Június 6-án több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződése. Így nagyjából 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A vételár 3,1 milliárd euró, több mint 1200 milliárd forint volt. A hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel meghosszabbították.
Kezdődhetnek a beruházások
Az adásvételi tranzakció értelmében a részvények 80 százaléka a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus Zrt.-hez, míg 20 százaléka a Vincihez került, ami a világ egyik legnagyobb repülőtér-befektető és -üzemeltető vállalata.
Ugyanakkor volt még néhány utómunka, amelyek a hitelezőkkel kötött megállapodást érintették, ezeknek maradéktalanul eleget tettünk. Ilyen formában kijelenthető, hogy a tranzakcióra véglegesen pont került. Ami a működtetést érinti, felállt az új menedzsment, melyben nemzetközileg elismert francia és magyar iparági szakemberek egyaránt helyet kaptak.
– tájékoztatta erről az Indexet Lóga Máté, a Budapest Airport Zrt. elnöke. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már korábban jelezte, „a kormány feladata most az, hogy az ide vezető infrastruktúrát fejlessze”.
Ebbe beletartozik a gyorsforgalmi, vasút- és egyéb infrastruktúra is. „Több terminál kell, és a reptérre ki kell vinni, illetve onnan el kell hozni az embereket.” A kormány többször foglalkozott már az infrastrukturális kérdésekkel, és Nagy Márton elmondta, hogy erről később adnak bővebb tájékoztatást. A nemzetgazdasági miniszter szerint „el kell kezdeni a tervezést, hiszen amennyiben megépül a hármas terminál, és nem lesz fejlesztés, úgy nem értünk el semmit” – összegezte korábban a tárcavezető.
Lóga Máté lapunknak kifejtette, hogy jelenleg kétféle beruházási szempont érinti a repteret. Egyrészt az új terminál tervezési munkálatai, amelyek hamarosan a végükhöz érnek. Ezt követően, a jövő év első felében elkezdődnek a terminálfejlesztés fizikai kivitelezésének, valamint finanszírozásának előkészületei.
A terminálfejlesztés közép-európai viszonylatban jelentős építőipari munkálat lesz, a kivitelezés fokozatosan, évek alatt történik majd meg. Másrészt a terminálfejlesztési időszak alatt szükség van a jelenlegi kiszolgáló infrastruktúra továbbfejlesztésére is, hogy „a töretlenül emelkedő utaslétszámot megfelelő minőségben ki tudjuk szolgálni” – összegezte Lóga Máté. Ide érthető többek között a határátlépést gyorsító automata kapuk telepítése, valamint új check-in pultok létrehozása is.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor és milyen formában kezdődhet el a reptér fejlesztése, a Budapest Airport Zrt. elnöke kifejtette, fontos elválasztani a reptéri és a repteret érintő fejlesztéseket:
A Budapest Airport a reptér „kerítésén belüli” fejlesztésekért felel, míg a kormány a repteret összekötő közúti- és vasúti infrastruktúra fejlesztésén dolgozik. Az intermodalitás elősegítése kiemelten fontos cél, és ennek tükrében a fejlesztések közötti szinergiákat a felek teljeskörűen ki fogják használni, elősegítve ezzel egymás munkáját. Valamint hogy a reptéri utasok egyáltalán ne érezzenek diszkomfortot az említett fejlesztések megvalósulása alatt. A reptéri fejlesztések már elkezdődtek a talajmunkálatokkal, a felgyorsulás pedig jövő év második felében várható majd.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/11/28/repter-nagy-marton-loga-mate-kormany-beruhazas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!