Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Várdy Zoltán az Egyesült Államokban született és nőtt fel, majd a kilencvenes évek elején költözött Magyarországra. Az egykori médiaszakember 2010-ig dolgozott a TV2-nél, ahol annak kereskedelmi igazgatójából lett a csatorna vezérigazgatója: a 2000-es években mindössze három év alatt úgy emelte 16 milliárdról közel 25 milliárd forintra a TV2 reklámbevételét, hogy közben a nézettség csökkent.
Később az NBCUniversal globális kereskedelmi alelnökeként több mint 50 tévécsatornáért felelt 30 országban. Ma értékesítési stratégaként cégalapítóknak segít, saját számítása szerint hét év alatt több mint 200 céggel dolgozott 26 országban, és nemrég jelent meg magyarul A növekedés kódja című könyve. Vele beszélgettünk arról, hogyan lehet ma sikeres céget építeni.
Bérelt Lamborghini és az uram-bátyám „üzleti modell” – a szerencselovagok kora lejárt
Külön kitértünk arra a jelenségre, ami az Instagramon hódít: a narancssárga Lamborghinis, magánrepülős – persze minden bérelt – influenszerekre, akik napi egy óra munkával ígérnek mesés életet. Várdy Zoltánt láthatóan idegesíti ez. Szerinte a kép valóságtartalma kétséges, az üzenet pedig hamis: azt sugallja, hogy kevés munkával gyorsan meg lehet gazdagodni.
Olyan ez mintha egy pénzügyi tanácsadó az ötöslottó megnyerését árulná stratégiaként
– fogalmazott, majd hozzátette: „persze valaki majd megnyeri a lottót, de építeni nem lehet rá. A valóság ezzel szemben az, hogy a vállalkozásfejlesztés kemény, hosszú, tudatos és strukturált munka”.
A könyvét kifejezetten a valódi vállalkozóknak írta, nem a szerencselovagoknak – a kettő mentalitása alapvetően más.
Számára az igazi kérdés az, hogyan lehet valódi értékteremtésre, versenyre és ügyfélproblémák megoldására épülő vállalkozásokat építeni.
A magyar áthallás ezután magától adódott: megkérdeztük, hogyan látja azokat a hazai gazdasági szereplőket, akiknek korábban „lejtett a pálya”. Várdy nem kertelt. „Aki úgy építette a vállalkozását, hogy száz forintból beszerzett valamit, amit aztán az állam egymillió forintért vett meg tőle, annak az üzleti modelljét nem tartom különösebben szofisztikáltnak”.
Ez nem fenntartható üzletépítés. Tartós céget akkor lehet építeni, ha pontosan tudod, kinek milyen problémáját oldod meg, és ezt következetesen piacra is tudod vinni.
„Ez egy adott helyzet kihasználása volt. Ha most viszont valóban olyan környezet alakul ki, ahol megint a verseny számít, akkor azok a cégek kerülnek előnybe, amelyek valódi értéket teremtenek – mondta a változó gazdasági környezetről.
„A piaci sikerhez nagyon sok vállalkozónak át kell állnia az értékteremtő gondolkodásra”
– tette hozzá. A tartós siker szerinte azoknál születik, akik egy fontos problémába szeretnek bele, nem a bizniszbe. Idézte a Szilícium-völgy gyakori mondását: „szeress bele a problémába, ne a vállalkozásodba”. Aki így tesz, sokkal rugalmasabban tudja alakítani a cégét – és erre most különösen szükség van, hiszen az AI miatt hónapok alatt változnak alapvető tételek.
Egy reklámszakember korábban az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a középszerű munkát le is cserélheti a mesterséges intelligencia, a versenyben maradáshoz folyamatos fejlődés kell.
Várdy a szitakötő életű siker példájának hozta a dubaji csokit. Az nem nyújtott különösebb innovációt, csak elkapott egy hangulatot, és divatként berobbant; brutális árakon vitték a pisztáciás csokit, hiány lett belőle, valódi értéket viszont nem teremtett. Várdy szerint épp ezért volt csak gyors villanás. Aztán megnéztük, mi a tartós siker receptje, ami akár a magánéletben is kamatoztatható.
