések környezetében működő gyógyszertárak számára. Ilyen például, hogy a központ nem ad teljes körű ellátást a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!