Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
A PwC Digitális Kereskedelmi Körkép (DKSZ) méréseken (Q1–Q3) és előzetes becsléseken (Q4) alapuló adatközlése alapján 2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac 15 százalékos árbevétel-növekedés mellett 1920 milliárd forintos forgalmat érhetett el, amelyből 17 százalékot – mintegy 330 milliárdot – már az importkereskedelem generált. A DKSZ megállapította, hogy az import 2024-ben egyértelműen a növekedés motorjává vált, mivel a belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10 százalékot tudott emelkedni. Az online rendelések negyede csomagautomatákon keresztül jutott el a vásárlókhoz, a Temu pedig 2024 legnagyobb vásárlótáborral és rendelési számmal bíró e-kereskedőjévé vált.
A jelentés apropóján készített e-kereskedelmi elemzésekben olyan kritika is szerepelt, hogy a „szétadóztatott magyar webáruházak nem bírják a nemzetközi versenyt”. Lapunk utánajárt az állítás valóságtartalmának, a váddal a szakterületért felelős államtitkárt is szembesítve.
Mennyire fájnak az adók?
Bár az adórendszer versenyképességén mindig lehet javítani, a hazai webáruházak sikeres működése elsősorban nem ezen múlik
– mondta az Indexnek Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára.
Mivel a bírálatok célpontja elsősorban az áfa, a kiskereskedelmi adó és a helyi iparűzési adó volt, kérésünkre sorra vette ezeket a területeket:
- A fogyasztási adók esetében a célország elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a webáruházak abban az országban fizetnek áfát, ahol a termékeiket értékesítik. Így tehát egy magyar webáruház a szlovákiai értékesítése után a szlovák áfát kell hogy megfizesse, míg egy szlovák webáruház a magyarországi értékesítése után a magyar szabályok szerint fizet áfát.
- A kiskereskedelmi adó esetében is hasonló szabályok érvényesülnek, ennek kapcsán az idén életbe lépett szabályváltozások számottevően javítanak is a hazai webshopok versenyfeltételein. Abban az esetben, ha egy hazánkban működő webshop nemzetközi terjeszkedésbe kezd, a külföldi bevétele után már nem kell kiskereskedelmi adót fizetnie. Emellett a kisebb szereplők számára a kiskereskedelmi adó sávos jellege még könnyíti is a piacra lépést, hiszen 100 milliárd forintos forgalom alatt az adó kulcsa alacsonyabb. Ebben a tekintetben jelentős változás, hogy az adósáv meghatározásánál az idei évtől már globális bevételt kell figyelembe venni, így a nagy nemzetközi webáruházak – mint például a Temu vagy a Shein – egyértelműen a magasabb adókulcs alá fognak esni.
- A közvetlen adók tekintetében pedig a magyarországi adókörnyezet összességében kifejezetten versenyképes, hiszen itt érvényesül az EU legalacsonyabb, 9 százalékos társaságiadó-kulcsa. Bár a helyi iparűzési adó valóban árnyalja a képet, a vállalatok összes effektív adóterhelésében ezt figyelembe véve is kifejezetten jól állunk például Csehországhoz vagy Szlovákiához képest. A hipa alapjából az eladott áruk beszerzési értéke levonható, így nem igaz az sem, hogy ez az adó a kiskereskedelmet kedvezőtlenebbül érintené más ágazatoknál. A munkajövedelmet terhelő adóék pedig rengeteget – az EU-n belül magasan a legtöbbet – csökkent az elmúlt évtizedben, és bár itt valóban volt honnan javulni, jelenleg már ez a mutató is a középmezőnyben van, és kedvezőbb például Szlovákia, Szlovénia vagy Ausztria hasonló mutatójánál, illetve nagyon közel áll Csehország és Horvátország hasonló értékéhez.
Magyar webáruházak és a versenyképesség
Adja magát a kérdés, hogy ha az adóadminisztrációs terhek nem húzzák vissza a magyar e-kereskedőket, akkor elsősorban milyen tényezőkön múlik a versenyképességük, a belföldi pozícióik megőrzése mellett a nemzetközi terjeszkedésük sikere. Gerlaki Bence szerint mivel nagyon erős, fokozódó a piaci verseny a hazai e-kereskedelmi piacon, a vállalkozások versenyképességét alapvetően az határozza meg, hogy milyen sikeresen tudják menedzselni a működésüket.