Versenyszellem: A TV2-nél úgy ébredtek, hogy legyőzik az RTL-t
A versenyt a saját médiás múltjából is ismeri. A 2000-es években a TV2-nél úgy ébredtek, hogy le akarják győzni az RTL-t, az RTL-nél pedig valószínűleg fordítva. „Ellenfelek voltunk, nem ellenségek, és ez hatalmas hajtóerő volt: kreatívabbá, innovatívabbá tett minden szereplőt”.
„Ha viszont mindenki tudja, hogy le vannak osztva a lapok, akkor miért is küzdene?”
Hozzátette: azt a korszakot a verseny, a fiatalon nagy lehetőséget kapó vezetők és a piacra ömlő hirdetői pénz hármasa tette olyanná, amit ma sokan visszasírnak.
Mindenki értékesít – akkor is, ha sosem ült tárgyalóasztalnál
Arra voltunk kíváncsiak, mit jelenthet egy hétköznapi embernek az értékesítés, az miként jelenik meg az életében. Várdy Zoltán szerint sokakban az a kép él, hogy ott ül az üzletember meg az ügyfél a tárgyalóasztalnál, oda-vissza alkudoznak, aztán megszületik a megállapodás. Ez gyakori helyzet, csak épp egyáltalán nem tükrözi, milyen szerepe van az értékesítésnek a mindennapjainkban.
A lényeget abban látja, hogy megértsük a másik fél igényét vagy problémáját, erre kínáljunk megoldást, és így mutassuk meg az értékünket, miközben bizalmat építünk. Ez a megközelítés szerinte egy állásinterjún ugyanúgy működik, mint a vezetői motiválásban:
„Az ember ne csak az önéletrajzában foglaltakat diktálja le, hanem úgy pozícionálja magát, hogy egy adott üzleti kihíváshoz ő legyen a megoldás”.
Még a szülői szerep is ide tartozik. Amikor a gyerek azt kérdezi, mi a francnak tanuljon, a szülő valójában értéket „ad el” neki: hogy ettől több lesz, megtanul egy nyelvet, kinyílik előtte a világ. Várdy ezt nem elméletként mondja: hét éve dolgozik értékesítési és vállalkozásfejlesztési szakértőként, és több mint 200 céggel próbálta ki a módszerét 26 országban. Tapasztalata szerint kivétel nélkül az látszik, hogy aki ezt a szemléletet alkalmazza, sokkal eredményesebben fejleszti a saját vállalkozását.
A jó értékesítés ellentéte a rátukmálás
Felmerült, hogy az emberek fejében az értékesítés sokszor összemosódik a manipulációval. Várdy szerint ennek megvan az oka: szinte mindenki találkozott már rossz értékesítővel, aki nem hallgatja meg a másikat, csak rá akarja sózni, amije van. Ez pont a téves megközelítés.
A jó értékesítés nem abból indul ki, hogy »mim van«, hanem abból, hogy kinek milyen problémáját tudom hitelesen megoldani – és ebben az is benne van, hogy néha nem mi vagyunk a megoldás.
Erre saját történetet is hozott, amely a könyvében is szerepel. Egy Seattle-ben élő svéd cégalapító kereste meg, hogy működjenek együtt. A férfinak egy mérnököknek szánt, havi 25 dolláros előfizetéses szoftvere volt, kis- és egyszemélyes vállalkozásokra kihegyezve. Várdy viszont nagy értékű termékek és szolgáltatások értékesítésében segít közép- és nagyvállalatoknak – vagyis a módszertana egész egyszerűen nem erre volt kitalálva.
Ahelyett, hogy bepréselte volna az ügyfelet a saját keretrendszerébe, megmondta neki, hogy inkább egy digitális marketingügynökségre van szüksége, és ajánlott is mást. Üzlet nem született, de jó lelkiismerettel mondhatott nemet.
A »nem« kimondása nem a kudarc jele, hanem a hitelességé és a tisztességé.
