Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Konganak a vészharangok a magyar építésgazdaság tornyaiban. Az építőipar helyzetét számos tényező befolyásolja, amelyeknek eredményeképpen a szerényebb teljesítmény és növekedés mellett komoly áremelkedésekkel találkozhatunk. Az építőipari termelés volumene igencsak hullámzó volt az elmúlt években, amihez nagyban hozzájárult a koronavírus-járvány, valamint a világ eseményeinek hatására folyamatosan változó gazdasági helyzet is. Többek között erről is beszélt az Indexnek adott interjújában Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint az építőipar még nem érte el mélypontját.
A szakember szerint ráadásul hiába lesznek pozitív hatással a piacra a kormány energiamegtakarítást szolgáló, épületenergetikai felújításokról szóló lakossági pályázatai, valamint az uniós források esetleges beérkezése, ezek hatásai a legkorábban jövőre mutatkozhatnak meg.
Ahogy az ingatlanpiac sem a legszebb arcát mutatja a jelenlegi válság közepette, szakértők mégis növekedésre számítanak. Az elmúlt évek turbulens nemzetközi eseményeit követő energiaválság 2022-es kirobbanása óta az ingatlanpiacot alapjaiban befolyásolják az energiahatékonysági mutatók is. A számok azt mutatják, hogy a vevők jóval megfontoltabbak, az ingatlanok energetikai jellemzői egyre inkább felértékelődnek, azonban a „nagyon jó állapotúak” helyett mégis inkább csak a „jó állapotú” ingatlanokat engedhetik meg maguknak.
Hiába fontos azonban a korszerűség, a globális lakásállomány állapota nem ad okot a bizakodásra. A hazai lakásállomány több kutatás és felmérés szerint aggasztó állapotban van. A Takarék Jelzálogbank indexe alapján a hazai lakások 90 százaléka elavultnak számít energetikai szempontból, mivel a jelenlegi négy és félmilliós hazai állomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, a teljes energetikai korszerűsítés pedig közel 20 ezer milliárd forintos költséget jelentene. Egy esetleges felújítási hullám nem csupán energetikai, de gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatásokkal járna, így a beruházási költségek egyértelműen megtérülnének.
Az energiahatékonyság növelése fenntarthatósági szempontból is fontos, hiszen jelenleg az építőipar felelős az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 37 százalékáért, 27 százalék pedig az épületek fűtéséből és hűtéséből származik. A lakosság nagy része kiemelten fontosnak tartja környezetvédelmi szempontból az energiahatékony, passzív megoldásokat (például a napelemek), az önellátó házakat, valamint az általános energiahatékonyságot.
Nagyító alatt a tetőterek
Az ilyen jellegű korszerűsítésekre lehet kiváló példa az energiahatékony ablakok beszereltetése, vagy épp a tetőterek beépítése. Utóbbival kapcsolatban, bár a magyarok 42 százalékának van tapasztalata, mégis sokan ódzkodnak attól, hogy beépítsék és élettérként használják: számos régi, rossz berögződés határozza meg ezt a hozzáállást, amin tovább rontanak az elterjedt tévhitek és az információhiány. Arról azonban kevés szó esik, hogy milyen lehetőségek rejlenek a tetőterekben – akár energetikai, pénzügyi, egészségügyi vagy fenntarthatósági szempontból vizsgálva. Ennek ellensúlyozására adta ki első ízben a Velux a Tetőtéri Panoráma címet viselő jelentését, amely számos fontos adatot és tudnivalót tartalmaz, ami segíthet a már beépített tetőterek fejlesztésében, illetve a még nem beépített tetőterek hatékony kihasználásában.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