A menedzsment és a pénzügyi-finanszírozási stabilitás azért fontos, mert a versenytársak – különösen a külföldiek – egyre erőteljesebben, agresszívebben lépnek fel, piacszerzési célból. A jó árazás ugyanakkor nem elegendő, legalább olyan fontos tényező a fogyasztók szemében a vásárlási döntésnél, hogy a megvenni kívánt termékhez milyen gyorsan juthatnak hozzá. A raktározási-készletezési rendszer, illetve a logisztikai háttér minőségének javítása a versenyképesség növelésének kulcseleme
– érvelt az NGM államtitkára. Hozzátette: az aktuális piaci folyamatok vizsgálata alapján emellett kijelenthető, hogy a magyar szereplők azzal tudnák javítani a versenyképességüket, ha az ügyfélélmény tekintetében jobbat tudnának kínálni a külföldi webáruházaknál. Ehhez komoly technológiai fejlesztések is szükségesek, a piackutatás fokozása mellett.
A hazai piac kis mérete miatt egyértelmű, hogy a megfelelő méretgazdaságosságot elérni csak külföldi terjeszkedéssel lehet. Ez megvalósulhat külföldi szereplők megvásárlásával, illetve a szolgáltatási-kiszállítási terület külföldre való kiterjesztésével is. Ezzel szemben az elmúlt időszak sajnos inkább arról szólt, hogy külföldi, köztük régiós vállalkozások vásároltak meg magyar cégeket, nem pedig fordítva, azaz a magyar vállalkozásoknál versenyképesebbek a külföldiek.
A magyarországi e-kereskedelem régiós helyzetét hűen tükrözi, hogy a hazai online forgalom a GKID adatai alapján a negyedik legnagyobb a kilenc régiós országból. Lengyelország, Csehország és Románia előz meg minket. A webáruházak számában is hasonlóan alakul a sorrend, ugyanakkor az egy webáruházra jutó forgalom csak Bulgáriában kisebb, mint hazánkban. A hazai online vásárlók aránya 53,6 százalék, ami relatíve magasnak mondható, csak Csehországban és Szlovéniában magasabb némileg ez az arány. Ugyanakkor az egy vásárlóra jutó átlagos költés majdnem nálunk a legalacsonyabb.
Online kereskedelem: mennyi az annyi?
A teljes magyarországi e-kereskedelmi piac mérete az NGM adatai szerint meghaladta a 2000 milliárd forintot 2024-ben. A teljes forgalmon belül 400 milliárd forintot tett ki a külföldön működő webáruházak (pl. Temu) magyarországi forgalma, ami magasabb érték, mint ami a PwC kiadványában szerepel.
A hazai kiskereskedelmi forgalom több mint 8 százaléka online csatornákon keresztül történik.
A német e-kereskedelmi adatelemző cég, az ECDB szerint az e-kereskedelmi bevételek a 2023 és 2027 közötti négy évben várhatóan 31 százalékkal nőnek Európában, ami 6,9 százalékos átlagos éves növekedést jelent. Az előrejelzések szerint ebben az időszakban Magyarországon ezt jelentősen meghaladó mértékű, 10,2 százalékos lesz az éves bővülés, ami a 8. helyet jelenti az európai országok között. A legnagyobb növekedést (17 százalék) Georgiában várják.
Ugyanezen négy év alatt Amerikában 37 százalékos, Ausztrália és Óceániában 42 százalékos, Ázsiában 47 százalékos, Afrikában 62 százalékos növekedést jeleznek előre. Kína és az Egyesült Államok piaci részesedése az e-kereskedelemből messze a legnagyobb, közösen a globális piac több mint kétharmadát teszik ki. Amerikában és Ázsiában tehát a sokkal magasabb bázis ellenére is nagyobb növekedési rátát prognosztizálnak, mint Európában.
Ajtóstól rontott a házba a Temu
A Temu és a többi harmadik országbeli e-kereskedő agresszív terjeszkedése egyik oldalról lehetőséget jelent a hazai fogyasztók számára, hogy rendkívül széles termékválasztékhoz férjenek hozzá kényelmesen, ugyanakkor számos kockázatnak is kiteszi őket, és a hazai e-kereskedőknek, valamint az államnak is jelentős kihívást jelent.
Ezek a kihívások a fogyasztók oldalán termékminőségi és a rendelések teljesítése körüli kockázatokban öltenek testet, ugyanis a rendelések nem teljesítése vagy a termékek az ígért jellemzőktől való eltérése, minőségi problémája esetén nehezen érvényesíthetőek a fogyasztói jogok
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!