A vártnál nagyobb nyereséget könyvelhet a Saab a háborús helyzetben

A svéd hadiipar koronaékszere, a Saab a vártnál nagyobb nyereséget tud elkönyvelni, meglovagolva a globális fegyverkezési trendeket – írja a Reuters. A tavalyi 859 millió svéd koronára (hárommilliárd forintra) rúgó bevételhez képest idén már 1,19 milliárd svéd koronás (több mint négymilliárd forintos) negyedéves működési eredményről lehet olvasni, ami az előrejelzéseket is felülmúlja.

A Saab a tavalyi év alapján a 29. legnagyobb védelmi ipari cég a világon, míg a globális szektor száz legnagyobb vállalatából az egyetlen svéd cég. A vállalat fő exportképes termékei a katonai hardverek, például rakéták, fejlett elektronikai eszközök, világ szinten egyedülálló tengeralattjárók és a Magyar Honvédség által is rendszeresített Gripen vadászrepülőgépek jelentik. A Saab beváltotta az előrejelzésekhez fűződő reményeket, miszerint 2024-re 15-20 százalékos organikus forgalomnövekedés várható, míg a működési eredmény még ennél is nagyobb mértékben emelkedik.

A harmadik negyedévben 41 százalékkal növelte megrendelésállományát az előző év azonos időszakához képest, amely 190 milliárd koronára nőtt az egy évvel ezelőtti 139 milliárd koronáról. A folyamat aligha választható el Svédország NATO-csatlakozásától és az orosz–ukrán háborútól, melynek következtében egész Európa fegyverkezésbe kezdett a védelmi kiadások növelése mellett. EU-s szinten pedig deklarált szakpolitikai törekvés, hogy a megrendelések minél nagyobb része landoljon a blokkon belüli gyártóknál.

Nem csak Amerika, Kína is előzi az európai hadiipart, ami csak az országok összefogásával fejlődhetne

Az Európai Unió történelme során talán most először van lehetőség az együttműködésre a hadiiparban – feltéve, hogy a tagállamok hajlandók kiengedni kezükből védelempolitikai ügyeiket.

A Magyar Honvédségnek a régióban is kiemelkedő légiereje is a Saab Gripen többfeladatú vadászgépein alapul. A Magyarországon lassan két évtizede lízingelt 14 gép mellé idén februárban írtak alá szerződést további négy további eszköz beszerzéséről. A gépek közös fejlesztéséről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a napokban írt alá megállapodást a svéd védelmi miniszterrel Stockholmban – jelentette be a miniszter. Hozzátette azt is, hogy a magyar–svéd kapcsolatok a skandináv ország NATO-csatlakozásával stratégiai szintre emelkedtek (jóllehet ezt pont Magyarország gátolta több mint egy évig). Majd a miniszter videójából azt is meg lehet tudni, hogy Magyarország a svédekkel szemben a béke pártján áll.

Magyar mintára fegyverkezik Olaszország

A Lynx és Panther eszközöket az olasz Leonardóval alapított vegyesvállalattal gyárthatja a Rheinmetall. A honvédség után a második ország is rendszeresítheti a hiúzokat. Kukázható az „európai tankprojekt”?

A megállapodást Szalay-Bobrovniczky történelminek minősítette, ám az aktust bejelentő Facebook-videó nem hangsúlyozta (kihagyta) az apró adalékot, hogy nem konkrét szerződés aláírása történt, hanem csupán szándéknyilatkozatról van szó. Erre a svéd közzététel hívja fel a figyelmet, de a magyar miniszter által közzétett videón is elcsíphető a letter of intent felirat, valamint a Honvédelmi Minisztérium oldalán is így szerepel. A megállapodás kimondja, hogy közös munkacsoportot fognak kinevezni azzal a céllal, hogy megvitassák és azonosítsák a védelmi eszközök terén való együttműködés lehetőségeit. A munkacsoport a svéd kormányzati szervek, a Saab és a Honvédelmi Minisztérium Minisztérium képviselőiből áll majd.

Magyar hadiipar – ’56 tanulsága vagy sem, de ezen a téren határozottan reagált a kormány az orosz invázióra

Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.