Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Évtizedek óta természetesnek vesszük, hogy az agrárium feladata az élelmiszer előállítása, az egészségügyé pedig a betegségek kezelése. A két területet külön szakpolitikaként kezeljük, noha valójában ugyanannak a folyamatnak a két végpontját jelentik. Egyre több nemzetközi tapasztalat utal azonban arra, hogy a krónikus betegségek elleni küzdelem nem a rendelőkben vagy a kórházakban kezdődik, hanem jóval korábban, a termőföldön, az élelmiszeriparban és végső soron a fogyasztók tányérján.
Erre épül a Cibus Hungaricus Alapítvány által kidolgozott Farm to Health koncepció is, amely azt javasolja, hogy az agráriumot, az élelmiszeripart és az egészségügyet ne különálló rendszerekként, hanem egyetlen, egymásra épülő értékláncként kezeljük. Az alapítvány által az Egészségügyi Minisztérium számára megküldött szakmai anyag szerint az élelmiszer nem pusztán gazdasági termék vagy mezőgazdasági alapanyag, hanem a társadalom egészségi állapotát közvetlenül és közvetve meghatározó tényező. Ha pedig az élelmiszer valóban képes befolyásolni a betegségek kialakulását, akkor az agrárium szerepe is túlmutat a termelésen: az egészségmegőrzés egyik legfontosabb szereplőjévé válhat.
A koncepció ezért egyszerre kíván választ adni a magyar mezőgazdaság versenyképességi kihívásaira, a lakosság romló egészségi mutatóira és az egészségügyi kiadások növekedésére. Nem egy új támogatási programot vázol fel, hanem egy olyan szemléletváltást, amelyben az élelmiszer-termelés végső célja nem önmagában a mennyiség, hanem az egészségben is mérhető érték létrehozása.
A táplálkozás nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is
A megfelelő táplálkozás szerepe jóval nagyobb annál, mint amit a mindennapokban tulajdonítunk neki. A nemzetközi szakirodalom alapján egy kiegyensúlyozott étrend a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a vastagbélrák vagy a nem alkohol miatti zsírmájbetegség kialakulásának kockázatát 30–80 százalékkal is csökkentheti. A tanulmány szerint, ha a magyar lakosság táplálkozási szokásai megközelítenék a skandináv országok szintjét, ezeknek a betegségeknek az előfordulása 20–40 százalékkal mérséklődhetne, ami átlagosan 2–5 évvel több egészségben eltöltött életévet eredményezhetne.
Ezt a szemléletet több ország már sikeresen alkalmazza.
Bár az alkalmazott eszközök eltérnek, a közös gondolat ugyanaz: a betegségek megelőzését nem kizárólag az egészségügyi rendszer fejlesztésével, hanem a táplálkozási környezet tudatos alakításával kívánják elérni.
A Farm to Health koncepció gazdasági oldalról is megközelíti a kérdést. Az idézett elemzések szerint minden 1 euró, amelyet egészséges táplálkozást támogató programokra fordítanak, hosszabb távon 3–10 euró egészségügyi és társadalmi megtakarítást eredményezhet. Németországban az egészségtelen táplálkozás 2023-ban több mint 50 milliárd euró többletköltséget okozott, ami lakosonként megközelítőleg 600 eurót, az egy főre jutó egészségügyi kiadások 11 százalékát jelentette.
Magyarországon az egészségesebb táplálkozás az egészségügyi kiadások több mint 10 százalékának megfelelő, évente 1,5 milliárd eurós, vagyis több mint 500 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne 3–5 éves távlatban.
Nem a mennyiség, az érték lehet a kitörési pont
A tanulmány szerint a hazai agrifood szektor egyszerre küzd a klímaváltozás, a romló talajállapot, a növekvő energia- és inputköltségek, a vidéki elnéptelenedés és a piaci bizonytalanság következményeivel. Bár a technológiai fejlesztések és a precíziós mezőgazdaság javíthatják a termelés hatékonyságát, önmagukban nem oldják meg a magyar mezőgazdaság versenyképességi problémáit. A szerzők szerint a hazai, mintegy 5 millió hektáros mezőgazdasági terület a hagyományos termelési szerkezetben nem olyan szereplő, amely érdemben részt venne az árképzésben, ezért új, kiszámítható és magasabb hozzáadott értéket biztosító piacokra van szükség.
