Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Hajnali fél kettő körül pár milliméterre jártunk a paksi erőmű teljes lekapcsolásától, ám akkor megállt a vízszint csökkenése, és reggelre 1,5 centimétert emelkedett. Jelenleg biztonságosan üzemel az utolsó turbina” – írta a közösségi médiában Magyar Péter miniszterelnök, később videós üzenetében pedig úgy fogalmazott, hogy a fordulat bizakodásra adott okot, de a legnehezebb napok most jönnek – aszály, 40 fokos forróság –, „de már látszik az alagút végén a fény”, péntekre már csapadékot és lehűlést jósolnak. „Tegnap és tegnapelőtt 6-700 megawattal voltunk alacsonyabban a szakemberek által előrejelzett legmagasabb átlagfogyasztásnál” – ismertette.
Magyar Péter később arról is beszélt, hogy az éjszaka folyamán óránként kapott telefonos tájékoztatást a paksi atomerőmű vezetőitől. Elmondása szerint a kritikus pillanat kedd hajnalban, fél 2 körül következett be: a szakemberek ekkor már a szükséges intézkedésekről egyeztettek, amikor a Duna vízszintje váratlanul emelkedni kezdett. A miniszterelnök szerint jelenleg a folyó vízszintje 3 centiméterrel a kritikus küszöb felett van.
Hozzátette, hogy a meteorológiai előrejelzések és az osztrák hatóságokkal folytatott egyeztetések alapján csütörtökre jelentősebb csapadékot várnak az osztrák vízgyűjtő területeken, de ennek bekövetkezése továbbra sem tekinthető biztosnak. Kiemelte azt is, hogy a Mavir és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatása szerint Magyarország villamosenergia-ellátása stabil, az erőművek pedig zavartalanul működnek.
A Duna történelmi mélypontra süllyedt
A vízügyi adatok szerint a Duna vízszintje Paksnál hétfő este 19 óra és kedd hajnal 2 óra között érte el a mélypontját – mondta az Indexnek Aszódi Attila atomenergetikai szakértő. A vízmérce mínusz 140 centimétert mutatott, ami nemcsak az elmúlt években, hanem a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték a paksi szelvényben. Kedd hajnalban pedig még mínusz 139 centiméteres vízállást mértek a Dunán Paksnál. Ezt követően a folyó szintje lassú emelkedésnek indult, és kedd délig elérte a mínusz 136 centimétert. A korábbi negatív rekordot 2018. október 26-án jegyezték fel, akkor mínusz 97 centiméteres vízállást mértek.
A mostani helyzet ehhez képest további 43 centiméteres csökkenést jelentett, vagyis a Duna minden korábbinál alacsonyabb szintre apadt az atomerőmű térségében.
A több órán át tartó mélypont után ugyanakkor óvatos fordulat következett. Hajnal 2 és reggel 9 óra között 3 centit emelkedett a vízszint, a vízügy előrejelzése pedig további néhány centiméteres növekedést valószínűsít. Ez első látásra jelentéktelen változásnak tűnhet, a paksi blokkok működése szempontjából azonban kulcsfontosságú: ilyen alacsony vízállás mellett már néhány centiméter is eldöntheti, hogy a hűtővízellátás zavartalan marad-e.
Aszódi Attila szerint a kialakult helyzet egy korábbi számítását is visszaigazolta. A Duna vízszintje gyakorlatilag elérte azt a kritikus küszöböt, amely alatt az erőmű üzemi szivattyúi már nem tudják a szükséges mennyiségű hűtővizet biztosítani. A folyó végül nagyjából ezen a határértéken stabilizálódott, vagyis az utolsó működő üzemi szivattyú még éppen működésben tudott maradni. Másként fogalmazva: az erőmű működése olyan műszaki határhelyzetbe került, ahol a Duna vízszintjének akár néhány centiméteres változása is közvetlen hatással lehetett arra, hogy kell-e állítani a termelést.
Egy turbina még kitartott, de a veszély nem múlt el
A rekordalacsony vízállás ellenére a paksi atomerőmű termelése az éjszaka folyamán nem csökkent tovább. Az egyetlen még működő turbina – a 2-es blokk egyik egysége – végig üzemben maradt, így az erőmű teljesítménye stabilan nagyjából 230 megawatt körül alakult. Jelenleg a rendszerirányító adatai szerint a 2-es blokk 229 megawatt teljesítménnyel termelt, ami lényegében megegyezik az előző esti értékkel. Bár ez a teljesítmény messze elmarad a paksi atomerőmű normál üzemi kapacitásától – ami 2000 megawatt –, azt jelzi, a rekordalacsony dunai vízállás ellenére a rendszernek sikerült elkerülnie a teljes leállást.
A következő hetek kilátásairól ugyanakkor egyelőre senki sem tud biztosat mondani. Aszódi Attila szerint a jelenlegi enyhe vízszintemelkedés nem tekinthető tartós fordulatnak, mert azt egy néhány nappal korábbi, az Alpok térségében lehullott csapadék okozta. Ennek hatása nagyjából négy nap alatt érte el a magyarországi Duna-szakaszt, vagyis a mostani javulás egy egyszeri csapadékesemény következménye, nem pedig egy hosszabb távú tendencia jele.
Ha azonban a következő napokban is fennmarad a rendkívüli hőség, és nem érkezik újabb jelentős csapadék a Duna vízgyűjtő területére, a folyó vízszintje ismét csökkenésnek indulhat.
Hogy ez bekövetkezik-e, azt jelenleg se a meteorológiai, se a vízügyi előrejelzések alapján nem lehet megjósolni. A bizonytalanság ugyanis nem az előrejelzések pontatlanságából, hanem abból fakad, hogy a csapadék mennyisége és eloszlása, illetve annak folyókra gyakorolt hatása csak korlátozott pontossággal modellezhető.
A jelenlegi helyzetben ezért a legfontosabb fejlemény, hogy az erőmű legalább minimális termelését sikerült fenntartani.
Az egyetlen még működő turbina üzemben maradt, ami több szereplő összehangolt munkájának eredménye. Aszódi Attila is úgy látja, nemcsak az erőmű és az illetékes hatóságok reagáltak a rendkívüli helyzetre, hanem a villamosenergia-rendszer más szereplői is: a kormányzat, a nagyfogyasztók és a lakosság egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a csúcsidőszakokban mérséklődjön az áramfogyasztás. Ez a terheléscsökkentés a kritikus napokban érdemben javíthatta a rendszer mozgásterét.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!