Szerinte pont itt húzódik a határ a segítő kéz és a manipuláció között. Ha valaki nem akarja megérteni az igényünket, csak nyomja, hogy „vedd meg, vedd meg”, ha mesterséges határidőkkel és nyomással döntésre kényszerít, az manipuláció. Rövid távon talán hasznot hoz, hosszú távon viszont csak csalódást okoz, és kiégést.
Az amerikai „bárki lehetsz” kontra a magyar „majd úgyis felismerik”
Mivel Várdy az Egyesült Államokban született és nőtt fel, és Angliában is élt évekig, rákérdeztünk, mennyire valós még 2026-ban a magyar önkorlátozó gondolkodás. Szerinte Amerikában erős az a kulturális közeg, ahol mindenki a saját életének kovácsa – ott a gyereknek azt mondják, akár elnök is lehet belőlük. Viccesen tette hozzá: amíg Trump nem lett elnök, ezt senki nem hitte el igazán.
Európában ezzel szemben gyakoribb a „nem akarok dicsekedni, majd úgyis felismerik, hogy jó vagyok” hozzáállás. A kettő elég kontrasztos. Úgy látja, a fiatalabb korosztály egyre inkább konvergál az angolszász irányba, mert a személyes márkaépítés a közösségi médián keresztül a generáció természetes részévé vált, az angol pedig – amit sokan nem is az iskolában, hanem a YouTube-on tanulnak meg – egy bizonyos réteg fölött gyakorlatilag kötelező.
Egy dolgot azonban hiányol: sokan nem értik, hogy a nagy álmok mögé kemény munkát, kitartást és fókuszt kell tenni. Hiába nyitottabbak, a tudatosságot ennek a generációnak is meg kell tanulnia.
Csak akarni kell? Nem ennyi a képlet
Megkérdeztük, hány százalékot tesz ki a vállalkozói sikerben a szerencsefaktor, és hogy nem billen-e át mindez a toxikus pozitivizmusba. Várdy nem hisz abban, hogy a siker kulcsa pusztán az akarat. Nem mindenki indul ugyanabból a pozícióból – más a családi háttér, a kapcsolatrendszer, a képességek.
A következő lépés viszont már az emberen múlik. Az önrendelkezés azt jelenti, hogy bárhonnan is indulsz, a következő lépés a tied; ehhez kell az akarat és a szándék is, hogy megtedd, amit kell. Olyan élet nincs, hogy minden tökéletesen működik – épp az a kérdés, hogy egy kudarc után hogyan rakod össze magad, mit tanulsz belőle, és milyen új megoldásokat keresel.
A toxikus pozitivizmus ezzel szemben az, amikor úgy teszünk, mintha minden tökéletes lenne, holott nem az.
Itt jön be a Launch Code, az általa kidolgozott értékesítési és vállalkozásfejlesztési módszertan, amelynek az alaptétele, hogy először is kell egy mentalitás: az értékesítés számít, nem lehet kirakni a terméket az ablakba abban bízva, hogy magától elkel. Sokan épp ezt nem akarják elfogadni.
Fókusz, struktúra, skálázás – és egy könyv, amely kudarccal kezdődik
A könyvében az is szembetűnő, hogy egy kudarctörténettel indít, miközben utána főleg sikersztorik jönnek. Megkérdeztük, miért. Azért, felelte, hogy felhívja a figyelmet arra, mi történik, ha valaki nem fogadja el az alaptételt – a kontraszttal akarta érzékletessé tenni a tanulságot. A módszertan három pillérre épül.
- Az első a fókuszált ajánlat és üzenet: ne próbálj mindenkinek mindent eladni, hanem legyél egy adott problémára a tökéletes megoldás, és ezt egy adott célcsoportnak kommunikáld.
- A második a strukturált ügyfélszerzés. Itt két klasszikus véglet a tipikus hiba: az egyik, hogy „szólok a haveromnak, ő biztos megveszi”, a másik, hogy kiküldünk tízezer e-mailt, és imádkozunk, hátha válaszol valaki. Mindkettő eredménytelen. Helyette tudni kell, ki az ideális vevő, és tudatosan végigmenni az úton: előbb a közvetlen megkeresés, majd – ha már bevált […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!