Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi adózás és az aranyvízumok világában a 2025 őszén napvilágot látott hír a Revolut társalapítójáról, Nikolay Storonskyról, hogy hirtelen Londonból Dubajba költözött. Úgy tűnik, az elmúlt években a globális vagyonos elit mobilitása látványosan felgyorsult, és a trendet már nem lehet egyszerű életmódváltási szeszélyekkel vagy ingatlanpiaci hullámokkal magyarázni. A jelenség mögött mélyebb gazdasági és adópolitikai összefüggések húzódnak, amelyek egyre inkább meghatározzák, hogyan és hol kívánják a szupergazdagok megszervezni a magánéletüket, vállalkozásaikat és vagyontervezési struktúráikat.
Magyar Csaba, az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek arról beszélt, hogy a brit adórendszer átalakítása különösen jól mutatja, miként képes néhány stratégiai döntés felborítani egy ország több évtizedes vonzerejét, és hogyan indítja el azokat a láthatatlan mozgásokat, amelyek végül jól érzékelhető gazdasági következményekhez vezetnek.
Az Egyesült Királyság sokáig stabil, kiszámítható és stratégiai szempontból rendkívül vonzó lakóhelynek számított a globális vagyonos csoportok számára – elsősorban az ún. non-dom adóztatási rendszernek köszönhette a népszerűségét. Ennek az adóztatási módszernek a lényege, hogy különbséget tesznek a „hagyományos” belföldi adózó magánszemélyek és a betelepülő, nem végleges letelepedés szándékával érkező adózók között.
Egy angol adójogász ezt meglehetősen plasztikusan úgy magyarázta, hogy akkor végleges a letelepedés szándéka, ha az odaköltöző sírhelyet vett magának az Egyesült Királyságban. A nem végleges letelepedés szándékával érkező adózók kérhetik az adóhatóságnál, hogy non-dom státuszt kapjanak, aminek az az előnye, hogy csak a belföldi jövedelmek után kell adózni, vagyis a külföldről érkező bevételek adómentesek.
Magyar Csaba szerint akár úgyis meg lehet közelíteni ezt a módszert, hogy ez voltaképpen egy offshore rezsim, amelyet cégek helyett a gazdag magánszemélyekre optimalizáltak. Ez sok vagyonos számára rendkívül csábító, hiszen úgyis külföldön vannak a vállalkozásaik, amelyektől ily módon adómentesen juthatnak például osztalékhoz. Kis változtatásokkal ugyanilyen rendszert működtet – követve az angoszász hagyományokat – Európán belül Málta és Ciprus is.
Miért éri meg adómentességgel csábítani a milliárdosokat?
Cipruson a non-dom adórendszert olyan tökélyre fejlesztették, hogy még a helyi vállalkozástól kapott osztalék is adómentesnek minősül. Nem véletlen persze az sem, hogy annyi európai nyugdíjas költözik Máltára. A kedvező klímán kívül az is hajtóerő, hogy a visszavonuló vállalkozó ily módon kedvező adózással juthat hozzá a cégében felhalmozott nyereségéhez. Joggal adódik a kérdés, hogy miért éri meg ez egy országnak?
Az angolszász adólogikának a lényege, hogy az odacsábított vagyonos külföldi úgyis helyben költi el a pénzének egy részét, ráadásul jó eséllyel előbb-utóbb befektetései is lesznek az adott országban.
„Ennek persze vannak árnyoldalai is, hiszen elég nehéz egy belföldön teljeskörűen adózó választópolgárral elfogadtatni, hogy vele szemben pozitív diszkriminációban részesítenek egy külföldi milliárdost” – mondta Magyar Csaba. A non-dom rendszer sokáig olyan erős ösztönzőként működött, amelynek hatására az ország a nemzetközi vagyontervezés egyik központjává vált. Az Egyesült Királyság 2024–2025-ben olyan adópolitikai irányt vett, amely a nemzetközi vagyonos rétegek számára egyre kevésbé vonzó. A kivándorlás fő oka a non-dom rendszer felszámolása megszüntette a több évtizedes előnyt, amely miatt London Európa „adórezidens fővárosa” volt.
A kedvező adózást a munkáspárt javaslatára törölték el 2025 áprilisában. Ennek következtében a külföldi jövedelmekre és tőkenyereségekre is brit adót kell ezentúl fizetni, ami sok milliárdos számára egyértelmű költségnövekedést jelent. Amíg az adókörnyezet kedvező volt, London a világ egyik legnagyobb pénzügyi és kulturális agglomerációjaként funkcionált, olyan helyszínként, ahol a vagyonos elit kényelmesen tudott élni, működni és hosszú távú terveket építeni.
Amikor azonban a brit kormány úgy döntött, radikálisan átalakítja ezt a rendszert, a vagyonosok egy része gyorsan felismerte, hogy megváltozott a játéktér. A non-dom rezsim megszüntetésével a brit adóoptimális környezet egyik pillére omlott össze, és ezzel együtt a legtehetősebb réteg új alternatívákat kezdett keresni világszerte. A folyamatot csak tetézte, hogy a társasági adó progresszív lett, amelynek a felső kulcsát 25 százalékra emeltek.
A modern elit mozgását nem az érzelmek, hanem a gazdasági racionalitás mozgatja. A vagyon ma már sokaknál nem helyhez kötött erőforrás, hanem globálisan optimalizálható struktúra.
Ha egy ország adópolitikai klímája hirtelen kedvezőtlenebb lesz, nem meglepő, hogy a vagyon továbbáll – ugyanúgy, ahogyan egy vállalat gyártóbázist visz vagy munkaerőt telepít egy olcsóbb vagy rugalmasabb régióba. Bár távol áll a klasszikus népvándorlásoktól, a folyamat logikája emlékeztet arra a mintázatra, amelyben az emberi közösségek mindig alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, de a modern gazdasági döntések mögött ezúttal nem ősi túlélési ösztönök, hanem a kedvezőbb adóklíma utáni vágyakozás áll.
A Revolut társalapítója, Nikolay Storonsky döntése talán a leglátványosabb példa. A fintech guru a brit non-dom státusz előnyeit élvezte, amíg meg nem szüntették ezt a kedvező adózási formátumot, így aztán úgy döntött, inkább Dubajba költözik. Bár a médiában sokféle magyarázat látott napvilágot – a közel-keleti üzleti lehetőségektől kezdve a jobb időjárásig –, a háttérben nagyon is konkrét adózási megfontolások húzódtak.
A brit adórendszer változásai olyan mértékű terhet róttak volna a külföldi jövedelmekre és vagyonokra, hogy hosszú távon már nem volt racionális választás Londonban maradni. Az Egyesült Arab Emírségekben nincsen személyi jövedelemadó, ráadásul különféle aranyvízum programokkal könnyítik a vagyonos külföldiek bevándorlását. Ám nemcsak alacsony adókkal, hanem stabil üzleti környezettel, kiszámítható szabályozással és erős nemzetközi kapcsolatokkal is várják a nagy vagyonnal rendelkezőket. Ilyen körülmények között Storonsky lépése nem rebellis gesztus, hanem logikus pénzügyi döntés volt, amely jól illeszkedik a globális mintázatba.
A vagyon ott gyűlik, ahol stabil a szabályozás és alacsonyak az adók
Magyar Csaba külön kiemelte, a wealth management jelentések szerint manapság az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Új-Zéland a globális elit kedvenc célállomása, Európán belül pedig Svájc, Ciprus, Málta, Olaszország, Görögország és Portugália a legnépszerűbb. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/12/03/adokedvezmeny-adozas-vagyon-vagyonado-adorendszer/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!