A dokumentum egyik fontos megállapítása, hogy az agráriumot nem szabad kizárólag alapanyag-termelésként értelmezni. A mezőgazdasági termelés önmagában a GDP 2,5–3 százalékát adja, míg a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a kereskedelmet, a logisztikát és a HORECA-szektort együtt vizsgálva már körülbelül 12 százalékos gazdasági súlyról beszélhetünk. A valódi érték ezért nem a termőföldön, hanem a teljes termékpályán keletkezik, ott, ahol az alapanyagból olyan végtermék készül, amely megfelel a fogyasztók minőségi és egészségügyi elvárásainak. A jövő agráriumának ezért nem abból kell kiindulnia, hogy mit tud megtermelni, hanem abból, hogy mire van fizetőképes kereslet. A fogyasztók ma már nemcsak ár alapján választanak: egyre fontosabb számukra a beltartalom, a minőség és az életmódjukhoz illeszkedő élelmiszer is. Ugyanakkor a termelők sokszor nem jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek alapján ehhez igazíthatnák termelésüket, mert az adatok a termékpálya különböző pontjain elszigetelten állnak rendelkezésre.
A Farm to Health koncepció a jól ismert Farm to Fork megközelítésre épít, de annál tovább megy. Nemcsak azt vizsgálja, hogyan jut el az élelmiszer a termelőtől a fogyasztóig, hanem azt is, milyen hatással van az egészségi állapotra és az egészségügyi kiadásokra. A dokumentum szerint Magyarország ebben versenyelőnyt élvezhet, mert rendelkezik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT), amely strukturált formában kezeli a lakosság egészségi adatait. A javaslat szerint az agrifood adattér és az egészségügyi adattér összekapcsolása, az élelmiszerek beltartalmának mérése, a termékek nyomon követése és a megfelelő adatmenedzsment lehetővé tenné, hogy a termékpálya szereplői megalapozottabb döntéseket hozzanak. A program elsőként a közétkeztetésben és a munkahelyi étkeztetésben indulhatna el, ahol egyszerre vizsgálható az alapanyag eredete, a beltartalom, a fogyasztói tapasztalatok és a hosszabb távon kimutatható egészségügyi hatás.
A Cibus Hungaricus Alapítvány és az alapító egyetemek – Széchenyi István Egyetem, MATE, Debreceni Egyetem, Állatorvosi Egyetem, EUTUS Egyetem – készek részt venni a rendszer kialakításában. A koncepció végső üzenete, hogy
a magyar agrárium hosszú távú versenyképessége nem csupán a terméshozamokon múlik, hanem azon is, képes-e olyan élelmiszereket előállítani, amelyek egyszerre teremtenek gazdasági értéket és hozzájárulnak a társadalom egészségéhez.
Fogyasztói igények melletti adatvezérelt stratégia
Megkerestük a témában a Cibus Hungaricus Alapítványt. Varga Péter főtitkár elmondta: az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult az élelmiszerlánc működése. Míg az ötvenes években még a termelők, később pedig az élelmiszeripar határozta meg, mit és milyen mennyiségben állítanak elő, ma már egyértelműen a fogyasztói igények irányítják a piacot. A kereskedelmi szereplők ezeket az igényeket napi szinten követik, egyre nagyobb mértékben mesterséges intelligenciára támaszkodva is, miközben az agrártermelők és az élelmiszeripar jelentős része nem fér hozzá azokhoz az adatokhoz és információkhoz, amelyek alapján a termelést valóban a kereslethez igazíthatná. Varga Péter szerint ez ma a magyar agrifood szektor egyik legnagyobb versenyképességi problémája.
A Farm to Health koncepció ezért nem egyszerűen egészségpolitikai program, hanem egy olyan adatvezérelt agrárstratégia, amely a fogyasztói szükségletekből indul ki. Ebben kulcsszerepet szánnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térnek (EESZT), amely egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a lakosság egészségi állapota alapján előre modellezhető legyen a megelőzéshez vagy akár a gyógyításhoz szükséges élelmiszer-fogyasztás, valamint az ehhez szükséges beltartalmi értékek is
– mondta.
A hazai agrárium vesztésre […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!